„Magyarország egy sajátos bizalmi partnere lett a türk világnak az európai térségben”

– Bennünket, magyarokat nemcsak partnereknek, hanem rokonoknak is tartanak, annak a sajátos magyar múltnak okán, amely ebben a térségben közismert – magyarázta a Magyar Nemzetnek adott interjúban Hóvári János, a Türk Államok Szervezete (TÁSZ) Magyarországi Képviseleti Irodájának vezetője, hogyan vélekedik rólunk a türk világ. A diplomatával a magyar–türk kapcsolatok mellett a TÁSZ elmúlt egy évéről, valamint az ukrajnai háború közép-ázsiai térségre gyakorolt hatásáról is beszélgettünk.

Hóvári János, a Türk Államok Szervezete (TÁSZ) Magyarországi Képviseleti Irodájának vezetője (Fotó: Türk Államok Szervezete Magyarországi Képviseleti Irodája)

– Hazánk számára mit jelentett az elmúlt egy év a TÁSZ-ban?

– Magyarország négy éve megfigyelő státusban van a Türk Államok Szervezetében, amely lehetőséget adott arra, hogy a magyar kormányzati és gazdasági körök jobban megismerjék ezt a világot. A kivitelünk és a behozatalunk egyaránt növekedett, talán nem olyan mértékben, mint ahogy szerettük volna, de ez azzal magyarázható, hogy a szállítási kapacitások szűkösek. Az azonban ténykérdés, hogy Magyarország a türk államoknak egy sajátos bizalmi partnere lett az európai térségben, amely mögött minden részről vannak valós reálpolitikai és komoly külkereskedelmi törekvések. A türk világ egészének – különösen Közép-Ázsiának – egy új innovatív gazdaságra, egy modern társadalom kiépítésére van szüksége és ehhez keresik a partnereket. Nemcsak bennünket, hanem másokat is. Érdekes módon különösen Franciaország szerepe nőtt meg az elmúlt években ebben a térségben.

Bennünket, magyarokat azonban nemcsak partnereknek, hanem rokonoknak is tartanak, annak a sajátos magyar múltnak okán, amely ebben a térségben közismert. Még az egyszerű türk emberek is Nyugatra került és ott helytálló, megmaradó, sikeres rokonoknak tartanak bennünket.

– Hogyan kötődünk a türk népekhez?

– A magyar nyelv alapjai finnugorok, ezt minden nyelvész tudja, de nyelvünkre a különböző türk nyelvek olyan hatással voltak, amelyek szókészletünkben és nyelvi gondolkozásunkban a mai napig nyomot hagynak. A honfoglaló magyarság kultúrája, társadalomszervezete és a gazdaságról való gondolkodása pedig megegyezett azzal a sztyeppei, közép-ázsiai világgal, amelynek gyermekei voltunk, amelyekből kiszakadtunk.

Szent István korától, 1000 karácsonyától – amikor valószínűleg megtörtént a koronázás – azonban új életet kezdtünk és integrálódtunk a Karoling-hagyományok rendszerébe, ezáltal keleti gyökerekkel rendelkező nyugati nép lettünk.

– Idén az Észak-ciprusi Török Köztársaság megfigyelői státust kapott. Az országot hivatalosan csak a török vezetés ismeri el független államként, a státus azt jelzi, hogy bővül az országot elismerők köre?

– Az Észak-ciprusi Török Köztársaságnak a megfigyelőségéről a tagállamok között nagyon komoly vita volt, amelybe Magyarországnak nem volt beleszólása, mert mi megfigyelő státusban vagyunk. A csúcstalálkozón a Türk Államok Szervezetének alapdokumentuma, a 2009-es nahicseváni szerződés módosításra került, melynek értelmében entitások és etnikai közösségek is lehetnek megfigyelők. Az Észak-ciprusi Török Köztársaság, mint entitás van jelen a megfigyelők között, de ez is csak akkor lesz teljesen jogszerű, ha az egyes tagállamok saját parlamentjeikben ratifikálják a nahicseváni szerződést. Ez egyelőre nem történt meg. Egyelőre csak Törökország ismeri el az Észak-ciprusi Török Köztársaság államiságát, a többi tagállam azonban nem. De természetesen minden türk állam az észak-ciprusi török közösséget az egyetemes türk világ részének tekinti. Minderről a görög külügyminisztert nemrégiben személyesen tájékoztatta a kazah vezetés, maga Kaszim-Zsomart Tokajev elnök is.

– Törökország szerepe egyre inkább növekszik a közép-ázsiai régióban, különösen akkor, amikor Kína a csendes-óceáni térségre, Oroszország pedig Ukrajnára összpontosít. Megpróbálja Ankara kihasználni a jelenlegi helyzetet arra, hogy vezető nagyhatalom legyen a térségben?

– Törökország az elmúlt két évtizedben pragmatikus, de török elvű külpolitikát folytatott. Ankara nem törekszik befolyásra, hanem kapcsolatok fejlesztésére és bővítésére fókuszál. Főként az orosz–ukrán háború hozta úgy, hogy a közép-ázsiai térségnek a világtengeri kijárata Törökország lett, ugyanis mindazok az északi szállítási utak, amelyeken keresztül Közép-Ázsia, de még Kína is kapcsolatban volt Európával, lezárultak és minden bizonnyal ezek évekig nem fognak helyreállni.

