Orbán: Elindult a gazdaság-újraindítási akcióterv

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján felszólalt Orbán Viktor miniszterelnök is. Értékelte a gazdaságvédelmi akciótervet, és felvázolta a gazdaság újraindításának tervét, amely három szakaszból fog állni.

Budapest, 2020. október 17. Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a XXII. kerületi, Rózsakerti Demjén István Református Általános Iskola és Gimnázium új középiskolai épületének átadása alkalmából tartott hálaadó istentiszteleten 2020. október 17-én. MTI/Máthé Zoltán Fotó: Máthé Zoltán Forrás: MTI

Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján elmondta, hogy a gazdaságvédelmi akcióterv 2020 márciusától idén januárig tartott, ez volt a védekezés. Most jön a gazdasági újraindítási akcióterv három részletben, sportnyelven ez lesz a támadás.

A válság, a járvány előtt jó helyzetben volt a magyar gazdaság, azonban beütött a járvány, így nem folytatódhatott a sikersorozat, hanem megkezdődött a kényszerű védekezés. Egy erős gazdaság nézett szembe a válsággal, de nagy gyomrost kapott, ami érthető módon lelassulást okozott. A magyar gazdaság tekintélyes része azonban végig működött a válság idején, egy része viszont kényszerűen leállt.

A gazdaságvédelmi akcióterv részeként hitelmoratóriumot vezettek be, ez egymillió emberen segített, bértámogatást nyújtottak, esetenként elengedték a szociális hozzájárulási adót, megfelezték az iparűzési adót.

Orbán Viktor elmondta, hogy nehéz megvonni a gazdasági akcióterv mérlegét miniszterelnökként, de megpróbálta ezt objektív szempontok szerint megtenni. A legbiztatóbbnak azt találta, hogy 2020 decemberében ugyanannyi munkahely volt, mint egy évvel korábban: négy és fél millió honfitársunk dolgozik. Sikerült megőrizni a pozíciót a munkanélküliség elleni versenyben: nálunk van a harmadik legalacsonyabb munkanélküliség az unióban, csak a csehek és a németek vannak előttünk.

– Sikerült elhárítani azt a nagy kísértést, hogy visszatérjünk a segélyalapú gazdasághoz. Munkából jobban meg lehet élni, mint segélyből, ezért Magyarország kitartott a munkaalapú gazdaság mellett – fogalmazott a miniszterelnök.

A következő időszak gazdasági sikere az újraindítástól függ. A helyzetet könnyíti, hogy növekedett a lakossági megtakarítás, sőt a hitelállomány is, ahogy ez a fellendülések idején szokott történni. A kérdés természetesen az, hogy mikor lehet enyhíteni a korlátozásokat, nyitni a gazdaság lezárt részeit, mikor indul újra az élet. A kormány úgy tervezi, hogy február közepén konzultációt indít a nyitás lépéseiről, mégpedig online formában a rendelkezésre álló, rövid idő miatt. A nyitást alapvetően az oltás teszi lehetővé, kérdés, hogy milyen ütemben sikerül az ország átoltását megvalósítani.

A gazdasági újraindítási terv első szakasza januárban indult, az egyik cél, hogy évi negyvenezer lakás épüljön, ebből idén húszezerre van kilátás. Bevezetik a 25 év alatti fiatalok személyi jövedelemadó-mentességét, ami része annak a programnak, hogy a születésétől 25 éves koráig mindenki megfelelő támogatást kapjon, akkor viszont álljon készen az önfenntartásra, illetve a családalapításra.

A kormány döntött egy új hitelfajta bevezetéséről, ennek az a lényege, hogy a kis- és középvállalkozások tízéves, kamatmentes, tízmillió forintos hitelt kapnak, melyet csak három év után kell törleszteni.

Április elsején indul a második szakasz, ezen belül egy 1500 milliárd forintos felsőoktatási fejlesztési terv megvalósítása, a felsőoktatás átalakul, és ezáltal sokkal hatékonyabbá válhat. A júliusban induló harmadik szakasz a nagy beruházások időszaka lesz, ezen belül elsődleges a zöldenergia, a zöldgazdaság, a digitalizáció. Ugyancsak tervben van egy hosszú távú agrárfejlesztési program is, ennek részleteit később ismertetik.

Van egy jelentős változás világszerte: nemcsak újraindulnak a bezárt gyárak, hanem sok esetben új helyszínt keresnek a vállalkozások. Ezekért verseny folyik, amelybe Magyarország is benevez: ez egy jó lehetőség a gazdaságfejlesztésre, a gazdaság és egyben a gazdasági hatékonyság növekedésének előmozdítására, a munkahelyek számának növelésére. Ami az autóipart illeti: meg akarjuk őrizni a jelentős részesedést, de ezen belül cél az elektromos autók gyártására való átállás. Exportorientált ország vagyunk, a magyar export a 34. legnagyobb a világon, és ez a továbbiakban is igen fontos része marad a gazdaságnak, enélkül nem lehetne a jólétet növelni.