Magyarország kapcsolatai a volt szovjet térség államaival az elmúlt években erőteljes fejlődésen mentek keresztül – világít rá az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány összefoglalója annak kapcsán, hogy hétfőn Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter fogadta üzbég kollegáját, Bahtijor Szaidovot. Az első üzbég külügyminiszteri látogatás alkalmával egyébként bejentették azt is, hogy megnyílt Üzbegisztán budapesti nagykövetsége, ezzel a Türk Államok Szervezetének minden tagállama rendelkezik már diplomáciai képviselettel Magyarországon.
A kapcsolatok fejlődésének fontos része a 2012-ben meghirdetett keleti nyitás külgazdasági stratégia is, amely többek között Üzbegisztánnal is mélyíteni kívánja a külkereskedelmi kapcsolatokat.
Az 1991 szeptembere óta független Üzbegisztán – hasonlóan más posztszovjet államokhoz – gazdaságát a korábbi szovjet típusú alapokon tartotta, ami egyben azt is jelenti, hogy az állam szerepe jelentős a gazdasági döntésekben. Ettől függetlenül sikerült némi diverzifikációt vinni a gazdaságába, mindazonáltal a legfőbb exportcikke még mindig a gyapot, devizabevételeinek jelentős részét pedig a földgáz és az arany teszi ki. A szovjet éra alatt létesített villamosenergia-termelő egységeknek és bőséges földgázellátásának köszönhetően Üzbegisztán Közép-Ázsia legnagyobb áramtermelője. Fő exportpartnere Oroszország, Törökország és az Egyesült Királyság, míg importban Kínával és Oroszországgal van szoros együttműködésben – derül ki az Oeconomus tanulmányából.
Hazánkkal való kapcsolata sokat fejlődött az elmúlt évtizedek során. Míg a 2000-es évek elején jellemzően csak külkereskedelmi kapcsolatban állt egymással a két ország, mára egyre inkább kezdenek a bilaterális együttműködések szélesebb és sokrétűbb formát ölteni, például az államközi együttműködések élénkülésével.
2009 óta folyamatosan növekszik a magyar kivitel értéke a közép-ázsiai országba, 2020-ban 126 millió amerikai dollár értékben exportáltunk termékeket Üzbegisztánba.
A hozzánk érkező üzbég import azonban 2008 óta jelentősen visszaesett a korábbi évtizedhez képest. Ennek egyik oka a kiviteli termékszerkezet változása: míg 2009-ig az üzbég export nagyobb részét (jellemzően 80-85 százalékát) Magyarország irányába az autogáz (petroleum gas) adta, 2009 után ennek a terméknek a kereskedelme lecsökkent, majd 2016-tól teljesen eltűnt a két ország közötti piacról és előbb a műtrágyák, valamint vegyipari termékek, majd a gyapotból készült pamutfonal és nyers gyapot vette át a helyét. 2020-ban a mogyorófélék és a pamut adta a két fő export termékcsoportot az üzbég kivitelben hazánk irányába.
