Drasztikus energiaáremelkedés Európában – így érinti Magyarországot

A rezsicsökkentés a háborús helyzetben is állja a sarat, továbbra is Budapesten a legolcsóbb a földgáz a kontinensen. Bécstől Rómáig viszont 2021-ről 2022-re megkétszereződtek a lakosság rezsiköltségei – olvasható a Világgazdaság cikkében.

Debrecen, 2012. október 1. Háztartási fogyasztásmérõ gázóra. A TIGÁZ Zrt. Debreceni Üzemigazgatósága 11 megyében látja el energiával a fogyasztókat. MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor *************************** Kedves Felhasználó! Az Ön által most kiválasztott fénykép nem képezi az MTI fotókiadásának, valamint az MTVA fotóarchívumának szerves részét. A kép tartalmáért és a szövegért a fotó készítõje vállalja a felelõsséget. Fotó: Oláh Tibor

Egy év leforgása alatt megduplázódott a villamos energia és a földgáz átlagára a lakossági fogyasztóknak több európai nagyvárosban is – ez derül ki a finn VaasaETT havi adatgyűjtéseinek (ezt Magyarországon a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal közli rendszeresen) összesítéséből.

Miközben például Berlinben 2021 májusában 33,29 eurócentbe került egy kilowattóra, ugyanez 2022 májusában már 42,67 eurócent volt.

Bár a német főváros a tavalyi díjszabásával éllovas volt Európában, azóta hiába drágult mintegy harmadával a kilowattóránkénti átlagár, az idei utolsó tavaszi hónapban már Londonban került a legtöbbe a villamos energia. A brit fővárosban 49,75 eurócentet kellett fizetnie a lakosságnak, ami extrém durva drágulást jelent: egy évvel ezelőtt még csak 26,03 eurócentbe került egy kilowattóra áram. Ez több mint kilencvenszázalékos emelkedés.

Bezzeg Bécs

Még húsba vágóbb drágulás ment végbe Bécsben, ahol éves bázison több mint a kétszeresére nőtt a villamos energia lakossági díja. Míg 2021 májusában 22,31 eurócent volt az egységár, addig most májusban már 47,44. Ugyanez a drámai ütem figyelhető meg Róma esetében is.

Az olasz fővárosban egyetlen év kellett a 220 százalékos árrobbanáshoz, 22,36 eurócentről 49,32-re lőttek ki a kilowattóraárak.

A spanyoloknál mérsékeltebb ez a folyamat, de Madridban is bekövetkezett egy harminc százalék körüli drágulás. Itt 22,44 helyett 32,22 eurócentet kérnek a szolgáltatók egy kilowattóráért.

Északabbra sem fut kedvezőbb pályát a villamos energia ára, Koppenhágában például 48,71 eurócentbe kerül az áram, szemben a tavaly ilyenkor kiszámlázott 31,14-gyel. Dublinban 23,93-ról 33,66-ra szöktek fel az árak. Még a kifejezetten stabilnak mondható svéd díjszabásban is szűk negyvenszázalékos plusz látszik: Stockholmban 18,2 eurócent helyett már 25,26 eurócentet kell fizetni kilowattóránként.

A magyar modell

A közép-európai régiót vizsgálva Prágában 40,14, Pozsonyban 19,03, Bukarestben 16,17, Zágrábban 14,69 eurócentes az aktuális árazás. Ugyanez a sorminta egy évvel ezelőtt 23,96, 16,99, 15,97, 13,58 eurócentet mutatott. Varsóban ugyanakkor némiképp csökkent a villamos energia ára.

Az idén májusban 18,18 eurócentbe került egy kilowattóra, tavaly ilyenkor pedig 18,87-be.

Stabilitást csupán két főváros mutat Európa-szerte: Budapest és Belgrád. Ahogy 2021-ben, úgy 2022-ben is a magyar és a szerb fővárosban a legolcsóbb az áram a lakosság számára, ráadásul mindkettő esetében csökkenés figyelhető meg éves bázison. A rezsicsökkentés eredményeként országosan, így Budapesten is fixált ár 2022 májusában egészen pontosan 10,17 eurócent volt. Egy évvel korábban 10,40. Belgrádban ugyanebben az időszakban 8,11-ről 8,10-re változott.

Gázos sztorik

 Az európai lakossági gáztérképet vizsgálva ugyancsak az állapítható meg, hogy 2021-hez képest 2022-ben markáns drágulás megy végbe, és egyelőre nem látszik, hol tetőzhet a tendencia. Amszterdamban 10,59 eurócentes árról 26,85-re, a két és félszeresére ugrott a földgáz kilowattóránkénti díja. Ez volt a legdrágább a kontinensen 2022 májusában. A második helyen a svéd főváros zárt, ahol 22,89 eurócentet számítottak fel a szolgáltatók. A stockholmi minta ugyanakkor kivételes, mert itt tavaly még 23,46 eurócent volt a földgáz átlagára, ami akkor a legmagasabb volt Európában.

