Az időjárás és a vírusok miatt zárnak katasztrofális évet a gazdák

Drámai esztendőt hagynak maguk mögött a gazdák. Ebben az évben az aszály, a fagy és a csapadék egyaránt komoly gondokat okozott a növénytermesztőknek és a kertészeknek. Az állattartóknak is komoly megpróbáltatásokkal kellett szembesülniük, mivel az állatbetegségek mellett a koronavírus is erőteljesen kihatott az ágazatokra.

Hiábavaló volt a pánik, rekord született a szántókon

Gyakorlatilag véget ért a munka a földeken: egyedül a szántóföldi növénytermesztők örülhetnek a 2020-as évnek.

A nyári hónapokban őszi búzából ötmillió tonnát arattak a gazdák, amely rekordközeli eredmény.

Szintén csúcsközelben alakult az árpatermés, a repce mennyisége viszont átlag alatti.

Az őszi betakarítású növények közül új, történelmi rekordot hozott a kukorica a hektáronkénti 8,656 tonnás termésátlaggal, ami 14,5 százalékkal magasabb az elmúlt öt év átlagánál.

Összességében átlagos mennyiséget takarítottak be a gazdák a gabonafélékből, mivel a termőterület kisebb volt, mint a korábbi években.

Az árakra sem lehet panasz: a gabona ára megugrott a világpiacon, amit a hazai árak is követnek.

Az ágazatban ugyan okozott nehézséget a koronavírus-járvány, de a legtöbb ágazattal szemben az agráriumra kevésbé volt hatással.

Tavasszal még nem gondolták a gazdák, hogy rekordközeli búzatermést hoz az idei, szélsőséges év
Fotó: MTI/Sóki Tamás

Az év aszályosan indult: tavasszal több hónapnyi csapadék hiányzott a földekről, emiatt a növények lassan fejlődtek.

A gabonafélék rekordközeli terméshozama a korábbi várakozásokat messzemenően felülmúlta,

mivel nyáron az aratást és a talajmunkákat is hátráltatta a sok csapadék, ami egyedül a kártevőknek kedvezett.

Fagyos tavasz felezte a gyümölcstermést

A gyümölcsösökben ugyanakkor fekete évet tudhatnak maguk mögött a gazdálkodók.

Tavasszal, a gyümölcsfák virágzásakor az átlagosnál jóval több fagyos éjszaka a legtöbb fajtánál történelmi pusztítást végzett.

Az eperszezont a koronavírus okozta korlátozások és a keresletcsökkenés tette tönkre, míg a meggy és a cseresznye szedésekor a csapadék rontott a minőségen.

Körtéből, szilvából és almából jó esetben a fele termett az ilyenkor szokásosnak országos átlagban. A rossz terméssel a fogyasztók is szembesülhettek, mivel aranyárban lehetett beszerezni a legtöbb hazai szezonális gyümölcsfélét.

A gyümölcsös gazdáknál szerencsésebbek voltak a dinnyetermesztők. Habár a szezon később kezdődött, a megszokottnál jóval tovább is tartott: még október elején is lehetett kapni hazai termesztésű dinnyeféléket.

A megszokottnál több fagyos éjszakával szemben már nem tudták megvédeni a gyümölcsfákat a termesztők
Fotó: MTI

A gazdáknak az export miatt jövedelmező az elnyújtott szezon, mivel a dél-európai országokban hamarabb érik és hamarabb is fogy el a dinnye.

Vírusokkal harcolnak az állattartók

Ami a gabonatermesztőknek jó hír, az állattartóknak már kevésbé: a magas gabonaárak jelentős költségnövekedést okoznak az amúgy sem könnyű helyzetben lévő ágazatokban, mivel jócskán megdrágul a takarmány.

A baromfitartóknak emellett óriási kiesést okozott a koronavírus, mivel a turizmus és a vendéglátás leállása mintegy tízszázalékos termeléscsökkenést eredményezhet.

A jelentősen visszaeső kereslet az exportra is igaz volt, a madárinfluenza miatt fontos piacok vezettek be importkorlátozásokat.

A madárinfluenza miatt több ország korlátozta a magyar baromfi importját
Fotó: MTI

A sertéstartók még nagyobb bajban vannak, mivel az évek óta tartó sertéspestis mellett a koronavírussal visszaeső fogyasztás őket is érintette. A sertésállományt támadó vírus terjedésének megfékezése miatt felfoghatatlan méreteket öltött Kínában a kényszervágás az elmúlt években. Az újra növekvő kínai egyedszám keresletcsökkenést okoz, míg a sertésvész németországi megjelenése kiviteli korlátozásokat hozott magával.

Európában komoly túlkínálat alakul ki a sertéspiacon, az árcsökkenés egyre több gazdálkodónak okoz pénzügyi nehézséget.

Jövőre a legtöbb ágazatban várhatóan folytatódnak az államilag is támogatott beruházások, az uniós programok. A hazai mezőgazdaság versenyképességének záloga továbbra is az, hogy a jelentős alapanyag-kivitel helyett a feldolgozott termékeket tudjuk nagyobb arányban értékesíteni a világpiacon.