időjárás 4°C Aranka 2023. február 8.
logo

Az infrastruktúra és a kormányzati támogatások is vonzóak hazánkban a befektetők számára

Forrás: Vg.hu
2022.11.07. 07:26 2022.11.07. 08:09
Az infrastruktúra és a kormányzati támogatások is vonzóak hazánkban a befektetők számára

Fontos szempont a befektetők szemében az infrastruktúra, illetve a kormányzati támogatások mértéke – mondta a VG-nek Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője.

A versenyképesség soha nem úgy értelmezhető, hogy valaki vagy versenyképes, vagy nem, hanem a kérdés az, hogy a skála két vége között hol helyezkedik el, illetve kihez mérten és milyen dimenzióban hogy áll. Ezt próbálják, próbálták mérni a különböző versenyképességi rangsorok, több-kevesebb sikerrel – mondta a VG-nek Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője, akit azok után kérdezett a lap a hazai gazdaság versenyképességéről, hogy Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara egy rendezvényen arról beszélt, hogy szerinte továbbra is az olcsó munkaerő miatt találják meg Magyarországot a befektetők.

A közgazdász válaszában kiemelte, hogy a vállalatok számára valóban fontos szempont a nyugatihoz képest olcsó, míg a keletebbre lévőhöz képest minőségi munkaerő, de ugyanígy jelentős tényező az infrastruktúra, valamint a kormányzati támogatások mértéke.

 

Jelezte, hogy ez utóbbi alatt a pénzbeli támogatás mellett az ügyintézés hatékonyságát is érteni kell. Szerinte e tényezők összessége miatt tekinthető a magyar gazdaság versenyképesnek, bár az szerinte is kétségtelen, hogy sok tekintetben szükség van fejlődésre.

 

Magyarország a versenyképességi rangsorokban is javított az elmúlt években, a V4-ek között a gazdasági eredmények tekintetében hazánk vezet, a többi három területen pedig Csehország után a második helyen van.

Persze ezzel együtt van hová fejlődni. 2010-hez képest 2021-re mind az iparban, mind a teljes gazdaságban nőtt az egy foglalkoztatottra jutó hozzáadott érték, ám ennek mértéke nem volt látványos, változatlan áron, euróban számítva csak mintegy 10 százalék körüli. A termelékenység a teljes gazdaságban jobban nőtt ez idő alatt, mint az iparban, nem véletlenül, ugyanis a növekedést a gazdaságpolitika ekkor – különösen az időszak első felében – a rendkívül alacsony foglalkoztatás emelésével érte el. Ez a termelékenységet természetesen nem növelte, hiszen a munkaerőpiacról korábban kiszorult munkaerő nem a legtermelékenyebb volt.

„A szabad munkaerő elfogyásával ugyanakkor szükség van a termelékenység jelentős fokozására, és ezt a gyorsuló bérdinamika ki is kényszeríti. Ehhez a külföldi vállalatok beruházásainál arra van szükség, hogy a magasabb hozzáadott értékű fejlesztések kapjanak támogatást, illetve kell a kkv-k beruházásainak segítése, ösztönzése is. Ez utóbbira már vannak támogatási programok, amelyek remélhetőleg látványos eredménnyel zárulnak. Szintén fontos az oktatás erősítése, valamint annak megelőzése, hogy a jól képzett munkaerő máshol keresse a boldogulását” – hangsúlyozta.

 

Ezzel együtt még mindig nagyon sok az összeszerelő jellegű tevékenység az iparban, bár az elemző szerint a támogatáspolitikában már megjelent a magasabb hozzáadott érték figyelembevétele, tehát itt azért látszik kedvező elmozdulás.

 

Ettől függetlenül az egy főre jutó hozzáadott érték a legalacsonyabb a visegrádi országokhoz képest, amely jelentős növekedési potenciált is magában rejthet – vélekedett Regős Gábor.

Az eredeti cikk ITT érhető el.

Borítókép: dolgozók a Bürkle Hungary Kft. új üzemcsarnokában, Debrecenben az átadás napján, 2022. április 28-án (Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)

 

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.