Így épül fel a gazdaság-újraindítási akcióterv

A cél a gazdaság válság utáni újraindítása, és hogy Magyarország 2030-ra Európa öt legélhetőbb állama közé tartozzon.

Fotó: OLAH GERGELY MATE Forrás: MKIK

Környezetbarát közlekedés

Az ötödik programpont a fenntartható, környezetbarát közlekedés kialakítása, fejlesztése. A kormányrendelet előírja, hogy Magyarország összes települését egy nemzeti közlekedési rendszerbe kell összekapcsolni, ehhez bővíteni a települési, a regionális, a városközi és az áruszállítási útvonalakat, illetve elterjeszteni a klímabarát technológiákat. E sokrétű munka szakpolitikai felelősei az innovációért és technológiáért felelős miniszter és a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

A kiemelt területek közé tartozik a fenntartható közlekedés fejlesztése is

Zöld átállás, körforgásos gazdaság

A hatodik programpont az energetika (zöld átállás), amelynek keretében meg kell erősíteni Magyarország energiafüggetlenségét. Ehhez növelni szükséges az energetikai önállóságot és önrendelkezést, korszerűsíteni az energiaszektort, fokozni kell az energetikai rendszerek hatékonyságát és elősegíteni a digitalizációt. További cél az energiaszektor szén-dioxid-kibocsátásának csökkentése, a Magyarország által vállalt klímavédelmi célok teljesítése. A szakpolitikai felelős ebben az esetben is az innovációért és technológiáért felelős miniszter, ahogyan a hetedik programpont, a körforgásos gazdaság kialakításának a megvalósításában is. Ez utóbbi, fejlesztendő területen csökkenteni kell a háztartások és a gazdaság által termelt hulladék mennyiségét, valamint fokozni annak fejlett technológiákon alapuló, környezetbarát újrahasznosítását.

Digitalizáció

A nyolcadik programpont, a digitalizáció fejlesztésénél az innovációért és technológiáért felelős miniszter osztozik a szakpolitikai felelősségben a miniszterelnök kabinetfőnökével és a belügyminiszterrel. A területen kiemelt cél a korszerű technológiákon és informatikai hálózatokon alapuló hatékony és versenyképes gazdasági, államigazgatási, oktatási és egészségügyi rendszerek kiépítése és fejlesztése.

Középpontban az egészségügy

Végül, de nem utolsó sorban a kilencedik programpont az egészségügy, ahol folyamatosan javítani kell a magyarok általános egészségi állapotát az egészségügyi szolgáltatások színvonalának emelésével és az infrastrukturális, humánerőforrás- és informatikai feltételek fejlesztésével. Ebben az esetben szakpolitikai felelősként értelemszerűen az emberi erőforrások miniszterét jelöli meg a kormányrendelet.

Folyamatosan javítani kell a magyarok általános egészségi állapotát az egészségügyi szolgáltatások színvonalának emelésével
Fotó: Teknős Miklós

A rendelet mindezek mellett előírja a Miniszterelnökséget vezető miniszternek,

hogy a Helyreállítási és ellenálló-képességi terv részleteinek kidolgozására 2021. március 31-ig folytassa le a szükséges egyeztetéseket az Európai Bizottsággal, és koordinálja a programterületeknek a Helyreállítási és ellenálló-képességi terv célkitűzéseihez illeszkedő tartalmának kialakítását – emeli ki a Világgazdaság.

Hozzátéve azt is, hogy ugyancsak e miniszter feladata, hogy folyamatosan koordinálja a tervben szereplő beavatkozások a Helyreállítási és ellenálló-képességi terv célkitűzéseihez illeszkedő tartalmak kialakítási munkáit, ennek keretében pedig döntsön a megvalósítani kívánt fejlesztések támogatásáról.

Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszternek a kormányrendelet szerint az a feladata, hogy kialakítsa a terv végrehajtásával kapcsolatos eljárásrendet, és azt március 31-ig a kormány elé terjessze. Míg a terv egyes pontjaiért felelős szakminiszterektől február 28-ig várja el a kormány a programterületekhez illeszkedő projektek előkészítésének megkezdését, valamint azt, hogy gondosodjanak az azokhoz kapcsolódó feltételes közbeszerzések megindításáról. Ahogyan e minisztereknek hetente tájékoztatniuk kell a Miniszterelnökséget vezető minisztert – az általa megjelölt tartalom szerint – arról, hogy hol tartanak a feladat végrehajtásával.

A közlönyben megjelent a Kamatmentes újraindítási gyorskölcsönről szóló kormányhatározat is, amely szerint a kormány a járvány miatt nehéz helyzetbe került vállalkozásoknak több támogatást nyújt.

A határozat szerint a Gazdaság-újraindítási akciótervben induló Kamatmentes újraindítási gyorskölcsön hitelprogramban elérhető gyorskölcsön olyan forgóeszköz-hitelkonstrukció, amellyel legfeljebb tízmillió forint hitel vehető fel.

A hitel egyaránt felhasználható a bér, a járulék, a rezsi, a működési költség, valamint készlet finanszírozására. A hitel ügyfél által fizetendő éves kamata nulla százalék, a futamideje legfeljebb tíz év. Törlesztését az adósnak a hitel folyósítása utáni három év türelmi idő lejárta után kell megkezdeni. A gyorskölcsön hitelprogram keretösszege százmilliárd forint.

A kormány utasította a pénzügyminisztert, az innovációért és technológiáért felelős minisztert, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli minisztert, valamint a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy tegyenek javaslatot a Kamatmentes újraindítási gyorskölcsön – az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. által lebonyolítandó – végrehajtási konstrukciójára, a szükséges keret biztosítására, ezen belül az igénybevételre jogosultak körére, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával egyeztetve.