Szlovén pénzből bővítik a koperi vasutat

Sok évnyi előkészítés után megkezdődött a koperi tengeri kikötő vasúti elérését biztosító Koper–Divača vasútvonal második vágányának építése. A fejlesztésbe hazánk is szívesen bekapcsolódott volna, azonban ez meghiúsult. Azért, hogy a magyar cégek mégis kijuthassanak az Adriára, a magyar kormány Triesztben vásárolt kikötőt.

Szinte valamennyi szomszédos országnak érdeke, hogy a hajószállítmányozás korszerű vasúti összeköttetéshez kapcsolódjon Szlovéniában Fotó: Srdjan Zivulovic Forrás: Reuters

Hivatalosan megkezdték a koperi tengeri kikötő és Divača közötti vasútvonal második vágányának építését a szlovén kormány és a kivitelezők képviselőinek jelenlétében. Ugyanazon a napon, május 5-én írták alá a finanszírozó bank és a vállalkozók az új útvonal Divača–Črni Kal szakaszának megépítésére vonatkozó 403,6 millió eurós hitelszerződést – jelentette a RailwayGazette.com. A Črni Kal–Koper szakaszra szóló 224,7 millió eurós szerződés már március végén elkészült. Az új nyomvonalon épülő, összesen 27,1 kilométeres vágány a KoperDivača vonal bővítését jelenti. A második vágány 2026-ra várható befejezése csökkenti majd az áruszállító vonatok menetidejét, valamint jelentősen megnöveli a vonal kapacitását.

A fejlesztési munkák során

nyolc alagutat kell építeni összesen 20,5 kilométer hosszon, valamint két 1100 méteres viaduktot. Az összesen 1,2 milliárd eurós projektre a nemzeti költségvetésből négyszázmillió eurót fordít a szlovén kormány,

250 millió eurót ad rá az EU, 250 millió eurós kölcsönt folyósít az Európai Beruházási Bank, valamint a szlovén SID export- és fejlesztési bank. A hiányzó összeget pedig az úthasználati díjak és a vasúti infrastruktúra-díjak emeléséből fedezik. Amikor a szlovén kormány először jelentette be a fejlesztést, azzal érvelt, hogy biztosítani kell az ország egyetlen kikötőjének versenyképességét. A 2017. szeptemberi népszavazáson a szavazók 53,5 százaléka egyetértett az építkezéssel.

Konténereket raknak ki a koperi kikötőben. A magyar kormány végül Trieszt kikötőjét választotta
Fotó: Reuters

A magyar kormány felajánlotta 2018-ban, hogy kétszázmillió euróval támogatja a vasútvonal modernizálását, cserébe azt kérte, hogy a koperi kikötő és az oda vezető vasútvonal fejlesztésében magyar vállalatok is szerepet kaphassanak, mivel a koperi a magyar cégek által leginkább használt kikötő. A szlovén kormány végül nemet mondott a tervezett együttműködésre. Nem sokkal később, 2019 júliusában jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, illetve Matteo Salvini akkori olasz belügyminiszter, hogy aláírták a szerződést:

Magyarország 131 millió eurós projekt keretében tengeri kikötőt és kijáratot szeretne létesíteni az olaszországi Triesztben. A magyar állam a terület mellett üzemeltetési koncessziót is vásárolt.

A 32 hektáros terület háromszáz méter hosszú partszakasszal rendelkezik, amelyet a magyar vállalkozások használhatnak, az áruforgalom mennyisége várhatóan kétmillió tonna lesz évente. A vámszabad-kikötőben majdnem százmillió eurós infrastrukturális beruházást is terveznek. A trieszti kikötőt és Budapestet összekötő vasútvonal hossza 539 kilométer. A terv szerint heti 14 vonatpárt közlekedtetnek a kikötő és Budapest között. Az ügylet révén a magyarországi autóipari vállalkozások szállítási igényét is kielégíthetik.

Az adriai kikötőkből érkező áruk kezelését egy vasúti-közúti logisztikai központban kell elvégezni. Miként lapunk is beszámolt róla, a német Metrans 15,7 milliárd forintot fordít arra, hogy új logisztikai bázist hozzon létre Zalaegerszegen. Annak érdekében, hogy

a zalai megyeszékhely legyen az adriai-tengeri kikötők felől a belépési pont Magyarországra Szlovákia, Csehország és Lengyelország irányába, a Metrans a beruházás mellett döntött. Ha elkészül, a Koper, Fiume és Trieszt kikötőiből érkező, illetve az oda tartó vonatok rendezésének helyszíne lesz a zalaegerszegi bázis.