Szijjártó: Diplomáciatörténeti esemény az üzbég nagykövetség megnyitása + videó

Hat évvel a taskenti magyar nagykövetség megnyitása után hétfőn megnyílt Budapesten Üzbegisztán nagykövetsége. A megnyitóünnepségen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter diplomáciatörténeti eseményként jellemezte a nagykövetség megnyitását. Lapunknak Vasa László, a Külügyi és Külgazdasági Intézet főtanácsadója, vezető kutatója és a Metropolitan Egyetem professzora beszélt a magyar–üzbég kapcsolatok alakulásáról.

Szijjártó Péter az üzbég külügyminiszterrel tárgyalt Fotó: Illyés Tibor

Hogyan állnak a magyar–üzbég kapcsolatok?

Üzbegisztán és Magyarország között deklaráltan stratégiai kapcsolatok vannak, ezt jól jelzik az utóbbi évek magas rangú látogatásai mindkét ország vezetői részéről

– magyarázta a magyar–üzbég kapcsolatokról a Magyar Nemzetnek Vasa László, a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) főtanácsadója, vezető kutatója és a Metropolitan Egyetem professzora.

A szakértő elmondta, Üzbegisztán 2016 után – a jelenlegi Savkat Mirzijojev elnök hivatalba lépésével – erőteljes politikai, gazdasági és társadalmi reformokba kezdett, és ellentétben néhány térségbéli ország hasonló kezdeményezéseivel, itt valóban el is kezdték végrehajtani ezeket, az eredmények pedig már most is kézzelfoghatók. Vasa László ismertette Üzbegisztán céljait: a szegénységi rátát 2026-ra a felére szeretnék csökkenteni, 2030-ra pedig a közepes jövedelmű országok felső részéhez tartozást célozták meg. „Így érthető, hogy 2019-ben a The Economist Üzbegisztánt nyilvánította az év országának” – tette hozzá.

Ezeket a tendenciákat és szándékokat a magyar külpolitika – a Keleti Nyitás programja mentén – jó érzékkel, és jó ütemben ismerte fel. Nagykövetséget nyitottunk, igen aktívvá váltak a gazdasági, kulturális és oktatási-kutatási kapcsolatok. A stratégiai kapcsolatok mentén meg kell említeni a Türk Államok Szervezetét is, melyben mind Magyarország, mind Üzbegisztán igen aktív és kezdeményező

– mutatott rá a KKI munkatársa.

A szakértővel arról a nukleáris együttműködési programról is beszélgettünk, melynek elindításában tavaly állapodott meg Budapest és Taskent. Vasa László elmondta, a nukleáris ipari együttműködés tulajdonképpen egyfajta technológiatranszfer, melynek üzleti (technológia export), oktatási és kutatás-fejlesztési lábai vannak.

Úgy vélem, ez igazán prémium lehetőség Magyarország számára, hiszen nagy hozzáadott-értékű együttműködésről van szó, mely kiemelt külgazdasági cél

– fűzte hozzá.

Középhatalmi státusra törekszik Üzbegisztán

Vasa László úgy látja, Üzbegisztán egyre kitapinthatóbban törekszik aktív külpolitikai szerepre, sőt regionális középhatalmi státusra is. Kiemelte, hogy bár korábban az üzbég–kazah kapcsolatok meglehetősen fagyosak voltak, ezt felváltotta egy határozottan stratégiai partneri viszonyrendszer. Miután Kazahsztán és Üzbegisztán Közép-Ázsia legfejlettebb, legtehetősebb országának számítanak, a két ország együttműködésének a közép-ázsiai regionalizáció szempontjából is nagy jelentősége van – mutatott rá a szakértő.

A KKI munkatársa beszélt arról is, hogy az Európai Unió számára az egész közép-ázsiai és kaukázusi térség felértékelődött, részben az orosz–ukrán háború következtében.

„Papíron igen, de valójában nincsenek az EU-nak stratégiai szándékai Közép-Ázsiában, nem tudja mit akar, sőt azt sem tudja a brüsszeli adminisztráció, hogyan közelítse meg ezeket az országokat, alapvető történelmi és kulturális összefüggésekkel nincs tisztában” – mutatott rá. Vasa László úgy látja, a hivatalos EU–üzbég kapcsolatok jók, azonban jól látszik, hogy Taskent kiegyensúlyozott kapcsolatokra törekszik mind az EU-val, mind Oroszországgal.

Az OTP térhódítása Közép-Ázsiában

Az elmúlt időszakban a nemzetközi sajtót is bejárta annak a híre, hogy a magyar OTP mára az ötödik legnagyobb szereplő lett az üzbegisztáni bankszektorban, miután egy helyi társaságot felvásárolt. Szijjártó Péter ismertette, körülbelül 1,6 millió ügyfelet tudhat magának az OTP a közép-ázsiai országban.

És bizony, az OTP megjelenése Üzbegisztánban újabb magyar vállalatoknak ad bátorítást, hiszen a jogi és pénzügyi biztonságuk immáron garantált

– tette hozzá a tárcavezető.

Vasa László lapunknak rámutatott, „jól jelzi a magyar üzleti érdeklődést Üzbegisztán iránt, hogy amióta az OTP első külföldi bankként megjelent Üzbegisztánban, azóta nyolc magyar vállalat jelezte beruházási szándékát az élelmiszeripar és a mezőgazdaság, a nukleáris ipar, a gyógyszergyártás, az egészségügyi eszközök gyártása és az építőipar területéről”.

Mit kell tudnunk Üzbegisztánról?

A több mint 447 ezer négyzetkilométernyi területű Üzbegisztán északon, valamint északnyugaton Kazahsztánnal, keleten Kirgizisztánnal, délen Türkmenisztánnal, Afganisztánnal és Tádzsikisztánnal határos. Fővárosa a kazah–üzbég határhoz közeli Taskent.

Az ország korábban a Szovjetunió részét alkotta, melynek összeomlásával Üzbegisztán 1991-ben függetlenné vált.

Az ország lakossága a 35 millióhoz közelít a Világbank adatai szerint, ám csupán becslések állnak rendelkezésünkre a teljes népességszámot illetően, ugyanis az utolsó népszámlálást még a szovjet időkben, 1989-ben tartották az országban. Becslések szerint a lakosság zömét az üzbégek teszik ki, arányuk 83 százalék körül mozog. Őket a tádzsikok követik mintegy 4,8 százalékkal, majd következnek a kisebb közösségek: a kazahok számát 800 ezerre becsülik, az oroszokét 750 ezerre, a karakalpakokét pedig 708 ezerre. A sort a néhány százezer fős csoportok zárják: kirgizek, tatárok, türkmének, koreaiak és körülbelül 70 ezer ukrán is él Üzbegisztánban.

Az üzbég kormányzat kiemelt célkitűzése a mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztése, exportorientált és importhelyettesítő termelések létrehozása. A kiemelt exportcélország Oroszország, ahová a friss zöldség-gyümölcs mellett a feldolgozott termékeket is szeretnék minél nagyobb volumenben szállítani.

Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (jobbra) és Baktijar Szaidov megbízott üzbég külügyminiszter, miután aláírták a kulturális örökség területén való együttműködésről szóló szándéknyilatkozatot a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2023. március 27-én (Fotó: MTI/Illyés Tibor)