Kis híján teljesen elsötétült Európa

Magyarország három szomszédja másfél órás áramszünetet volt kénytelen elviselni az év elején, miután az összeomlás határára került a villamosenergia-rendszer. Az eset hatásai Franciaországig értek, és vélhetően csak a szerencsén múlt, hogy nem borult sötétbe egész Európa.

Az áramtermelő létesítmények dolgozóinak a nap 24 órájában készenlétben kell lenniük Fotó: Havran Zoltán

Hajszál híján elsötétült egész Európa az év elején, de Szerbia, Horvátország és Románia így sem úszta meg: közel másfél órán át nem volt villamosenergia-szolgáltatásuk, a zavar pedig Franciaországot is elérte. Az okokról és a kritikus 14 másodpercről Hárfás Zsolt atomenergetikai szakértő beszélt a Magyar Nemzetnek.

Az egyensúly kulcskérdés

– Január 8-án, pénteken közép-európai idő szerint 14 óra 05 perc körül az európai hálózaton hirtelen 50,027-ről 49,742 Hz-re csökkent a frekvencia 14 másodpercen belül, a dél-európai térség pedig leszakadt a villamosenergia-rendszerről – mesélt az eseményről a szakértő, majd magyarázatot fűzött hozzá: Európában az egyes erőművek szinkronizáltan dolgoznak együtt, vagyis a generátorok azonos időpillanatban azonos frekvencián termelnek. Ahhoz, hogy a hálózati frekvenciát folyamatosan 50 Hz-en lehessen tartani, a termelésnek és a fogyasztásnak minden pillanatban meg kell egyeznie. Ha több a fogyasztás, mint a termelés, vagyis nincs elég áram, akkor a frekvencia csökken. Az egyensúly fenntartása a hálózatirendszer-irányítók feladata, a beavatkozási hatáskörük a finomhangolástól a drasztikusabb lépésekig terjedhet.

Az utóbbi következett be Franciaországban, amikor a frekvenciacsökkenés hatására automatikusan aktiválódott a kikapcsolási terv: összesen 16 ipartelepen szakadt meg az áramszolgáltatás

így mintegy 1300 MW-tal sikerült csökkenteni a rendszerterhelést.

Minden pillanatban annyi áramot kell termelni, amennyire épp szükség van. (A Dunamenti Erőmű vezérlőterme)
Fotó: Havran Zoltán

Egyre több a kellemetlen helyzet

– Az ilyesféle tűzoltó stratégia hosszú távon már csak azért sem életképes, mert egyre gyakrabban fordul elő. Arra panaszkodott például Ausztria egyik legnagyobb áramszolgáltatója, a Wien Energie, hogy míg korábban évente 15 alkalommal kellett az ilyen helyzetekben beavatkozniuk, az utóbbi esztendőkben akár 240-szer kellett felpörgetni az áramtermelést egyik pillanatról a másikra. Az esetek sűrűsödésének oka az osztrák szolgáltató szerint is egyértelműen az időjárásalapú megújuló energiaforrást felhasználó erőművek térnyerése, illetve azok ingadozó termelése – fejtette ki a szakértő. Rámutatott:

a szomszédunknál is úgy gondolják, hogy a karbonmentes termelés mellett ugyanannyira fontos az ellátásbiztonság is, ezért a gyorsreagálású gázturbinák segíthetnek a leghatásosabban az ilyen helyzetekben.

Ausztria egyre inkább támaszkodik is a gázerőművekre, emellett importál is áramot Németországból, Csehországból, Szlovákiából és Magyarországról. – Kellemetlen vagy nem, de tény, hogy ilyenkor az atomenergia-ellenes Ausztria bizony nukleáris alapon termelt áramot is vásárol és felhasznál – említette Hárfás Zsolt.

Kevés, az is karbonintenzív

Egy másik eseményre is felhívta a figyelmet a szakértő: éppen a szóban forgó napon állították le végleg a Hamburg-Moorburg szénerőművet. Így Észak-Németországban egyetlen jelentős alaperőmű maradt, a brokdorfi atomerőmű, de az sem termel már sokáig, hiszen politikai okokból 2021 utolsó napján leállítják.

– A kritikus esetek sűrűsödése kódolva van ezekben a döntésekben. Éppen január 8-a szolgáltatott erre ízelítőt, hiszen aznap a németországi szél- és naperőművek nem segítettek a helyzeten.

A német megújuló alapú kapacitás összesen 116 ezer MW, ehhez képest azon a napon négyezer MW-ot adtak a szélkerekek és 1500 MW-ot a napelemek, miközben a rendszerterhelés 70 ezer MW volt.

A kereslet fedezéséhez szükséges áram döntő hányadát az alaperőművek, vagyis a gáz-, szén- és atomerőművek termelték meg, illetve importált is Németország. Ráadásul mivel az áramtermelés nagyrészt fosszilis alapú volt, ezen a napon az ehhez köthető szén-dioxid-kibocsátás 550 g/kWh körüli volt. A szomszédos Franciaországban a villamosenergia-termelés 65-70 százaléka nukleáris alapú volt, a kibocsátási érték pedig 80-90 g/kWh – fejtette ki Hárfás Zsolt.

A frekvenciaesés és az áramszünet pontos okait az európai átvitelirendszer-irányítók szervezete is vizsgálja még, de azt a következtetést már levonhatjuk – véli a szakértő –, hogy a szokásos mechanizmusokkal nem lehetett ellensúlyozni az eseményeket. A hideg miatt eleve több tartalékerőmű volt a hálózaton, de ez mégsem volt elegendő a kiegyensúlyozásra. Úgy néz ki, csak a szerencsén múlt, hogy elkerültük az egész Európára kiterjedő áramkimaradást.

Bosszúságok és életveszély

Kolozsváron nem nyíltak fel a fizetőparkoló sorompói, nem működtek a közlekedési lámpák, többen a liftekben rekedtek a január 8-i áramszünet miatt. De több berendezés is leállt az Azomures kombinátban, amely felett barnás felhő jelent meg, vagyis vegyi anyag került a légkörbe az üzemből. A közlekedés megbénulásáról számoltak be a 2019-es, Angliát és Walest érintő áramkimaradás alatt is, amikor a mobilszolgáltatás és egyes kórházak működése is leállt. Ugyanabban az évben emberéleteket is követelt az áramszünet. Venezuelában öt napra nyúlt a szolgáltatás kiesése, és mivel a kórházakban vagy nem működtek a dízelgenerátorok, vagy csak néhány kritikus osztály működtetésére adtak elegendő áramot, a lélegeztetőgépeket például nem tudták üzemben tartani.