Folytatódnak az egyeztetések a jövő évi minimálbérről

A 2023-as kötelező legkisebb keresetekkel és az európai energiaválság következményeivel is foglalkozott a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma monitoringbizottsága szerdai ülésén Budapesten – közölte a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) az MTI-vel.

A tájékoztatás szerint a hazai minimálbér 2010 óta közel háromszorosára emelkedett, már magasabb, mint az előző évtized elején az átlagbér volt. A kötelező legkisebb kereset idén januárban 200 ezer forintra, a garantált bérminimum 260 ezer forintra nőtt. A magyar a legnagyobb mértékű emelés volt az Európai Unióban.

A bevált gyakorlat szerint a következő évi minimálbérről is tárgyalásos úton, a szociális partnerek alkujának eredményeként születik majd döntés. A felek a kötelező legkisebb bérek megállapításánál leginkább mérvadó szempontként a főbb makrogazdasági mutatókat – a többi között a GDP, a bértarifa és az infláció – veszik figyelembe. Az egyeztetések heteken belül folytatódnak, ugyanakkor a gyorsan változó, bizonytalan gazdasági helyzet nagyfokú rugalmasságot követel meg a felektől – jelezte a tárca.

Kutnyánszky Zsolt iparért és munkaerőpiacért felelős államtitkár bemutatta a nemzetközi energiaválság hatásainak leginkább kitett feldolgozóipari kis- és középvállalkozások energiatámogatási programját.

A kormány a cégek negyedik negyedéves áram-, gáz- és távhőköltség növekményének felét vállalhatja át, egyúttal az energiahatékonysági beruházásokat is ösztönzi. A program ezzel a rezsiterheik tartós mérséklését, a hazai ellátásbiztonság fokozását is előmozdítja a munkahelyek megőrzése mellett.

A regisztráció október 20-án indul a www.energiatamogatas2022.hu oldalon, a pályázati úton elérhető idei forrásmennyiség 100 milliárd forint. Előkészületben van, és indokolt esetben élesíthető lesz az új munkahelyvédelmi akcióterv is – közölte a TIM.

Zs. Szőke Zoltán, az Áfeosz-Coop Szövetség elnöke a szerdai megbeszélést követően az MTI-nek elmondta, jegybanki és pénzügyminisztériumi, inflációs, GDP- és kereseti adatok ismeretében határozza meg béremelési javaslatait a munkaadói és munkavállalói oldal. Ismert, a két oldal arra kérte a kormányt, adja meg a tárgyalásokhoz szükséges adatokat: a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyminisztérium (PM) 2022-re és 2023-ra vonatkozó inflációs számait, a PM ágazatokra, foglalkozásokra lebontott adatsorait, amelyek tartalmazzák például, hogy hányan dolgoznak minimálbérért, illetve garantált bérminimumért.

Zs. Szőke Zoltán elmondta, a szakszervezetekhez hasonlóan a munkáltatói oldal is csak ezeknek az információknak a birtokában dolgozza ki saját javaslatát.

Mindez olyan mértékű béremelést tartalmaz majd, amelyet a mostani bizonytalan helyzetben a vállalkozások ki tudnak gazdálkodni

– jelezte.

Kifejtette: a korábbi években a kereskedelemben a költségek 60-70 százalékát a bérek (köztük a minimálbér, a garantált bérminimum és azok feletti fizetések) és járulékaik tették ki. Mostanra azonban a kiadásaik döntő részét már az energiaköltségeik fedik le, és erre jönnek még a bérköltségek.

Zs. Szőke Zoltán kitért arra, hogy a korábbi bértárgyalásokhoz hasonlóan most is jelezték a kormánynak, szeretnék tudni, milyen mértékben és milyen módszerekkel tud hozzájárulni a megállapodáshoz.

A munkavállalói oldalról Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke elmondta, számukra a PM adatai mellett fontos a fogyasztói kosár alakulása is. Ez lényeges kérdés a legalacsonyabb jövedelemmel rendelkezőknél, mert őket érinti leginkább az alapvető élelmiszerek és szolgáltatások árának növekedése – hangsúlyozta.

Kiemelte: a munkavállalói és a munkáltatói oldal is egyetértett abban, hogy a bérek reálértékének megőrzése elengedhetetlen; fontos szempont a munkahelyek megőrzése, de az is elengedhetetlen, hogy ehhez megfelelő bérek társuljanak.

Borítókép: Középen Kutnyánszky Zsolt (Fotó: Facebook/Pénzügyminisztérium)