Gyorsan álláshoz jutnak a háború elől menekülők

A humanitárius segítségnyújtás mellett a háború elől menekülő ukrán állampolgárok munkavállalását is egyszerűsítik Európa országai. A magánszféra is kiveszi a részét a válság kezeléséből: a háborút megelőzően már hazánkban dolgozókat foglalkoztatójuk többféle módon is támogatja, míg a munkaerő-közvetítők akár már a határon készek segíteni a harcok elől menekülőknek.

Ukrajnai háború - Menekültek Barabáson Fotó: Czeglédi Zsolt Forrás: MTI

A humanitárius segítségnyújtás mellett a munkavállalás és a letelepedés egyszerűsítésével támogatják az orosz–ukrán háború elől menekülőket az Ukrajnával határos országok, így hazánk is.

A háború elől menekülők több ágazatban akár azonnal el tudnak helyezkedni Fotó: Magyar Nemzet/Teknős Miklós

A közép-európai országok többsége mára döntött azokról az intézkedésekről, amelyek az ukrán állampolgárok hosszabb távú boldogulását, keresethez jutását egyszerűsítik. Az adminisztráció könnyítése mellett a régió országai szociális támogatással is segítik a menekülteket.

A háború írja át a szabályokat

Az állami szabályozás könnyítése rendkívül fontos, mivel Ukrajna nem uniós tagállam. Az érvényben lévő szabályozás szerint így az érkezőknek szükségük lenne uniós munkavállalási engedélyre ahhoz, hogy hosszabb ideig a befogadó országban tartózkodjanak. 

A harmadik országból érkezők munkavállalására vonatkozó szabályozás betartása a jelenlegi háborús helyzetben lehetetlen, 

mivel a munkavállalási engedély kiadásához szükség van a fogadó országban a leendő foglalkoztató közreműködésére is, ráadásul az eljárás időigényes.

A munkavállalást segíti Közép-Európa

A háború elől a legtöbben eddig Lengyelországban kerestek menedéket. 

Az első biztonságos országoknak számító közép-európai államoknak elemi gazdasági érdekük az akár több millió menekült gyors munkába állása. 

A lengyel szejm a napokban sürgősséggel fogadta el a menekültek befogadásáról szóló különleges törvény tervezetét. Az Ukrajnából érkezők 18 hónapos tartózkodási és munkavállalási engedélyt kapnak, amely három évre hosszabbítható. Az ügyintézés segítése és a törvényes cégalapítás érdekében az érintettek lengyel személyazonosító számot is kapnak. 

Az egyszerűsített ügyintézésen felül Varsó közvetlen támogatásokról is döntött: a határ átlépése után az ukránok egyszeri, háromszáz zloty – 22 500 forint – támogatást kapnak. A gyermekesek havonta további ötszáz zloty – 37 600 forint – juttatást kapnak a lengyel családtámogatási rendszerben.

Azok a lengyelek, akik ukrán családokat fogadnak be otthonukba, két hónapig napi negyven zloty támogatásban részesülhetnek minden befogadott személy után. Ez legfeljebb 2400 zloty, vagyis mintegy 180 ezer forintnak megfelelő összeg lehet.

A közép-európai országok közül Szlovénia is a napokban döntött az ukrán menekültek ideiglenes védelméről szóló törvényről. Az átmeneti szabályok legfontosabb célja, hogy felgyorsítsa a munkavállaláshoz és tartózkodáshoz szükséges eljárást. Az ideiglenes védelem egy évre szól, hat hónappal meghosszabbítható. Fontos előnye, hogy nem kell mellette külön nemzetközi védelmet kérniük a menekülteknek.

Románia az oktatási intézményeken keresztül támogatja az orosz–ukrán háború elől menekülőket Fotó: MTI/Kiss Gábor

Románia szintén az adminisztráció egyszerűsítéséről döntött. Emellett az ukránok ingyenes egészségügyi ellátásban részesülnek, a gyermekeknek jár az ingyenes oktatás és kollégiumi elhelyezés. Az állam a menekülteket befogadó oktatási intézményeket támogatja, naponta menekültenként ötven lejjel, étkezéssel hetven lejjel – összesen körülbelül ötezer forintnak megfelelő összeggel – legfeljebb kilencven napig.

A nyugat-európai országok is könnyítenének az ukránok munkavállalásán. Németország már megfogalmazta ezt a szándékát, a kormány még nem fogadott el konkrét intézkedéseket. 

Nagy-Britanniában az ukrán családegyesítési programban (Ukraine Family Scene) az Ukrajnából menekülő családtagok jelenleg bürokratikus és lassú tartózkodási és munkavállalási engedélyezési folyamata válik gyorsabbá azzal, hogy a kérelmeket nemcsak személyesen, de már online is be lehet nyújtani.

A versenyszféra is segít enyhíteni a krízist

Magyarországon a piaci szereplők is kiveszik a részüket a krízis kezeléséből, több eszközzel is segítve a munkavállalókat és a menekülőket. Az ukrán munkaerőt foglalkoztató hazai cégek közül több a menekülő családtagoknak is nyújt szállást, munkalehetőséget. 

Szinte minden ágazatban szívesen alkalmaznak a hazai foglalkoztatók ukrán állampolgárokat, akik a háború előtt is keresték a magyarországi munkalehetőségeket. 

A munkaerő-kölcsönzők közül ezért több már az ukrán–magyar határon tájékoztat az álláslehetőségekről. Több vállalat segítségnyújtásképp rendelkezésre bocsátja munkásszállásait, átvállalja az adminisztrációt és több szabadidőt, egyszeri juttatást is bevezetett, segítve a háború sújtotta országot.

A magyar állam is jelentős támogatást nyújt. Támogatást nyújt a kormány azoknak a cégeknek, amelyek a konfliktus kirobbanását követően hazánkba érkező ukrán vagy ukrán–magyar kettős állampolgárokat foglalkoztatnak. A legfeljebb 12 hónapig járó állami támogatást a munkaadók igényelhetik – az erről szóló, március 25-én életbe lépő rendelet már megjelent a Magyar Közlönyben. A munkavállaló lakhatási és utazási költségeinek ötven százaléka fedezhető a legfeljebb havi hatvanezer forintos támogatásból. A gyermekesek után gyermekenként havi plusz 12 ezer forint igényelhető. A munkáltatónak gondoskodnia kell a munkavállalók és a kiskorú hozzátartozók megfelelő elszállásolásáról és a munkába járásuk megszervezéséről. Elvárás a munkavállaló legalább heti húszórás foglalkoztatása is.

Borítókép: Menekültek a barabási segítőponton (Fotó: MTI/Czeglédi Zoltán)