Évek óta először hallatja hangját a kazahsztáni ellenzék

Előre hozott parlamenti választásokat tartanak vasárnap Kazahsztánban, ezzel egy időben a helyi képviselő-testületek tagjairól is döntenek az állampolgárok. A tavaly januári véres kazahsztáni tüntetések híre az egész világot bejárta, ennek következtében jelentette be Kaszim-Zsomart Tokajev elnök, hogy az országot gyökereiben reformálja meg: az új Kazahsztán felépítése egy népszavazással kezdődött, utána következett az új szabályok szerint végbement elnökválasztás, és a folyamatot a mazsilisz (a kétkamarás parlament alsóháza) megújítása zárja le. Lapunknak Vasa László, a Külügyi és Külgazdasági Intézet főtanácsadója, vezető kutatója, a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) professzora beszélt Kazahsztán irányváltásáról, valamint a magyar–kazah kapcsolatokról.

ASTANA, KAZAKHSTAN - MARCH 14: Posters and banners of candidates are seen on the billboards ahead of the parliamentary elections in Astana, Kazakhstan on March 14, 2023. Citizens living in the Kazakhstan, who went to the polls twice in the last year for the constitutional referendum and presidential election, will elect the members of parliament and local councils on March 19. In the early parliamentary and local council elections to be held, deputies who will serve in the local councils of 17 provinces and 3 metropolitan cities, as well as the lower house of the parliament, will be elected for 5 years. Meiramgul Kussainova / Anadolu Agency (Photo by Meiramgul Kussainova / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP) Fotó: AFP/Anadolu Agency

– A tavalyi zavargások után a társadalom stabilitásra vágyik, ezért nem várható gyökeres átalakulás a törvényhozásban és a népképviseletben. Másrészt ne feledjük: az elmúlt harminc évben nem volt igazán tér és lehetőség a valódi ellenzéki pártok kialakulására, ellenzéki vezetők felépítésére, így hiába tárják tágra a demokrácia kapuit, ha mindez nem szervesült még a társadalomban – magyarázta a Magyar Nemzet megkeresésére Vasa László, a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) főtanácsadója, vezető kutatója, a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) professzora.

A parlamenti választás 2026-ban lett volna esedékes, de Kaszim-Zsomart Tokajev elnök 2023. január 19-én feloszlatta a 2021-ben megválasztott törvényhozást.

Megújul a mazsilisz, a kazah parlament alsóháza

A mazsilisz tagjainak megválasztására nagy erőkkel készült Kazahsztán. Az elmúlt egy évben bevezetett reformok értelmében jelentősen megkönnyítették a politikai pártok regisztrációját egyebek mellett azzal, hogy hatszáz helyett elég kétszáz tagot számlálniuk. Vasa László rámutatott, a magánszemélyek indulását is megkönnyítették, továbbá a politikai viták lehetőségeit is tágították. A mazsilisz 716 helyére több mint 12 ezer jelöltet állítottak. A jelöltállítás feltétele volt, hogy a politikus kazah állampolgár legyen, legalább 25 évesnek kell lennie és az elmúlt tíz évben Kazahsztánban kellett laknia.

A vasárnapi választásokon összesen hét párt fog indulni, melyek közül kettőt újonnan jegyeztek be.

Az egyik a tavaly év vége fele megalakult Baytaq (Zöld párt), mely az ökológiai kérdésekre hívja fel a figyelmet, a másik pedig a Respublica párt, melynek fő képviselői kazah vállalkozók és más közéleti személyiségek. A listán szerepel Kazahsztán legnagyobb pártja és kormánypártja, az Amanat (Elkötelezettség), amely az ország Szovjetuniótól való függetlenedése óta először nem Nurszultan Nazarbajev volt kazah elnök vezetése alatt indul. Vasa László ismertette, az Amanat az 1999-ben, Nazarbajev által alapított Nur Otan (Haza Fénysugara) utódpártja. Hozzátette: a név és némi irányultságváltás nem független a tavaly januári véres eseményektől, melynek következtében a volt elnök és családja is háttérbe szorult.

Így a politikai hátterét adó pártnak is illett átalakulnia, az új hatalmi viszonyok és társadalmi elvárások mentén

– magyarázta.

 

A pártelnöki tisztséget előbb Tokajev vette át, majd tavaly április végén Erlan Kosanov, a mazsilisz elnöke örökölte meg. A KKI munkatársa szerint a folyamat azonban még nem feltétlenül tekinthető a demokratizálódás jelének, sokkal inkább hasonlít a közép-európai kommunista, illetve munkáspártok átalakulásához a rendszerváltás környékén.

Meglátásom szerint a listás szavazatok túlnyomó részét a kormányzó Amanat fogja megszerezni, amellyel már önmagában többségbe kerül a parlamentben. Az ellenzék igazi lehetőségei az egyéni választókerületekben lesznek, ahol viszont a jelöltek átlagos száma rendkívül magas, több mint húsz jelölt körzetenként

– latolgatta Vasa László, milyen eredményei lehetnek a vasárnapi választásoknak.