Ezáltal jelentősen megnövekedett a forgalom az úgynevezett transzkaszpi-kaukázusi-törökországi útvonalon, amely jelenleg a legfontosabb szállítási keresztmetszet Közép-Ázsia és Európa között.

Az elmúlt években nagyon komoly kikötőfejlesztések zajlottak a Kaszpi-tenger térségében. A kazahok mintaszerűen kiépítették Aktau és Atirau kikötőjét, amelyek szoros szállítási kapcsolatban állnak Azerbajdzsán fővárosától, Bakutól délre fekvő Alat kikötőjével, amely a világ egyik legmodernebb kikötője. Alat pedig Grúzia fővárosával, Tbiliszivel áll vasúti kapcsolatban, ahonnan bizonyos szállítmányok a tengerparti Potiba jutnak, ez a kikötő azonban jelentős fejlesztésekre szorul. Emiatt az áruk nagy részét vasúton, a grúz–török határon viszik tovább – Kars a török beléptetési kapu –, azonban itt komoly gondot okoz, hogy míg az azeri és a grúz vasúti vonal széles nyomtávú, a török rendszer az európai mintát követi és keskeny nyomtávú. Ennek következtében az átrakodás rendkívül bonyolult és hosszadalmas feladat. Így a Kaszpi-tengeri szállítási kapacitások hiába nőttek, az átrakodási keresztmetszet szűkössége miatt a Kelet-Nyugat kereskedelmi kapcsolatrendszer akadozik.

Az egyik megoldás az lenne, hogy további átrakodó helyek épüljenek a grúz–török határon; a másik pedig az, hogy fejleszteni kellene Poti kikötőjét és ennek eredményeként a Fekete-tengeren rengeteg árut lehetne tovább szállítani. A harmadik megoldás pedig az úgynevezett Zangezur-korridor létrehozása lehetne, ami azt jelentené, hogy Bakuból Örményország területén és Nahicsevánon keresztül közvetlen szállítási útvonal jönne létre Törökországba. Ezáltal Azerbajdzsán és a vele szoros kapcsolatban álló Közép-Ázsia új, rövidebb és egyszerűbb szállítási lehetőséget kapna a Nyugatra. A Zangezur-korridor megteremtése egyébként egyik pontja a 2020. évi háromoldalú azeri–örmény–orosz fegyverszünetnek. Baku már megtette a szükséges előkészületeket a folyosó kiépítéséhez, de megvalósítására csak Azerbajdzsán és Örményország együttműködésében lehetséges, aminek révén egy új politikai-gazdasági kapcsolatrendszer épülhetne ki a Dél-Kaukázusban. Erre azonban még várnunk kell, bármennyire is lenne ez minden érintettnek érdeke.

– Bár az ukrajnai háborút a TÁSZ posztszovjet országai sem támogatják, mégis szorosabb kapcsolatban maradtak Moszkvával. Kazahsztán, Kirgizisztán és Üzbegisztán mennyire tudnak hozzájárulni a szervezet egységéhez?

– A Türk Államok Szervezetének minden tagországa úgy véli, hogy az orosz–ukrán háború testvérháború, amit meg lehetett volna előzni megfelelő tárgyalásokkal. Minden tagállam békepárti és ennek megfelelően kapcsolatban állnak mindkét féllel. A sajtóban Ankara közvetítéséről lehet hallani a legtöbbet, de a többi türk állam is hasonlóképpen lép föl, amelyről lehet, hogy a világ nem tud eleget, de az igazi diplomáciai élet nem újsághírekért zajlik.

– A háború nyomán a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetét (KBSZSZ) sem szabad figyelmen kívül hagyni, melyben Oroszország vezető szerepet tölt be, Belaruszt leszámítva azonban senki sem állt az oroszok mellé Ukrajna megtámadásának ügyében. Csökkent Moszkva befolyása a közösségen belül?

– Annak következtében, hogy Moszkva egy nagyon súlyos konfliktusba került Ukrajnán keresztül a nyugati világgal, Oroszország diplomáciai érdekérvényesítő képessége bizonyos irányokban csökkent. Ez a türk térséget illetően is nyilvánvaló. Moszkvának azonban szüksége van a közép-ázsiai és más államok jóindulatára, miként nekik is a Moszkvával való jóviszonyra.

Már történelmi tény, hogy több közép-ázsiai vezető az orosz elnököt, Vlagyimir Putyint kritikával illette, de a régióban minden politikai tényező tisztában van Oroszország erejével és azokkal a reálpolitikai tényekkel, amelyeket az Ukrajnával háborúban álló és valamennyire meggyengült Oroszország számukra jelent.

Egyértelmű ugyanakkor, hogy az orosz–ukrán háború következtében a türk térség egésze a nemzetközi politikában felértékelődött – ezt érzik Brüsszelben, Washingtonban és Pekingben egyaránt, és ennek nyomán a türk államok mozgástere a nemzetközi kapcsolatok és a világgazdaság rendszerében bővült.

Borítókép: Hóvári János, a Türk Államok Szervezete (TÁSZ) Magyarországi Képviseleti Irodájának vezetője (Fotó: Türk Államok Szervezete Magyarországi Képviseleti Irodája)