Orosz anyák tiltakoznak fiaik frontra küldése ellen

Az elmúlt egy évben egyre több nő tiltakozott Oroszország-szerte az ukrajnai háború miatt, és jelentősen nőtt a tüntetések miatt őrizetbe vett nők aránya. Az orosz törvények értelmében az előzetesen be nem jelentett demonstrációk illegálisak, emellett törvénybe ütközik a fegyveres erők rágalmazása is. Oroszországban 1989-ben alakult meg az Oroszországi Katona-édesanyák Bizottsága nevű, nagy politikai befolyással rendelkező civil szervezet azzal a céllal, hogy a katonai szolgálatról tájékoztassák a lakosságot, és szükség esetén kiálljanak a katonák érdekei mellett – például a hadseregben történő bántalmazások esetén.

People walk past a New Year decoration Kremlin Star, bearing a Z letter, a tactical insignia of Russian troops in Ukraine, at the Gorky Park in Moscow on December 29, 2022. (Photo by Alexander NEMENOV / AFP) Fotó: ALEXANDER NEMENOV Forrás: Europress/AFP

Az elmúlt egy évben azonban egyre több nő tiltakozott Oroszország-szerte az ukrajnai háború miatt, és a hatóságok adatai is azt mutatják, jelentősen megnőtt a tüntetések miatt őrizetbe vett nők aránya. Az orosz törvények értelmében az előzetesen be nem jelentett demonstrációk illegálisak, emellett törvénybe ütközik a fegyveres erők rágalmazása is.

A Reuters hírügynökség tavaly októberben érdekes tendenciára mutatott rá: Moszkvában több nőt vettek őrizetbe a háborúellenes megmozdulások során, mint a korábbi években, mikor Putyin elnöksége ellen tüntettek.

Az OVD-Info orosz civil szervezet adatai szerint a szeptember 21-ei – mintegy háromszázezer tartalékos behívását jelentő részleges mozgósítás elleni – tüntetésen 1383 személyt tartóztattak le, akiknek 51 százaléka nő volt. A szervezet rámutatott, a tüntetések miatt őrizetbe vettek száma szeptember 24-én 848 fő volt, akiknek 71 százaléka volt nő. Összehasonlításképp a Reuters visszaidézte korábbi évek adatait: a háború első heteiben – tavaly februárban és márciusban – harminc százalék körüli volt a tüntető nők aránya, a 2021-es tüntetések során 11 százalékot jelentettek, 2019-ben pedig mindössze hat százalékot.

A tüntető férfiak létszáma azonban egyre inkább csökken, ők ugyanis attól tartanak, ha letartóztatják, besorozzák őket.

A nemzetközi sajtónak több olyan férfi nyilatkozott, akik tüntetéseken vettek részt, és őrizetbe vételük után már behívták őket a katonai nyilvántartási hivatalba. A harmincéves Vlagyiszlav Sztaf, katonai tapasztalattal nem rendelkező történészt is a részleges mozgósítás elleni megmozduláson tartóztatták le, ám még sikerült elhagynia Oroszországot, mielőtt valóban a frontra küldték volna.

Szakértők nem tartják kizártnak, hogy azok a nők, akik családtagjaik orosz–ukrán háborúban való részvétele miatt emelik fel hangjukat, Oroszország társadalmára is hatással lesznek a háború megítélésében. Ella Rossman, a University College London (UCL) brit egyetem professzora szerint egyre nagyobb teret hódítanak az orosz feminista mozgalmak: míg 2019-ben csupán harminc ilyen csoportról tudtak a szakértők, 2021-re ez a szám már 45-re emelkedett. A háborúellenes hangokat nem csak utcákra vonulva hallatják: a közösségi médiában is aktívak a csoportok tagjai, emellett a bankjegyekre is háborúellenes szlogeneket írnak.

A női háborúellenes mozgalmak kezdete: az első csecsen háború

Az orosz nők egyébként nem először kampányolnak a háborúk ellen és a frontra küldött fiaik, férjeik érdekében. Oroszországban 1989-ben, nem sokkal a peresztrojka kihirdetése után alakult meg az Oroszországi Katona-édesanyák Bizottsága (CSMR) nevű, nagy politikai befolyással rendelkező civil szervezet azzal a céllal, hogy a katonai szolgálatról tájékoztassák a lakosságot, és szükség esetén kiálljanak a katonák érdekei mellett – például a hadseregben történő bántalmazások esetén.

