időjárás -2°C Dorottya , Dóra 2023. február 6.
logo

Szorosabbra fűzik a kapcsolatokat a türk országok a háború árnyékában

Dócza Edith Krisztina
2022.11.10. 06:40 2022.11.10. 12:03
Szorosabbra fűzik a kapcsolatokat a türk országok a háború árnyékában

Az üzbég elnök meghívására személyesen vesz részt Orbán Viktor miniszterelnök a Türk Államok Szervezetének (TÁSZ) kilencedik csúcstalálkozóján pénteken az üzbegisztáni Szamarkandban. A szervezetnek Magyarország 2018 óta megfigyelő státusú tagja, Vasa László, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója arról beszélt lapunknak, hazánk hogyan profitál a tagságból.

– Magyarország a türk államokkal folytatott magas szintű multilaterális kapcsolatai elsősorban a gazdasági és kulturális-tudományos együttműködésre fókuszálnak. Mára már nyilvánvaló, hogy a kormány igencsak előrelátó volt, amikor 2014-től kezdve szorosra fűzte a kapcsolatot az akkori Türk Tanáccsal: a tagországok szerepe hihetetlen módon felértékelődött – az ukrajnai háborútól függetlenül is. Ez pedig különösen fontos tényező akkor, amikor a világ egyik fő, Kelet és Nyugat közötti szárazföldi kereskedelmi útvonala, az úgynevezett középső folyosó (Middle Corridor) a térségbe tolódott – fogalmazott a Magyar Nemzetnek Vasa László, a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) vezető kutatója.

A török sajtó fontos mérföldkőként tekint a TÁSZ kilencedik csúcstalálkozójára, ugyanis amellett, hogy Üzbegisztán átveszi a soros elnökséget Törökországtól, aláírják többek közt a Szamarkandi Nyilatkozatot is, amely várhatóan még szorosabb együttműködést fog eredményezni a tagállamok és a megfigyelő államok között. A tanácskozáson gazdasági, kereskedelmi, közlekedési témák is szóba kerülnek az aktuális nemzetközi politikai ügyeken túl.

Havasi Bertalan arról tájékoztatta az MTI-t, hogy Orbán Viktor kétoldalú megbeszéléseket is folytat türk partnereivel, így várhatóan Kaszim-Zsomart Tokajevvel, Kazahsztán elnökével, Szadir Dzsaparovval, Kirgizisztán elnökével, Savkat Mirzijojev üzbég köztársasági elnökkel és Recep Tayyip Erdogan török államfővel is tárgyal a következő napokban.

A miniszterelnököt elkíséri Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszer, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter és Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója. A delegáció tagja továbbá Hóvári János, a TÁSZ Magyarországi Képviseleti Irodájának vezetője, valamint közel hatvan üzletember, akik az üzbég–magyar üzleti fórum programjain vesznek részt Szamarkandban.

Vasa László arra hívta fel a figyelmet, hogy az ukrajnai háború a szervezetre is hatást gyakorolt, nevezetesen arra késztette a tagállamokat – elsősorban a közép-ázsiai országokat és a kaukázusi Azerbajdzsánt –, hogy szorosabbra fűzzék az együttműködést. Hangsúlyozta, a tagállamok számára is nyilvánvalóvá vált, ha félreteszik korábbi konfliktusaikat, és együttműködnek mind gazdaságilag, mind a nemzetközi politikában, akkor nemcsak a térségben, hanem nemzetközi szinten is nőhet a befolyásuk.

A türk államok hosszú távon ellensúlyozhatják Kína és Oroszország befolyását a térségben, amennyiben intenzívebben együttműködnek. Látható továbbá az is, hogy mivel Moszkva figyelme az ukrajnai háborúra összpontosul, ez kiváló lehetőséget kínál a türk államok kapcsolatainak javítására

– vélekedett a szakértő.

A Türk Államok Szervezete 2009-ben alakult meg Türk Tanács néven – amelyet egészen a tavaly, Isztambulban megtartott csúcstalálkozóig viselt – Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán és Törökország részvételével, majd tíz évvel később, 2019-ben csatlakozott Üzbegisztán is.

Megfigyelő státusban két ország van: hazánk 2018-ban csatlakozott a szervezethez, Türkmenisztán pedig 2021-ben. Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter azonban arról beszélt szeptember végén, a mostani csúcstalálkozón megállapodás születhet Türkmenisztán teljes jogú tagságáról.

Korábban más országok is jelezték, szeretnének megfigyelőstátust kapni a szervezetben: 2020-ban Ukrajna jelentette be csatlakozási szándékát, idén év elején pedig arról számoltak be a török hírportálok, hogy a török befolyás alatt álló Észak-Ciprussal már megkezdődtek a csatlakozáshoz szükséges előkészületek. Érdekesség, hogy tavaly májusban, még a tálib hatalomátvétel előtt, az Asraf Gáni elnök vezette Afganisztán is jelezte, szeretne megfigyelőstátust kapni.

Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnököt (elöl, b3) fogadja Abdullah Aripov üzbég miniszterelnök (b) a szamarkandi repülőtéren 2022. november 9-én (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.