– Évek óta nem volt ilyen sok ajánlatkérés az építőanyagokra és az építési termékekre. A felfutás hátterében az otthonteremtési program áll – mondta a Magyar Nemzetnek Szarka László, a Magyar Építőanyag és Építési Termékszövetség elnöke. Jelezte: a kereslet a többi között nőtt a szerkezetépítő és a hőszigetelő anyagokra, térkövekre, betonelemekre, valamint olyan épületgépészeti termékekre, amelyekkel korszerűsíteni lehet a fűtésrendszereket.
Magyarország otthonteremtési programja több területen nyújt segítséget. A cél az, hogy mindenki saját tulajdonú otthonban élhessen, a fiatalok ott várhassák, nevelhessék a gyermekeiket.
Ezt szolgálja az új építésű ingatlanok értékesítési áfájának öt százalékra csökkentése, illetve a teljes áfamentesség azoknak, akik új építésű ingatlant vásárolnak a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) igénybevételével. További segítség, hogy a csokkal vásárolt új és használt lakás esetén illetékmentesség jár, valamint elérhető a felújítási program és a tetőtér-beépítés támogatása is.
A felújítás költségeit ötven százalékban (hárommillió forintig) megtéríti az állam. Ez a pénz vissza nem térítendő támogatás, amely mellé akár hatmillió forintnyi kedvezményes felújítási kölcsön vehető igénybe.
– Több olyan intézkedés született, amelyet korábban szorgalmaztunk. Ilyen például a kedvezményes újlakás-áfa, valamint a felújításokhoz járó, vissza nem térítendő támogatás – mondta Szarka László. Kiemelte: ezek azontúl, hogy lendületet adhatnak az ágazatnak, fehérítik is a gazdaságot. A lakásfelújításoknál és -korszerűsítéseknél nagyon sokan nem kötnek szerződést a kivitelezővel. Így a közterheket nem fizetik be a költségvetésbe az érintettek, míg a megrendelő írásos dokumentum híján például nehezebben tud reklamálni – egy esetleg alacsonyabb összköltség mellett gyakorlatilag lemond a garanciáról.
A támogatásokhoz azonban muszáj szerződést kötni, így jó irányba változhat ez a gyakorlat: a lakásfelújítások piacán a támogatásért elvárt számlás teljesítés mind az anyagra, mind pedig a munkadíjra vonatkozik.
A felújítási részpiacon elsősorban mikro- és kisvállalkozások dolgoznak, ezek adják az ágazatban tevékenykedők mintegy 95 százalékát. A közepes és nagyobb kivitelező vállalkozások száma 170–200 társaságot jelent – tette hozzá Szarka László.
Fotó: Havran Zoltán
A szövetség elnöke beszélt az építőanyagok árának alakulásáról is. Januárban az inflációt követve öt-hét százalékos drágulás volt. A fuvardíjak mellett több termék alapanyag-összetevőinek ára is emelkedett. Van olyan hőszigetelő-gyártáshoz használt petrolkémiai nyersanyagtermék, amely nyolc hónap alatt 75 százalékkal lett drágább a világpiacon. Ezek a hatások Magyarországra is begyűrűznek.