Mindezeken túl jogi tanácsadást is nyújtanak, egyebek mellett a hadkötelezettség vonatkozásában. A szervezet első évében mintegy 300 édesanya csatlakozott a kezdeményezéshez, abban bízva, fiaik idő előtt hazatérnek a katonai szolgálatból, és újrakezdhetik iskolai tanulmányaikat.

Noha közel 180 ezer fiatal katona ügyében sikerült eljárniuk, rövidesen szembesültek a valósággal is: a fegyveres erők körében rendszeres verésekről, bántalmazásokról, megaláztatásokról számoltak be, valamint arról, hogy beleértve az élelmet is, rengeteg hiánnyal küzdenek a katonák nap mint nap. Már az 1980-as évek végén a fegyveres erők reformjára, az igazságszolgáltatás demilitarizálására és a katonaság feletti hatékony polgári ellenőrzés létrehozására, valamint az ehhez szükséges jogszabályok kidolgozására szólítottak fel. 1990-ben Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió akkori elnöke tett némi engedményt válaszul a CSMR követeléseire, azonban a hadseregben továbbra sem javult a helyzet.

Az orosz csapatok támadásának nyomai egy üzletben a kelet-ukrajnai Donyeck városában 2023. február 25-én. Fotó: Getty Images/Cemal Yurttas

A szervezet esetében az 1994-es év volt különösen meghatározó, amikor kitört az első csecsen háború Csecsenföld és Oroszország között. A háború első fél évében közel tízezren személyesen, több százan pedig levélben keresték fel a bizottságot annak reményében, hogy haza tudják hozni fiaikat és férjeiket a frontról. A CSMR különböző nyilatkozatokkal és petíciókkal bombázta az orosz vezetést, de még ennél is tovább mentek: a bizottság tagjai egyenesen a csecsen hadsereghez fordultak annak érdekében, hogy az orosz hadifoglyokat szabadon engedjék. Ekkoriban nem kevés kritika érte a közösséget, mondván, azért kampányolnak, hogy a fiatalok megtagadják a katonai szolgálatot, ráadásul sokan azt is bírálták, hogy a bizottság támogatta a nemzetközi bíróság Csecsenföldön való felállítását.

Lesz eredménye az orosz nők tüntetéseinek?

Nem véletlen tehát, hogy az elemzők most is arra számítottak, az orosz–ukrán háborúba küldött katonák édesanyái és feleségei nagyobb horderővel fognak kampányolni Ukrajna inváziója ellen. A mozgalom azonban temérdek változáson ment keresztül az 1990-es évek óta, melyek következtében az egységes szervezetet felváltotta egy laza, kisebb egységekből álló hálózat.

A közösségek között már egyetértés sincs az alapelvek tekintetében: a CSMR egyes tagjai határozottan kiállnak a hagyományos értékek – beleértve a hazaszeretetet és a katonaságot – mellett, mások azonban a militarizmus ellen és a progresszív emberi jogok mellett kampányolnak.

Noha a BBC brit közmédia tavaly ősszel beszámolt arról, hogy Kreml-közeli nők tárgyalóasztalhoz ültek Putyinnal, melynek alkalmával az orosz elnök is azt mondta, osztozik a fiaikat háborúban elvesztő édesanyák fájdalmában, elemzők nem sok esélyt látnak arra, hogy gyökereiben változást érjenek el azok a nők, akiknek szeretteit a frontra küldték. Álláspontjuk szerint az, hogy az orosz elnök feleségekkel és édesanyákkal találkozik, csupán a Kreml stratégiájának a része, mellyel azt próbálják üzenni a nyilvánosság felé, hogy meghallgatják őket, és számít a véleményük.

Mindezek ellenére – teszik hozzá a szakértők – fontos lenne a moszkvai vezetés számára ennek a csoportnak a megnyerése is és problémáik orvoslása, tekintettel arra, hogy nagyobb erkölcsi tekintélyre tehetne szert.

Borítókép: járókelők a moszkvai Gorkij parkban egy, a háborút éltető, Z betűt ábrázoló szobor előtt 2022. december 29-én (Fotó: AFP/Alexander Nemenov)