– Magyarország a türk államokkal folytatott magas szintű multilaterális kapcsolatai elsősorban a gazdasági és kulturális-tudományos együttműködésre fókuszálnak. Mára már nyilvánvaló, hogy a kormány igencsak előrelátó volt, amikor 2014-től kezdve szorosra fűzte a kapcsolatot az akkori Türk Tanáccsal: a tagországok szerepe hihetetlen módon felértékelődött – az ukrajnai háborútól függetlenül is. Ez pedig különösen fontos tényező akkor, amikor a világ egyik fő, Kelet és Nyugat közötti szárazföldi kereskedelmi útvonala, az úgynevezett középső folyosó (Middle Corridor) a térségbe tolódott – fogalmazott a Magyar Nemzetnek Vasa László, a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) vezető kutatója.
A török sajtó fontos mérföldkőként tekint a TÁSZ kilencedik csúcstalálkozójára, ugyanis amellett, hogy Üzbegisztán átveszi a soros elnökséget Törökországtól, aláírják többek közt a Szamarkandi Nyilatkozatot is, amely várhatóan még szorosabb együttműködést fog eredményezni a tagállamok és a megfigyelő államok között. A tanácskozáson gazdasági, kereskedelmi, közlekedési témák is szóba kerülnek az aktuális nemzetközi politikai ügyeken túl.
Havasi Bertalan arról tájékoztatta az MTI-t, hogy Orbán Viktor kétoldalú megbeszéléseket is folytat türk partnereivel, így várhatóan Kaszim-Zsomart Tokajevvel, Kazahsztán elnökével, Szadir Dzsaparovval, Kirgizisztán elnökével, Savkat Mirzijojev üzbég köztársasági elnökkel és Recep Tayyip Erdogan török államfővel is tárgyal a következő napokban.
A miniszterelnököt elkíséri Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszer, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter és Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója. A delegáció tagja továbbá Hóvári János, a TÁSZ Magyarországi Képviseleti Irodájának vezetője, valamint közel hatvan üzletember, akik az üzbég–magyar üzleti fórum programjain vesznek részt Szamarkandban.
