Több ország is fellép a bitcoinbányászat ellen

Kína egy tartománya és Irán is korlátozza, illetve szankcionálja a kriptodevizák előállítását, mivel ez óriási áramigénnyel jár. A bitcoin megalkotója az energiapazarlás legértelmetlenebb módját hozta létre.

Szénerőmű Kína fővárosában, Pekingben. Forrás: REUTERS / Jason Lee

Kína Belső-Mongólia tartománya szankciókkal sújthatja azon cégeket és magánszemélyeket, amelyek, illetve akik kriptodevizák, elsősorban a bitcoin újabb egységeinek előállítására használják informatikai eszközeiket, és ezzel óriási áramfogyasztást generálnak. Azok a telekommunikációs és internetes cégek, amelyek a jövőben ezzel foglalkoznak, akár működési engedélyük visszavonására is számíthatnak.

A bitcoinbányászat azt a műveletet fedi, amikor az erre a célra alkalmas számítógépek komplex matematikai feladatokat oldanak meg azért, hogy a bitcointranzakciók létrejöhessenek, és aki ezt elvégzi, az automatikusan új bitcoint kap érte. Ez mindaddig így zajlik, amíg az előállított bitcoinok mennyisége el nem éri a 21 milliót. A művelet azonban rendkívül energiaigényes, óriási mennyiségű elektromos áram kell hozzá, ami természetesen sokba is kerül, de ha a bitcoin árfolyama meghaladja az egy bitcoin előállításához szükséges energia költségét, megéri a művelet. Márpedig a bitcoin árfolyama még az elmúlt hetek nagy zuhanásai után is

elég magas ahhoz, hogy a bányászat gőzerővel működjön.

A bitcoinbányászat 65 százalékban Kínában zajlik jelenleg, amihez hozzájárul, hogy más országokhoz képest olcsóbb az elektromos áram. Belső-Mongóliában a kínai átlaghoz képest is alacsonyabb az ár, így ez a régió önmagában a világ bitcoinbányászatának nyolc százalékát adja. Kína már évek óta szigorúan fellép a kriptodevizák ellen, mivel azok teljesen szabályozatlanok, az ügyletek nevesítetlenek, így a bűnözők előszeretettel használják pénzmosásra. Az országban már 2017-ben betiltották a kriptodeviza-tőzsdéket és az új kriptók nyilvános kibocsátását, most azonban a környezet- és klímavédelemre is jobban odafigyelnek, mivel az ország célul tűzte ki, hogy 2030 után már nem nő szén-dioxid-kibocsátása, 2060-ra pedig karbonsemleges lesz. A bitcoinbányászat az óriási áramfogyasztás miatt veszélyeztetné ezeket a célokat, mivel Kínában a villamos energia előállításában még viszonylag nagy szerepe van a legkárosabb forrásnak, a szénnek.

Szénerőmű Kína fővárosában, Pekingben.
Fotó: Reuters/Jason Lee

Eközben Irán is bejelentette, hogy megtiltja a bitcoinbányászatot, mivel a tevékenység áramigénye az ország nagyvárosaiban

áramkimaradásokhoz vezetett.

A tilalom az iráni elnök bejelentése szerint azonnal életbe lép és egyelőre szeptember 22-ig lesz érvényben, mivel az ősz beköszöntével csökkenhet a klímaberendezések használata miatti áramigény. Irán áramtermelése az elmúlt hónapokban amúgy is visszaesett a földgázhiány és a vízerőművek működését nehezítő szárazság miatt, ez pedig a bitcoinbányászat miatti növekvő felhasználással rendszeresen áramhiányhoz vezet.

Irán eddig engedélyezte egyes cégeknek a bitcoinbányászatot, mivel az általuk előállított bitcoinnal az ország olyan importtermékekhez jutott, melyek beszerzését az érvényben lévő amerikai szankciók megnehezítik vagy lehetetlenné teszik. Emellett azonban sokan engedély nélkül kezdték meg a bitcoinbányászatot: rájuk vonatkozik most a teljes tilalom, míg az engedéllyel rendelkezők áramfogyasztását korlátozhatják, amikor ezt az áramhiány indokolja. Irán az év elején a világ bitcoinbányászatának 4,5 százalékát adta, a fő hajtóerő ugyancsak a világpiacinál olcsóbb áram.

A bitcoin máig ismeretlen megalkotója egy független devizát ígért, ezzel szemben létrehozott egy olyan terméket, amely az

áramfogyasztás által óriási károkat okoz, egyúttal a legvadabb spekulációs eszköz lett belőle.

Mindemellett mások újabb és újabb kriptodevizákat hoznak létre, amíg azokat el tudják adni, és ezek is növelik az áramfogyasztást, ha kisebb mértékben is, mint a bitcoin bányászata. A megoldás így egyelőre a kényszerű tilalom, de ha tovább zuhan a bitcoin ára, a piac ezzel maga oldaná meg a problémát.