Noha a tavalyi tüntetések nyomán csökkent az Amanat népszerűsége, a felmérések is a párt elsöprő győzelmét jósolják: az Amanat a voksok 43,6 százalékát szerezheti meg, második helyen a liberális-konzervatív Aq Jol párt végezhet a szavazatok 11,3 százalékával, harmadik helyre pedig a balközép Auyl kerülhet a szavazatok 9,9 százalékával. A két újonnan bejegyzett párt már némileg kevesebb voksot kaphat: becslések szerint a szavazók 6,2 százaléka fog voksolni a Respublica pártra, a Baytaq párt pedig a szavazatok 1,4 százalékát szerezheti meg.

Kazahsztán az orosz–ukrán háború árnyékában

A több mint egy éve tartó orosz–urán háború az Oroszországgal szoros kapcsolatban álló országokban is változást hozott. Vasa László ugyanakkor úgy látja, Kazahsztán külpolitikájában nem ment végbe jelentős változás: Asztana továbbra is szoros kapcsolatban van stratégiai szövetségeseivel, így Moszkvával és Pekinggel is. Hangsúlyozta: Kazahsztánnak nincs mozgástere arra, hogy lecserélje szövetségeseit, emellett sem az Egyesült Államok, sem az Európai Unió nem rendelkezik koncepcióval és stratégiával Közép-Ázsia vonatkozásában – habár Brüsszel igyekszik energiaimportot a térségből biztosítani.

Beszédes, hogy a kazah külügyminiszter jelezte Antony Blinken amerikai külügyminiszternek az asztanai látogatása során, hogy Kazahsztán sem oroszbarát, sem Nyugat-barát álláspontot nem képvisel, és kijelentette, hogy Kazahsztán továbbra is saját nemzeti érdekeinek megfelelően jár el, tekintettel a bonyolult nemzetközi helyzetre

– magyarázta a szakértő.

Leszögezte: „ez semmiképpen sem tekinthető külpolitikai fordulatnak, inkább a barátságos semlegesség jelének Oroszország irányába”.

Választási plakátok a kazah fővárosban, Asztanában 2023. március 14-én, néhány nappal az előrehozott parlamenti választások előtt. Fotó: Meiramgul Kussainova/AFP/Anadolu Agency

Stratégiai magyar–kazah kapcsolatok

Vasa Lászlóval a magyar–kazah kapcsolatok alakulásáról is beszélgettünk, melyek álláspontja szerint továbbra is kiválóak, kiemelten stratégiaiak.

Kazahsztánnak fontos szerepe lesz a hazai energiaimport diverzifikálásában  főleg, ha nagyobb kapacitással képes majd működni a középső folyosó (Middle Corridor), amely a Kaszpi-tengeren, Azerbajdzsánon, Grúzián és Törökországon keresztül szállítja a kazah olajat és gázt Közép-Európába

– ismertette.

Annak kapcsán pedig, hogy a Mol még idén gázmezőt kezdhet kitermelni a közép-ázsiai országban, rámutatott: a magyar vállalat már évek óta megjelent Kazahsztánban, több száz millió dollárt befektetve, ami éppen most fordult termőre.

Mit kell tudni Kazahsztánról? A több mint 2,7 millió négyzetkilométer területű közép-ázsiai ország északon Oroszországgal, keleten Kínával, délen Kirgizisztánnal, Üzbegisztánnal és Türkmenisztánnal, nyugaton a Kaszpi-tengerrel határos. A 19 milliós lakosság 68 százaléka kazah, 19,3 százaléka orosz, a többi egyéb nemzetiségű; 70,2 százalék a muszlim, 26,2 százalék az ortodox keresztény vallást követi. A főváros Asztana, a főváros szerepét 1997 óta betöltő települést 2019. március 20-án az elnöki tisztségről lemondott Nurszultan Nazarbajev tiszteletére Nur-Szultánná nevezték át, majd a 2022 szeptemberében visszakeresztelték Asztanának. Kazahsztán rendkívül gazdag természeti erőforrásokban: a kőolaj- és a földgáztemérdek sok külföldi befektetőt vonzott az országba. A kőolaj a legfontosabb bevételi forrás, melyet Oroszországon keresztül exportálnak. A 2022 februárjában kezdődött orosz–ukrán háború következtében kialakult európai energiaválság csillapítására Kazahsztán – saját szénhidrogén-potenciálját felajánlva – alternatív szállítási folyosók kialakítását szorgalmazza.

Borítókép: Az Amanat párt plakátja Kazahsztán fővárosában, Asztanában 2023. március 14-én, néhány nappal az előrehozott parlamenti választások előtt (Fotó: AFP/Anadolu Agency/Meiramgul Kussainova)