Valami bűzlik Dániában

A dánoknál már a holland folyamatok tükröződnek vissza: Koppenhágában 10,55-ről dupláztak az árak, és 21,92 eurócenten zártak májusban. Bécsben 19,04 volt ugyanez, ami szintén sokkoló drágulás a tavalyi 7,66-os árról. Rómában 8,56-ról indult a drágulás, és 18,17 eurócentnél állt meg, ami ugyancsak kétszeres árnövekedést jelent. Madridban a fogyasztók 16,76 eurócentes díjakkal találkozhattak, ami egy éve még 7,01 volt. A berlini 6,66-os ár 13,29-re ugrott.

Különutas magyarok

A közép-európai régióban Prágában 14,92 (6,03-ról), Pozsonyban 5,28 (4,45-ről), Bukarestben 6,27 (3,07-ről), Zágrábban 5,21 (4,61-ről) eurócentbe került egy egységnyi földgáz az idén májusban. Stabilitást megint csak egyedül Magyarország mutat: a magyar fővárosban 2021 tavaszának végén és 2022 tavaszának végén is jócskán három eurócent alatt alakult a lakossági végfelhasználói díjszabás. A 2,81 és a 2,75-ös ár – ahogy az áram esetében is – az állami rezsicsökkentés intézményének köszönhető. Ezzel messze Budapesten a legolcsóbb a földgáz lakossági ára egész Európában.

A Makronóm Intézet elemzése szerint az Oroszországból érkező gáz esetében a legfontosabb vezetéken, az Északi Áramlaton (Nord Stream) szemmel látható a június közepén történt drasztikus, 77 millió köbméter/napos mennyiségcsökkenés. A napi százmillió köbméter földgáz szállítására képes Jamal vezetéken nem érkezik be orosz gáz, a Gazprom az orosz kormány a barátságtalan országok vállalatainak szankcionálására hivatkozva megszüntette a gázszállítást Lengyelország felé. A Török Áramlat (Turkstream) időszakos karbantartási munkák miatt egy hétig leállt, a ezt követően újra elindult a napi 20-22 millió köbméteres szállítás.

Az ukrán tranzitvezetéken napi 38-39 millió köbméter érkezik, ami jócskán elmarad a tavalyi szinttől. Az európai gázfelhasználásból az orosz import korábban negyven, az ukrajnai invázió után már csak húsz százalékkal részesedik.

Az európai gáztárolók átlagos töltöttsége hatvan százalék. Időarányosan ez nem tűnik rossznak, több mint az előző években megszokott. A geopolitikai helyzet azonban nagyon kényes, a fűtési szezon megkezdése előtt el kellene érni a teljes töltöttséget. A kisebb kapacitású államok nyolcvan százalék körül állnak, a nagyobbak (például Ausztria és Franciaország) esetében már sokkal problémásabb a helyzet. A magyar tárolók 41 százalékos töltöttségi arányúak, az Oroszországgal leszerződött gázmennyiség 88-89 százaléka bejön az országba, elsősorban a Török Áramlat és az ukrán gáztranzit vezetékein keresztül. A beérkező adatokból eddig arra lehet következtetni, hogy novemberre nálunk meglesz az EU által előírt nyolcvanszázalékos töltöttségi szint.

Szédítő áremelkedés 

A helyzet meglehetősen sötét Európa-szerte, a kormányzatok az 1970-es évek óta nem látott energiaválsággal szembesülnek. A villamos energia esetében 2021. május 1-jén az egyéves határidős ár megawattóránként 60,4 euró volt, a 2022. július 6-án kialakult ár ehhez képest 515,4 százalékkal magasabb. A gáz határidős piacán a júliusi lejárat egy év alatt több mint hét és félszeresére drágult. Az elképesztő áremelkedést látva a kormányok kénytelenek sorra hozni a válságintézkedéseket. Biztosítani kell a téli gáz- és olajellátást, el kell kerülni az üzemanyaghiányt. Németországban például az orosz gáz legnagyobb importőrét segíti meg az állam, Franciaországban a legnagyobb villamosenergia-cég kerülhet teljesen állami tulajdonba. Az egekben lévő energiaárak, a szankciók miatt szűkülő orosz szénhidrogénexport összeomlással fenyegeti a szektor vállalatait, recesszióval az ipart és a szolgáltatásokat.

A német energiaipari miniszter a 2008–2009-es pénzügyi válsághoz hasonlította a helyzetet.

A helyzet az euró és feltörekvő országok devizáira, így a forint árfolyamára is kihat. A recessziótól félve a piacok kockázatkerülő üzemmódba fordultak át. A közös európai fizetőeszköz árfolyama húszéves mélyponton áll, a befektetők a biztonságosnak gondolt dolláreszközökbe menekülnek – olvasható a Világgazdaság cikkében.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTVA/Bizományosi/Oláh Tibor)