A magyar gazdák számára elfogadhatatlan az uniós agrárdiktátum

Nem született meg a kompromisszum a tagállamok és az Európai Parlament között az új agrárpolitikáról. Nagy István agrárminiszter a kétnapos uniós csúcs után kiemelte: megvédtük a magyar gazdákat, számukra a parlamenti javaslat a gyakorlatban is teljesíthetetlen megoldásokkal állt volna elő. A 270 milliárd eurós agrárpolitikáról júniusban folytatódnak a tárgyalások.

20200423 MN Hajdú-Bihar Megye mezőgazdaság illusztráció Magyar Nemzet fotó:Mirkó István Fotó: Mirkó István

Befagytak a tárgyalások, megállapodás nélkül zárult az új uniós közös agrárpolitikáról a tagállamok minisztereinek, az Európai Bizottság és az Európai Parlament képviselőinek részvételével folytatott háromoldalú találkozó. Nagy István agrárminiszter a kétnapos uniós csúcs után azt közölte: nincs kompromisszum, megvédtük Brüsszelben a magyar gazdákat egy rossz megállapodástól.

A magyar tárcavezető a részletekről Facebook-bejegyzésében azt írta, az Európai Parlament nem fogadta el az agrárminiszterek kompromisszumos javaslatait, sőt a mezőgazdaság szempontjából a gyakorlatban végrehajthatatlan, felelőtlen megoldásokkal állt elő.

– Olyan terhet akartak ránk erőltetni, amely egyértelműen a gazdák érdekeivel ellentétes. Egyensúlyt kell teremteni a versenyképességi és a klímavédelmi célok között is, mert teremtett világunkért felelősséggel tartozunk.

Hiába védtük már meg ősszel a kisgazdaságokat a termelésüket nehezítő javaslatoktól, azok most újra felbukkantak. Alapvető célunk, hogy a termelők kiszámítható módon megkapják az őket megillető agrártámogatásokat 2023 és 2027 között is.

Mi, az Európai Parlamenttel ellentétben, a gazdák oldalán állunk, a diktátumokból pedig nem kérünk – fogalmazott Nagy István.

A magyar miniszter brüsszeli felszólalásában is nyomatékosította: minden egyes kompromisszum, amellyel az Európai Parlamentnek igazat adunk, gazdák ezreinek a munkáját teszi tönkre, ez pedig nem lehet a célunk.

Norbert Lins, az Európai Parlament mezőgazdasági bizottságának elnöke a tagállamok minisztereit tömörítő Mezőgazdasági és Halászati Tanácsot okolta a kétnapos tárgyalássorozat kudarcáért. Az EP vezető tárgyalója csalódottságának adott hangot, egyben világossá tette, hogy a parlament nem enged a zöldebb, fenntarthatóbb ­uniós mezőgazdasági termelésre tett javaslatai­ból.

A gazdák, az európai képviselők és a tagállamok miniszterei csak abban értenek egyet, hogy mielőbb meg kell egyezni az agrárpolitikáról
Fotó: Mirkó István

Norbert Lins szerint azzal, hogy az országok miniszterei nem fogadták el a parlamenti javaslatot, makacsságukkal továbbra is bizonytalanságban és kiszámíthatatlanságban tartják Európa termelőit.

A két év késéssel, 2023-tól bevezetendő uniós agrárreformmal kapcsolatban egyedül abban ért egyet minden tárgyaló fél, hogy mielőbb, még a portugál uniós elnökség idején kompromisszumos megoldásra kell jutni. A tárgyalások ezért júniusban folytatódnak.

Az Európai Unió 270 milliárd ­eurót fordíthat a mezőgazdaságra 2027-ig. A tagországok és az Európai Unió szervezetei közötti vita a támogatások csökkentése és azok elosztásának módja, alárendelése a környezeti, éghajlati céloknak. Konszenzus van abban is, hogy fenntarthatóbb, zöldebb uniós agrárpolitikára van szükség, ugyanakkor a parlament tervei túlzók, jóval ambiciózusabbak.

Hazánk szerint a versenyképesség és a zöldcélok közötti egyensúly megteremtése nélkülözhetetlen feltétele az új agrárpolitikának
Fotó: Kurucz Árpád

Nincs megállapodás egyebek mellett arról, hogy a 270 milliárd eurós költségvetés mekkora részét fordítsák zöldcélokra. A tagállami és parlamenti álláspont közötti különbség az ötéves ciklusban húszmilliárd ­eurós nagyságrendű.

A tagállamok emellett elutasítják, hogy a zöldcélok irreális, betarthatatlan terhet jelentsenek a gazdáknak, ezzel veszélybe sodorva versenyképességüket és jövedelmezőségüket.

Lényeges vitás kérdés a kontroll: míg a tagállamok nemzeti hatáskörben tartanák azoknak a programoknak a kidolgozását, amelyek hozzájárulnak a környezeti célokhoz, az unió ugyanakkor

az Európai Bizottság szoros kontrollja alatt tartaná a nemzeti programokat és az azok elfogadásához köthető támogatások folyósítását.

A tárgyalások közepette fogadta el az Európai Parlament környezetvédelmi bizottsága a biológiai sokféleség megőrzését célzó, hosszú távú stratégiát, amely szintén komolyan érinti a gazdálkodókat. A legnagyobb európai agrárképviselet, a Copa-Cogeca közleményében kiemelte:

a javaslat elrugaszkodik a valóságtól, miközben nem tartalmaz az eredeti céloknak megfelelő érdemi lépéseket, emellett veszélybe sodorja az uniós élelmiszer-ellátás biztonságát is.

Magyarország célja az agrártárgyalásokon:

Egyensúlyt kell teremteni a versenyképesség és a környezet- és klímavédelmi célok között.

A termeléshez kötött támogatásokra fordítható források aránya nem csökkenhet.

A kisebb területen gazdálkodó, ezáltal védtelenebb kistermelőknek megkülönböztetett elbánásban kell részesülniük.

A kisgazdaságok mellett a generációváltást jelentő fiatal gazdák támogatási szabályait is rugalmassá kell tenni.

Fenn kell tartani a csatlakozási szerződésünk által garantált átmeneti nemzeti támogatások nyújtásának lehetőségét.

Meg kell őrizni a versenyképesség növelése szempontjából nagy jelentőségű vissza nem térítendő beruházási támogatásokat.

El kell hárítani az öntözési beruházások támogathatósága útjában álló akadályokat.