Az infláció mérséklése érdekében a Magyar Nemzeti Bank (MNB) már lépett, az európai bankok közül elsőként jelentett be kamatemelési pályát – emlékeztetett a pénzügyminiszter az Atv.hu-nak adott, ma megjelent interjújában. Varga Mihály szerint az általános forgalmi adó csökkentése hosszú távon nem tudja érdemben befolyásolni az árakat, azt a piaci folyamatok döntik el, nem a kormány szándéka. Elmondta, 2013 óta az adópolitika alapja, hogy a közösség kiadásaihoz szükséges bevételeket, vagyis az egészségügyhöz, a honvédelemhez, a közbiztonsághoz és az oktatáshoz szükséges közösségi forrásokat nem a jövedelemadóból vagy a vállalati nyereségadókból szedik be, hanem a fogyasztási típusú adókból.
Az adópolitika a munkát ösztönzi, Európában ezért a legkisebb a vállalati nyereségadó és harmadik legkisebb a személyi jövedelemadó.
A pénzügyminiszter jelezte, ha magasabb az infláció mértéke és az alapkamat szintje is magasabb, akkor ez meg fog jelenni a hitelek kamataiban. Most azt kellett mérlegelnie a jegybanknak, hogy a gazdaság újraindulása mellett az infláció mértéke mennyire veszélyes.
– Egyetértek a jegybankkal, hogy a magasabb infláció veszélyt jelenthet – fogalmazott. Matolcsy György, az MNB elnökének kritikáival kapcsolatban Varga Mihály ugyanakkor hangsúlyozta, hiba lenne az államháztartási hiányt három százalék alá vinni már 2022-ben, mert megszorításokkal és a meginduló növekedés lefékezésével járna. Ez egy újraindítási periódus, a költségvetésnek támogató és ösztönző fiskális politikát kell megvalósítania – jelentette ki.
A pénzügyminiszter felidézte, hogy
támogatják a munkahelyek újrateremtését, a beruházásokat, adócsökkentéseket hajtanak végre, a gazdasági visszaesés utáni időszak újjáépítésén dolgoznak.
Ezért magasabb lesz az államháztartás hiánya, de ez nem tér el az európai uniós átlagtól. Felhívta a figyelmet arra, hogy érdemes elolvasni a V4-ek áprilisban benyújtott konvergenciaprogramját, mert Magyarország, Lengyelországgal együtt, a leggyorsabban fog visszatérni a háromszázalékos hiányszinthez 2024-ben.
Brüsszel még nem hagyta jóvá a 2500 milliárdos magyar helyreállítási tervet, erről a pénzügyminiszter kifejtette: politikai akadályok merültek fel.
Nem a gazdasággal vagy nem a helyreállítási alap összetételével van alapvetően gond, hanem azzal, hogy a magyar kormány és a magyar parlament szuverén módon hoz döntéseket, amelyek bár az Európai Unió alapértékeivel egyeznek, de nem tetszenek a brüsszeli politikusoknak
– fejtette ki Varga Mihály.
Leszögezte, hogy a költségvetés maradéktalanul finanszírozni fogja a helyreállítási tervben szereplő programokat, és a brüsszeli jóváhagyás után visszatöltik a beérkező uniós támogatással a költségvetést. Ha szükséges – amennyiben ezek a viták nem zárulnak le 2022-re – akkor jövőre is finanszírozni fogják azt az összeget, amit a helyreállítási program projektjeire terveztek, erről már megszületett a kormánydöntés – közölte. A pénzügyminiszter úgy látja, az euró magyarországi bevezetéséről a döntés korai lenne még a 2022–26-os parlamenti ciklusban is.
