Szabadabb munkavégzéshez szabhatják a jövő irodai környezetét

Már a közeljövőben jelentősen átalakulhat a járvány előtt megszokott irodai környezet: egyfelől azért, mert a home office bevezetése a vállalkozások jelentős részénél bevált, másrészt a munkaadónak a járvány elleni védekezés iránymutatásainak betartását is meg kell oldania. Összességében kevesebb ember tölt ki tágasabb tereket a jövő irodájában, amely így elsősorban közösségi térként funkcionálhat. A szakértők abban is egyetértenek: bevált az otthoni munkavégzés, amely nagyobb szabadságot ad a munkavállalóknak.

A jövő irodái várhatóan a szabad helyfoglaláshoz lesznek berendezve és közösségi térként működnek Fotó: Teknős Miklós

A szakértők és az érdekképviseletek egybehangzó véleménye szerint a munkáltatók jelentős részénél gyökeresen megváltozik az irodai környezet a járvány előtti időkhöz képest. A koronavírus terjedése ellen hozott korlátozó intézkedéseket követően a munkáltatóknak elsődleges feladata a biztonságos irodai környezet kialakítása és a műszakbeosztás átalakítása volt az újrainduláshoz. A következő hónapokban új funkciót kell találni a tágas irodahelyiségeknek, vagy azokat úgy kell átalakítani, hogy hosszabb távon megfeleljenek a járvány elleni védekezés irányelveinek. A vállalkozások jelentős része a bérleti szerződések lejártát követően a költségeket is csökkentheti, ha az alkalmazottak otthoni foglalkoztatása miatt egy kisebb iroda kapacitása is elegendőnek bizonyulna.

Feleslegessé válik az épületbérlés?

Az irodai környezet szerepe várhatóan már a közeljövőben megújul, és sokkal inkább a munkahelyi közösségeket összetartó térré alakulnak át. Fodor Dániel, az Év irodája verseny főszervezője a Profession.hu összegzésében arra hívta fel a figyelmet, hogy az irodák megváltozása lassú folyamat, akár több évig is eltarthat, és csak az ingatlanbérleti szerződések feltételeitől függően valósítható meg. Most a legtöbb foglalkoztató a tervezési szakaszban jár.

Ebben az időszakban már a legtöbb cég felteszi magának a kérdést, hogy valójában mekkora irodára van szüksége, kell-e neki egyáltalán iroda, és ha igen, akkor annak mi lesz a feladata a jövőben.

Bár sokaknál az elsődleges szempont a költségcsökkentés, a biztonságos munkavégzés feltételei sem hagyhatók ki a számításból, amelyek viszont továbbra is megkívánják a tágas tereket.

Fodor Dániel arra emlékeztetett, a járványhelyzet előtt a legtöbb hazai munkahely számára az iroda testesítette meg a munka szó szerint vett terét, ahol a személyes munkaállomások és a szükséges infrastruktúra is a biztosított volt. A koronavírus megjelenéséig a legtöbb munkaadó – a lehetőségeihez mérten – még arra törekedett, hogy dolgozói jól érezzék magukat a munkahelyükön, és minél több időt töltsenek el ott. Emiatt jöttek divatba a barátságosabb légkört teremtő lounge bútorok, babzsákfotelek, pihenőszobák, vagy a közösségépítést segítő helyiségek, a home office pedig még csak kevés vállalatnál volt a gyakorlat része.

A jövő irodái várhatóan a szabad helyfoglaláshoz lesznek berendezve és közösségi térként működnek
Fotó: Teknős Miklós

Nagy terek, szabad helyfoglalás

– Az elmúlt hónapok ugyanakkor felgyorsították a munkaerőpiac átalakulásának folyamatát, a járvány okozta kényszerpálya hatására sok évet léptünk előre az időben. Számos cég éles környezetben próbálhatta ki a vállalati szintű távoli munkavégzést, a home office-t, de tudatosabban használnak online eszközöket, és a kultúra részévé vált az új működési modell.

Mindez alapjaiban írhatja át a korábbi rutinokat és ezzel együtt megváltoztatja az infrastrukturális igényeket is. Az iroda bérlése és fenntartása az egyik legnagyobb költségtétel a cégeknek, így biztosan elsők között gondolják majd újra a szerepét, és könnyen előfordulhat, hogy az ingatlanbérlés helyett inkább a távoli munkavégzést fejlesztő technológiai beruházások felé fordulnak – emelte ki Tüzes Imre, az Állásportál szakértője.

A szakértők és a Magyar Nemzetnek korábban nyilatkozó munkáltatói képviseletek szerint a jövő az egyedi irodai megoldásoké lesz. A terek megnyitása, a helyiségek átrendezése várható: a névre szóló munkaállomások helyett szabadon elfoglalható helyekkel, könnyen variálható elválasztókkal. A közösségi irodák szerepe is felértékelődhet.

Munka otthonról: jók a tapasztalatok

A hazánkban működő cégek harmadánál az alkalmazottak heti öt napot dolgoztak otthonról 2020 tavaszán. Heti egy-két napos home office-t a cégek hét százaléka, heti három-négy napos távoli munkavégzést pedig a cégek 16 százaléka rendelt el a veszélyhelyzet idején – derül ki a Profession.hu korábbi felméréséből. Minél nagyobb egy cég, annál magasabb volt a folyamatos távmunka aránya. A cégvezetők 57 százaléka úgy látta, hogy alkalmazottai ugyanúgy teljesítettek otthonról dolgozva, mint korábban az irodában, míg 18 százalékuk szerint kifejezetten javított a vállalat hatékonyságán a home office.

Jelenleg minden ötödik cég távmunkában dolgozik továbbra is, minden másodiknál pedig megmarad a home office lehetősége. A biztonságos irodai munkavégzéshez a cégek 81 százaléka ad dolgozóinak egészségvédelmi felszerelést, egynegyedük a biztonságos étkezési lehetőségek kialakítására figyel, és szintén egynegyedük a munkaállomások egymástól távolabbra helyezésével igyekszik védeni dolgozóit.