Magyarország kapcsolatai a volt szovjet térség államaival az elmúlt években erőteljes fejlődésen mentek keresztül – világít rá az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány összefoglalója annak kapcsán, hogy hétfőn Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter fogadta üzbég kollegáját, Bahtijor Szaidovot. Az első üzbég külügyminiszteri látogatás alkalmával egyébként bejentették azt is, hogy megnyílt Üzbegisztán budapesti nagykövetsége, ezzel a Türk Államok Szervezetének minden tagállama rendelkezik már diplomáciai képviselettel Magyarországon.
A kapcsolatok fejlődésének fontos része a 2012-ben meghirdetett keleti nyitás külgazdasági stratégia is, amely többek között Üzbegisztánnal is mélyíteni kívánja a külkereskedelmi kapcsolatokat.
Az 1991 szeptembere óta független Üzbegisztán – hasonlóan más posztszovjet államokhoz – gazdaságát a korábbi szovjet típusú alapokon tartotta, ami egyben azt is jelenti, hogy az állam szerepe jelentős a gazdasági döntésekben. Ettől függetlenül sikerült némi diverzifikációt vinni a gazdaságába, mindazonáltal a legfőbb exportcikke még mindig a gyapot, devizabevételeinek jelentős részét pedig a földgáz és az arany teszi ki. A szovjet éra alatt létesített villamosenergia-termelő egységeknek és bőséges földgázellátásának köszönhetően Üzbegisztán Közép-Ázsia legnagyobb áramtermelője. Fő exportpartnere Oroszország, Törökország és az Egyesült Királyság, míg importban Kínával és Oroszországgal van szoros együttműködésben – derül ki az Oeconomus tanulmányából.
Hazánkkal való kapcsolata sokat fejlődött az elmúlt évtizedek során. Míg a 2000-es évek elején jellemzően csak külkereskedelmi kapcsolatban állt egymással a két ország, mára egyre inkább kezdenek a bilaterális együttműködések szélesebb és sokrétűbb formát ölteni, például az államközi együttműködések élénkülésével.
2009 óta folyamatosan növekszik a magyar kivitel értéke a közép-ázsiai országba, 2020-ban 126 millió amerikai dollár értékben exportáltunk termékeket Üzbegisztánba.
A hozzánk érkező üzbég import azonban 2008 óta jelentősen visszaesett a korábbi évtizedhez képest. Ennek egyik oka a kiviteli termékszerkezet változása: míg 2009-ig az üzbég export nagyobb részét (jellemzően 80-85 százalékát) Magyarország irányába az autogáz (petroleum gas) adta, 2009 után ennek a terméknek a kereskedelme lecsökkent, majd 2016-tól teljesen eltűnt a két ország közötti piacról és előbb a műtrágyák, valamint vegyipari termékek, majd a gyapotból készült pamutfonal és nyers gyapot vette át a helyét. 2020-ban a mogyorófélék és a pamut adta a két fő export termékcsoportot az üzbég kivitelben hazánk irányába.
A két ország közötti közvetlen tőkebefektetések mértéke nem jelez ekkora lendületet, mint az exportban megfigyelhető arányok. A jelenlegi gazdaságpolitika ennek érdekében fokozni kívánja a kétoldalú tőkebefektetések élénkítését. Hazai társaságok közül eddig az OTP Bank kezdeményezett piacra lépést a közép-ázsiai országban, a 2020-ban kezdődő tárgyalások eredményeként 2022 decemberében véglegesítették e az OTP Bank és az üzbég Ipoteka Bank közötti privatizációs szerződést. Ennek eredményeként a magyar fél az üzbég pénzügyminisztérium tulajdonában lévő részvények száz százalékát (közel 97 százalékos teljes részesedését) két lépésben vásárolja meg: a részvények 75 százalékát 2023-tól, a maradék 25 százalékot pedig három évvel az első pénzügyi tranzakció lezárása után. A felvásárolt bank korábban Üzbegisztán ötödik legnagyobb bankja volt, piaci részesedése 8,5 százalékos, ami a teljes lakossági ügyfélkörből 1,6 milliót jelent.
Tavaly ősszel a magyar kormány és Üzbegisztán nukleáris partnerségi megállapodást kötött egymással. A három pillérből álló tervezet a technológia, az oktatás és az energetika területeit érinti a jövőben. Ennek részeként a jövőben fokozzák az Üzbegisztánból Magyarországra áramló, a nukleáris energia szempontjából kulcsfontosságú nyersanyagok szállítását, főként az uránt. A magyar egyetemeken ezzel párhuzamosan üzbég hallgatók vehetnek részt nukleáris mérnöki képzésekben.
A jövőben további együttműködések várhatók a két ország között. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 16, különböző minisztériumokat érintő kooperációt jelentett be a tavaly októberi találkozót követően.
A Magyar Exportfejlesztési Ügynökség (HEPA) beszámolója szerint az elsődleges, potenciális együttműködési terület a mezőgazdaság és a vízgazdálkodás, amelyre vonatkozóan történt is előrelépés: magyar részvétellel zajlik Üzbegisztánban az ivóvíz- és szennyvízrendszer felújítása és üzemeltetése.
Idén március 16-án Ankarában találkozott Orbán Viktor miniszterelnök és Savkat Mirzijojev üzbég államfő, a Türk Államok Szervezetének rendkívüli csúcstalálkozóján. A rendezvény lehetőséget teremtett a két fél közötti további egyeztetésekhez, valamint az eddigi eredmények értékeléséhez is. Mind üzbég, mind magyar részről megerősítették, hogy fokozzák a további együttműködést, valamint a gazdasági kapcsolatokat tovább mélyítik. Várhatóan az év folyamán további egyeztetések zajlanak majd a két ország vezetői között, a jelenlegi és az újabb megállapodásokról.
Üzbegisztán a térségének egyik dinamikusan fejlődő országa, így a bilaterális kapcsolatok fokozása több szempontból is előnyös lehet Magyarország számára.
A magyar export és FDI diverzifikálásának fontos része – a nyugati országok stabil jelenléte mellett – a közép- és kelet-ázsiai államok élénkebb bevonása a hazai piacra, emellett pedig a magyar vállalatok számára is kedvező perspektívát adhat az üzbég piacokon való jelenlét erősítése.
Borítókép: Az OTP Bank megvásárolta az üzbég Ipoteka Bank többségi tulajdonát (Fotó: OTP Bank)
