Egyéni alku tárgya lesz az otthoni munka

A munkavállaló is kérheti a teljes vagy részleges otthoni munkavégzést a munkáltatójától, emellett a munkavégzés helyszínét egyedi megállapodás szerint, rugalmasan határozhatnák meg a felek, amennyiben ősszel sor kerül a munka törvénykönyvének tervezett módosítására.

A társas kapcsolatok hiánya és a bezártság a járvány egyik legrosszabb következménye a harmincasok szerint Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Óriási változást hozott a munkaerőpia­con a koronavírus megjelenése: míg korábban a legtöbb vállalkozásnál szóba sem jöhetett a távmunka és az otthoni munkavégzés, ma már a vállalkozói szféra meghatározó része részben vagy teljes mértékben általánossá tenné a home office-t. A munkavállalók is jó tapasztalatokat szereztek a járványügyi korlátozások alatt, beleértve a munka és a magánélet összehangolását, a nyugodtabb munkavégzést és a munkába járásra fordított idő megspórolását. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium közlése szerint a kormány is a szabályok aktualizálását támogatja:

a tervek között szerepel a távmunka fogalmának kiterjesztése, a munkáltató és a munkavállaló közötti megállapodás új alapokra helyezése, ami mindkét fél érdekeinek érvényesítését segítheti.

A munkavégzés helye a munkavédelmi előírások betartása mellett szabadon választhatóvá válna.

– Nem lesz könnyű feladat az otthoni munkavégzés részletesen szabályozott kereteinek megalkotása, mivel a munka törvénykönyve módosítása mellett szükséges a munka- és adatvédelmi elvárások megalkotása is. A járvány megjelenésekor a gyorsaság volt a legfontosabb szempont, ám hosszú távon a munkavállalók védelme, az adatvédelmi irányelv, a GDPR betartása, valamint a munkáltatók és a munkavállalók érdekeltté tétele elengedhetetlen – fogalmazott megkeresésünkre Mészáros Melinda. A Liga Szakszervezetek elnöke kiemelte: a tervek szerint a jelenlegi, távmunkára vonatkozó szabályozást egészítenék ki a munka törvénykönyvében az otthoni munkavégzéssel.

A módosítások egyik legfontosabb eleme, hogy a munkavégzés helyét és a kapcsolódó feltételeket a munkaadó és a munkavállaló egyéni megállapodása rögzítené, vagy kollektív szerződésben foglaltak határoznák meg az adott munkáltatónál az irányadó kereteket.

Ez azt jelenti, hogy nem a munkáltató rendelhetné el egyoldalúan a home office-t, hanem adott esetben a munkavállaló is kérhetné. Ráadásul részleges otthoni munkavégzésre is lehetőség nyílna, meghatározott feltételekkel.

A Liga vezetője felidézte: a járványhelyzet miatt elrendelt korlátozások feloldása ellenére sok munkáltató részben vagy egészben megtartotta az otthoni munka lehetőségét. Egyrészt hogy csökkentsék az irodákban a zsúfoltságot, ezzel fékezve a járvány terjedését. Másrészt a munkavállalók visszajelzése egyértelmű: a távmunka hozzájárul a munka és a magánélet könnyebb összehangolásához. Előnye az is, hogy a közlekedés és a közutak leterheltsége csökkenthető, míg a munkába járásra fordított idő jobban hasznosítható.

Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Gyakorlati kérdések

Meg kell alkotni a munkavédelemmel kapcsolatos részletszabályokat. Például tisztázni kell az otthoni munkavégzéskor történő balesetek felelősségi kérdését. Felmerült a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumán, hogy a munkaadókat is érdekeltté kell tenni, akár a kedvezményes adózás alá eső eszközbeszerzések keretösszegének megemelésével. A szigorú adatvédelmi irányelveknek is meg kell felelni, nem beszélve a kiberbiztonság kérdéséről. Szintén nem elhanyagolható az ellenőrzés, mivel a home office-ban is be kell tartani a munkabiztonsági szempontokat, és ez a munkáltató felelőssége. Figyelembe kell venni a munkavállalók érdekeit is, beleértve a költségeket. A tervek között szerepel, hogy a mostani, meglehetősen bonyolult költségelszámolás helyett akár a minimálbér összegéhez viszonyítva meghatározott költségátalányt kapjanak a dolgozók, amellyel figyelembe veszi a munkáltató egyebek mellett a rezsiköltségek emelkedését.