A gazdaság is jól jár az Eb-vel

– Egyértelműen lesz gazdasági haszna, hogy Budapesten is rendeznek labdarúgó-mérkőzéseket a most kezdődő Európa-bajnokságon – mondta a Magyar Nemzetnek Szabados Gábor sportközgazdász. Az országimázs erősítése ugyanis nemcsak a turizmusra, hanem szinte az összes gazdasági ágazatra kedvező hatást gyakorol.

Modern létesítmények várják a szurkolókat Fotó: Árvai Károly Forrás: Nemzeti Sport/Árvai Károly

Ma kezdődik a labdarúgó Európa-bajnokság, amelynek részben Budapest is helyszínt ad. Ezt a többi között az teszi lehetővé, hogy az elmúlt időszakban jelentősen korszerűsödtek a magyarországi sportlétesítmények. Az Orbán-kormány több évtizedes lemaradást pótolt ezzel. A kiemelt sport- és más nemzetközi események arra is alkalmasak, hogy erősítsék az országimázst, ezzel pedig a gazdaság is jól jár. Ezért is érdekes, hogy a baloldal szinte mindenre nemet mond, ami ezen a téren is az ország javát szolgálja. Karácsony Gergely 2019-ben – még főpolgármester-jelöltként – a stadionépítéseket felesleges pénzszórásnak, a lopás szinonimájának nevezte. Az új Puskás Aréna avatására sem ment el, holott az építmény Budapest egyik büszkesége lett, amely már az elmúlt hónapokban is olyan rangos eseményeknek adott otthont, amilyenekre korábban nem volt lehetőség.

Az Európa-bajnokság ide szervezett mérkőzései most nemcsak a kontinens, hanem az egész világ figyelmét Magyarországra, azon belül a fővárosra fordítja.

Modern létesítmények várják a szurkolókat
Fotó: Nemzeti Sport/Árvai Károly

– Egyértelműen lesz gazdasági haszna, hogy Budapesten is rendeznek mérkőzéseket a most kezdődő nemzetközi sporteseményen – mondta a Magyar Nemzetnek Szabados Gábor sportközgazdász. – Kedvező, hogy telt ház előtt zajlanak hazánkban a mérkőzések, amelyeken ráadásul pont a világ legerősebb csapatai lépnek pályára a magyar válogatott mellett. Ez mind növeli azt a reflektorfényt, amely Magyarországra irányul: hatalmas presztízsnyereség hazánknak, így Budapestnek is – magyarázta.

A szakértő jelezte: az ilyen események hatása jóval hosszabb távú, mint ha pusztán azt vesszük számba, hogy szurkolók és a turisták mennyit költenek el ilyenkor, illetve milyen szolgáltatásokat vesznek igénybe. Főleg most, amikor a koronavírus-járványtól sem búcsúzhattunk még el teljesen.

– Az országimázs erősítése nemcsak a turizmusra, hanem szinte az összes gazdasági ágazatra kedvező hatást gyakorol. Természetesen amikor a befektetők arról döntenek, hogy hová vigyék a tőkéjüket, akkor figyelembe veszik az összes racionális szempontot. Ugyanakkor mindig jelen van egy pici szubjektív elem is, amely akár döntő is lehet. Ezen is múlhat, hogy a befektetés például Szlovákiába vagy éppen Magyarországra jön végül.

Nem mindegy ugyanis, hogy az üzleti szereplők előtt milyen ország képe rajzolódik ki. Az ilyen nagy nemzetközi események, mint a mostani Európa-bajnokság, ilyen téren is kiemelkedő jelentőségűek – tette hozzá.

A szakértő korábban arról is beszélt lapunknak, hogy a közpénzből finanszírozott sportfejlesztések megmozgatják a magántőkét is. Igaz, az arányok egyelőre még az állam felé billennek a legpiacképesebb sportágaknál is. Az viszont tény, hogy a szponzorok megjelenésétől kezdve a lakossági fogyasztásig multiplikátor hatást fejt ki az állam szerepvállalása. A cél az, hogy a hosszú távú fejlesztések megfordítsák az arányt – vagyis a magántőke nagyobb arányban jelenjen meg, mint az állami.

A baloldal nem csak a sportlétesítmények építését kifogásolja, a Városliget fejlesztését is támadja. Az ott megvalósuló beruházások, új múzeumok szintén felkeltették a világ érdeklődését.

A Magyar Zene Háza például elnyerte „a világ legjobb zenei célú ingatlanfejlesztése” díjat. Ráadásul a helyszínen csaknem nyolcvanezer négyzetméternyi parkfelület újul meg. A megszépülő Városliget és a múzeumok turisztikai szempontból is kiemelkedők, ugyanakkor ezen a téren sincs egyetértés a baloldal és a kormány között.