időjárás 12°C Petra 2022. október 2.
logo

Lehet bízni benne, hogy 2021 a kilábalás éve lesz

Magyar Nemzet
2021.01.09. 13:27
Lehet bízni benne, hogy 2021 a kilábalás éve lesz

A kormány eddig 1014 milliárd forintot költött járványügyi védekezésre, a gazdaságvédelemre pedig több mint 3700 milliárd forintot – mondta a Növekedés.hu oldalon szombaton megjelent interjúban Tállai András a Pénzügyminisztérium államtitkára. Mint elmondta, további intézkedések is várhatóak, amelyeket azért tudnak jól belőni, mert a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) olyan adathalmazzal rendelkezik a hazai vállalkozásokról, amellyel egyedülállóak vagyunk a régióban. A novembertől igénybe vehető bértámogatási programban eddig 11 ezer cég nyolcvanezer dolgozóra igényelt 18 milliárdos támogatást. A turizmusban 11 ezer szálláshelyre 15 milliárd támogatást kértek. A kata (kisadózó vállalkozások tételes adója) szigorításáról az államtitkár elmondta, nem azoknak készült ez az adózási forma, akiknek egy megrendelőtől több mint hárommilliós bevétele van. A jövőben pedig további adócsökkentések várhatóak – fogalmazott a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára.

Tállai András közölte: a kormány készen áll a bértámogatások és az adómentességek meghosszabbítására, ha a járvány alakulása indokolttá teszi. A bérmegállapodásban rögzített feltételek teljesülésével a szociális hozzájárulási adó újabb négy százalékponttal mérséklődhet, a munkabér adóterheinek csökkenése azután is folytatódhat, hogy összesített mértékük 53,1 százalékról 43,2 százalékra csökkent 2010 óta – tette hozzá.

Az államtitkár a válság miatt különösen fontosnak nevezte a további adócsökkentést, hiszen – mint mondta – az a külföldi befektetéseknek ösztönzést, a magyar vállalkozásoknak segítséget jelent.

Ugyanakkor az államtitkár óvott a túlzott eladósodástól, amelynek hatása hosszú távon kedvezőtlen, jelentősen megnehezíti a kilábalást a gazdasági válságból – emelte ki az interjúból, egyebek mellett, a távirati iroda. – Az államtitkár hangsúlyozta, hogy már a tavaszi intézkedések is csaknem egymillió ember munkalehetőségét segítették megtartani. Ezek közül a hitelmoratóriumot és a bértámogatást tekinti a legjelentősebbnek, de hozzátette, hogy a járvány második hullámában is sokaknak segített a kormány, főképp azoknak, akiket a kijárási korlátozások a leginkább sújtottak. Tállai András külön megemlítette a vendéglátókat, a szabadidős ágazatban működő vállalkozásokat, a szálláshely-szolgáltatókat, az utazásszervezőket és a magántulajdonú buszos vállalkozásokat, amelyek januárig mentesültek a munkáltatói közterhek alól.

A kormány a lehető leggyorsabban reagál a gazdasági élet legapróbb változásaira, és ha kell, hétről hétre hoz új intézkedéseket
Fotó: MTI/Máthé Zoltán

– A szálláshelyek bevételkiesésének nyolcvan százalékát megtéríti az állam, de a turizmusfejlesztési hozzájárulás, az idegenforgalmi adó alóli mentesülés, a Szép-kártya közterhének csökkenése, az arra utalható összeg megkétszerezése is segíti az idegenforgalmat. Az ágazatnak jutó támogatások összege már most meghaladja a 800 milliárd forintot – hangsúlyozta. Tállai András kitért arra is, hogy a kormány a helyi iparűzési adó kulcsát átmenetileg kettőről egy százalékra csökkentette a kisebb vállalkozásoknak. Bár a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) egyéves felfüggesztést kezdeményezett, az önkormányzatokra tekintettel ennél mérsékeltebb változás lépett életbe – tette hozzá. A csökkentést indokolta szerinte az is, hogy az iparűzési adó mértéke két évtizede nem módosult, miközben a társasági adó az EU-n belül Magyarországon a legalacsonyabb.

A vállalkozások jelezték, hogy az egyre kisebb központi adók mellett a változatlan iparűzési adó egyre nagyobb teher – jegyezte meg az államtitkár. A 2010 előtti és a mostani válságkezelés közti különbségek közül Tállai András kiemelte: a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány emelte a jövedéki adót, a szuperbruttósítással bonyolultabbá tette és növelte a személyi jövedelemadót, a gyest egy évvel lerövidítette, a közszférában csökkentette a béreket, általános ingatlanadót vezetett be, és megszüntette a 13. havi nyugdíjat.

A Fidesz-kormány ugyanakkor eddig 1014 milliárd forintot költött járványügyi védekezésre, több mint 3700 milliárd forintot gazdaságvédelemre, és visszaállítja a 13. havi nyugdíjat – mondta. Mindezt a kormány annak ellenére teszi, hogy

több elemző szerint a mostani visszaesés világszerte jelentősebb, mint amit az 1929–33-as válság okozott

– fogalmazott az államtitkár, aki ennek ellenére bízik abban, hogy 2021 a kilábalás éve lesz. Az idén 3,5 százalékkal, 2022-ben pedig már 5,4 százalékkal nőhet a gazdaság teljesítménye – idézte az MTI.

A gazdaságot most még lefojtják a kényszerűségből elrendelt korlátozások, de ezeket gyors helyreállás követheti. A kormány addig is a lehető leggyorsabban reagál a gazdasági élet legapróbb változásaira, és ha kell, hétről hétre hoz új intézkedéseket – szögezte le Tállai András, Megjegyezve, hogy a gyors intézkedések egyik alapja az adóhatóság régiós szinten egyedülálló adatállománya, amelynek segítségével a döntéshozók gyorsan és pontosan követhetik a gazdasági folyamatokat.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.