Előnyben a gazdagabbak

Annak ellenére, hogy az Európai Bizottság május 27-én ismertette az európai gazdasági helyreállítás támogatására vonatkozó elképzeléseit, egyelőre igen keveset lehet tudni akár a közös hitelfelvétel módjáról, akár a források tagállamok közötti szétosztásáról. Az összesen 750 milliárd euró pluszforrás előteremtése több mint egy évtizedes tabut dönt azáltal, hogy végső soron a tagországok közös adósságvállalásához vezet – olvasható a Századvég Gazdaságkutató elemzésében. A társaság azt vizsgálta, hogy a rendelkezésre álló információk tükrében Magyarországra és a régióra milyen hatással lehet az EU helyreállítási alapja.

A tervezet szerint az Európai Unió a pénzpiacokról vonna be hitelt, kihasználva, hogy jobb adósbesorolása miatt ezt a tagországok többségénél kedvezőbb feltételek mellett, olcsóbban teheti meg. Az erre vonatkozó döntéshez a tagállami minisztereket tömörítő tanácsban konszenzusra van szükség, de jelenleg még több tagország is az ezzel kapcsolatos fenntartásait hangsúlyozza. A folyamat annál is komplexebb, mint az első ránézésre tűnhet, figyelembe véve, hogy az európai vezetők most határoznak az elkövetkező hétéves időszak költségvetéséről is. A két döntés nagymértékben összefügg, hatásuk közép- és hosszú távú. Az Európai Bizottság javaslata alapján a közösen felvett hitel visszafizetése a 2028-2058 közötti időszakban lenne esedékes, tehát a következő generációra is hatással lesz – állapítja meg az elemzés.

Több tagállam fenntartással fogadja az EB terveit, amely a következő generációkat is terhelné
Fotó: Reuters

A Századvég szerint az mindenképpen jelentős változás, hogy az uniós közös adósságvállalás, ami még néhány hónappal ezelőtt is elképzelhetetlennek tűnt, ma már konkrét javaslatként szerepel a döntéshozók asztalán. Ezt a megoldást korábban a magas államadóssággal és költségvetési egyensúlytalansággal küzdő déli tagállamok szorgalmazták, miközben a fegyelmezett költségvetési politikát folytató gazdagabb északi országok határozottan ellenezték, mondván, az EU nem „transzfer­unió”.

A holtpontról való elmozduláshoz szükség volt Németország álláspontjának megváltozására, ami a május közepén megszületett német-francia közös javaslat formájában került a nyilvánosság elé. Ennek lényege, hogy az unió állítson fel egy 500 milliárd eurós alapot a járvány gazdasági hatásainak ellensúlyozása érdekében, és ezt az EB által felvett hitelből finanszírozza, amiért a tagországok közösen vállalnak kezességet – emlékeztetett a tanulmány.

A Századvég megemlítette azt is, hogy a válság egészségügyi és gazdasági hatásai által sokkal inkább sújtott déli tagállamokban, a kiábrándultság olyan méreteket öltött, ami alapjaiban kérdőjelezi meg az együttműködés létjogosultságát. Ebből a szempontból nézve kijelenthető, a helyreállítási alap nem más, mint az eurózónát kétségbeesetten menteni hivatott akció. Az előállt probléma gyökere a közös valuta, az euró elhibázott bevezetésére vezethető vissza.

Így a mostani javaslattal azok az országok – ide tartozik hazánk is –, amelyek az elmúlt években felelős, kiegyensúlyozott költségvetési politikát folytattak, csökkent az államadósságuk, ráadásul sikeresen védekeztek a járvány hatásaival szemben, annak ellenére kaphatnak kevesebb támogatást, hogy a relatív fejlettségük (GDP/fő) jelentősen elmarad az intenzíven támogatott országok némelyikétől, következésképpen szegényebb országok támogatnak gazdagabbakat.