Elszivárog a magyar szellemi tulajdon

Támogatástól, adókedvezménytől, piacszerzéstől és tőkebefektetéstől esik el az a feltaláló, aki nem védeti le a fejlesztését. Pomázi Gyula, a március 1-jén 125 éves Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke a Magyar Nemzetnek arról is beszélt: a figyelmetlenség milliárdos károkat, cégek, kutatók ellehetetlenülését eredményezheti. Hangsúlyozta, hogy az Európai Unió szabadalmaztatási jogszabályai komoly versenyhátrányt jelentenek az Egyesült Államokkal és Ázsiával szemben.

Pomázi Gyula: Az itthon született tudást úgy kell támogatni, hogy élénkítse a gazdaságot Fotó: Bach Máté

– A Magyarországon bejegyzett oltalmak száma azért is fontos mutató, mert jól illusztrálja a piaci képességeket, a befektetési vonzerőt, a technológiai érettséget. A hazai élelmiszeriparban például 11 termékvédjegy van, emellett több mint negyven minőséget tanúsító védjegy. Ausztriában ezzel szemben 33 ezer termékekhez tartozó védjegyet tartanak nyilván, mert a családi gazdaságok szintjén is aktívan, tudatosan védik a termékeiket, legyen az sajt vagy pékáru – említett egy másik jellemző helyzetet Pomázi Gyula.

Fejlődik a követelményrendszer

Az elnök szerint ugyanakkor már éledezni látszik a tudatosság itthon és európai uniós szinten is. Erre nagy szükség van, mert ha nem változik a szellemi tulajdont érintő hozzáállás, elhúz mellettünk az Egyesült Államok és Ázsia. – Megdöbbentő adat az is, hogy a száz amerikai vezető vállalkozás együtt nagyjából annyi oltalommal rendelkezik, mint az összes európai cég. Magyarország pedig az itteni átlagtól is elmaradt, ami azért is sajnálatos, mert jó ötleteink, kreatív kutatóink vannak – magyarázta az SZTNH elnöke.

„Ha nem változik a szellemi tulajdont érintő hozzáállás, elhúz mellettünk az Egyesült Államok és Ázsia”
Fotó: Magyar Nemzet/Bach Máté

Pozitív fejleményekről is beszámolt Pomázi Gyula az elmúlt évekre visszatekintve. Szerinte sikerült olyan innovációs közeget kialakítani Magyarországon, amelyre jól lehet építkezni, és segíti a tudatosságot. Ez jól látszik már az egészségiparban, hiszen a járványhelyzet miatt hatalmas társadalmi nyomás nehezedett a kutatókra, feltalálókra, cégekre, hogy az innováció minél hamarabb kézzelfoghatóvá váljon, hasznosuljon. Nemcsak az egyetemek, kutatóhelyek ismerik fel a szellemi tulajdon védelmének fontosságát, hanem egyre inkább a vállalkozások is. A tudatosság növekedése a pandémia nyomán előállt gazdasági helyzetnek is erőteljesen köszönhető az elnök szerint, aki jó jelnek tartja, hogy egyre többen gondolják úgy: a gazdaság megerősödését az értéktöbblet előállításával lehet elérni. – Beszállítói struktúrák, kereslet-kínálati viszonyok borultak fel, alapanyag-ellátás bénult meg, ebben pedig csak a kreativitás, gazdasági paradigmákon túlmutató innováció segíthet – jelentette ki.

– Nem véletlen az sem, hogy a kutatás-fejlesztés-innovációs (KFI) pályázatok elbírálási szempontjai között egyre gyakrabban követelmény, hogy a pályázó a projektben létrehozandó innovációt védesse le. Jelenleg azon dolgozunk, hogy egyáltalán ne jelenhessen meg olyan hazai és uniós finanszírozású KFI-kiírás, amelyből ez a kitétel hiányzik. A hazai kockázatitőke-befektetők is ügyelnek már arra, hogy a céltársaságban létezik-e oltalom – beszélt az ösztönzésről Pomázi Gyula, de hozzátette:

még mindig jellemző, hogy egy-egy tendert, támogatást, kutatási projektet azért veszítenek el hazai vállalatok, mert nincsenek oltalmai vagy KFI-minősítése.

Az utóbbi dokumentumot szintén az SZTNH állítja ki, és ez adókedvezményre is jogosít.

Technológiai múzeummá válhatunk

– Itthon tehát van előremozdulás az innováció hasznosításának területén, ám

ha az Európai Unió nem eszmél föl három-öt éven belül, akkor végleg lemarad a versenytársaitól, technológiai múzeummá válik.

Az unió a járvány idején szembesült azzal, hogy az újdonsághoz kötődő oltalom kiadásának gyorsasága, metodikája milyen jellegű problémákkal jár. Például lemaradtunk az európai vakcina fejlesztésében, hiszen az amerikaiak, az oroszok vagy a kínaiak hamarabb tudtak reagálni ezen a téren. Ennek részben az az oka, hogy az uniós magán- és versenyjogi rendszer túlságosan hosszú időt hagy arra, hogy összeálljon a hasznosításhoz szükséges dokumentáció. Az SZTNH-nál, igazodva a nemzetközi jogszabályokhoz, a szabadalom-engedélyezési eljárások átlagos átfutási ideje 21 és fél hónap, ami az egy évvel korábbi 25-höz képest már jelentős csökkenésnek számít. Ez a szám az Európai Szabadalmi Hivatalnál 22-23 hónap, és a tagállamok között is a gyorsabbak között vagyunk. Ugyanakkor az ilyen időtáv egy lélegeztetőgépnél nem értelmezhető (igaz, a bejelentéstől már védett a találmány, és gyorsítható is az eljárás). Ezt tudják az ázsiai országokban és az Egyesült Államokban, de Európa elkényelmesedett, pedig kemény és egyre kiélezettebb lesz a verseny – figyelmeztetett a hivatal elnöke.

125 év az innovációért

A ma jubiláló hivatal a 125 éves múltra erős alapként tekint, amire felépítheti az elengedhetetlen változtatásokat. Mivel a technológiai és az üzleti modellek változnak, az SZTNH is arra törekszik, hogy a szolgáltatásainak egy része csak digitálisan legyen elérhető: akár mobilalkalmazáson keresztül be lehessen jelenteni a védjegyet. A szakmának, a vállalkozásoknak és a magánembereknek is nyújt érdekességeket a hivatal az idei, jubileumi rendezvénysorozatán. A március 1-jén 10 órától tartandó, az SZTNH online felületein elérhető ünnepségen a Richter és a Pick képviselője is elmondja majd, mit jelent a vállalatoknál az, hogy védett legyen a termékük és annak neve, vagy hogy mennyit számítottak az oltalmak a piacon maradásnál.