Szinte korlátlan az új orosz fegyver hatótávolsága

Sikeresen tesztelte a napokban Oroszország a Burevesztnyik rakétát. Somkuti Bálint biztonságpolitikai szakértő arról beszélt lapunknak, hogy mire is szolgál pontosan az új fegyver, és milyen tulajdonsága teszi egyedülállóvá a Burevesztnyik rakétát.

2025. 10. 29. 6:27
Illusztráció (Forrás: AFP)
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Mint arról beszámoltunk, Moszkva nemrég sikeresen tesztelt egy új, atommeghajtású cirkálórakétát. A hírek szerint a Burevesztnyik 15 órát tartózkodott a levegőben, és ezalatt 14 ezer kilométert tett meg. De mit jelentenek ezek az adatok a világ számára? A Magyar Nemzet kérdéseire Somkuti Bálint biztonságpolitikai szakértő válaszolt.

Üzenet értéke is lehet az orosz vezetés részéről a Burevesztnyik bemutatásának
Üzenetértéke is lehet az orosz vezetés részéről a Burevesztnyik bemutatásának (Fotó: AFP)

Alapvetően azt érdemes figyelembe venni, hogy ezek az eszközök az úgynevezett második csapás eszközei

– hívta fel a figyelmet a szakértő.

A nukleáris hadviselésben kétfajta támadást különböztetünk meg. Az egyik az első csapás, amelyben a támadás célja az, hogy megakadályozza egy olyan helyzet kialakulását, amelyben az ellenfél viszontcsapást tud mérni, ez az úgynevezett második csapást. Ez a fegyver klasszikus második csapás, tehát megtorló fegyver, amelynek fő célja az, hogy senki se tudjon büntetlenül első csapást végrehajtani, tehát az atomtámadást vagy atomháborút kezdeményező fél mindenképpen elszenvedje a támadás következményét. Tehát ezek nem első csapásra szolgálnak, ezek inkább hiperszonikus, illetve interkontinentális ballisztikus rakéták

– magyarázta.

Ennek a fegyvernek, amely a hírek szerint akár egy hétig is a levegőben maradhat, a szakértő szerint az a célja, hogy ha egy esetleges eszkalálódó konfliktus esetén elindítják, utána napokig a levegőben maradva később képes váratlan irányból, váratlan módon támadást indítani az atomtámadást kiváltó ország ellen.

Minden atomfegyverrel rendelkező országnak két szempontot kell figyelembe vennie, az egyik, hogy alkalomadtán első csapást tudjon mérni, ha úgy ítéli, hogy szükséges. A másik, hogy képes legyen második csapást végrehajtani, tehát el tudja rettenteni az esetleges támadókat attól, hogy atomfegyverrel csapást mérjenek rá.

Magáról a Burevesztnyik rakétáról relatíve keveset tudunk, az orosz kormányzat elég hatékonyan titkolta az ezzel kapcsolatos részleteket – mondta el Somkuti Bálint.

Annyit hoztak nyilvánosságra róla, hogy körülbelül kilenc méter hosszú és egy megatonnás robbanófejjel van ellátva, ami azt jelenti, hogy egy nagyobb város elpusztítására is képes.

A sebessége úgynevezett szubszonikus, tehát a hangsebesség alatti, a cirkálórakéták általában 1000 kilométer per órás sebességel repülnek, ami ennek a kategóriának felel meg. Ennél többet nem tudunk róla – tette hozzá.

A szakértő szerint korábban is kísérleteztek már ilyen jellegű nukleáris meghajtású rakétákkal, illetve repülőeszközökkel, de ezek mind sugárzást bocsátottak ki, tehát szennyezték azt a területet, ami fölött elrepültek. A Burevesztnyik újdonsága, hogy ebben az esetben egy zárt maghasadásról van szó, amely forró levegő segítségével hajtja meg a cirkálórakétát, tehát nem bocsát ki sugárzást.

Emellett az orosz kommunikáció kiemelte, hogy a terep fölött rendkívül alacsony magasságban képes végrehajtani a repülést, tehát nagyon nehezen észlelhető

– hívta fel a figyelmet Somkuti Bálint, hozzátéve, hogy ez a tulajdonság a többi cirkálórakétára is jellemző, például az amerikai Tomahawkra is.

A lényeg az, hogy attól függően, hogy honnan indítják, szinte korlátlan a hatótávolsága. Tehát elképzelhető, hogy az Északi-sark irányába indul, és majd onnan északról érkezve támadja meg a feltételezett európai célpontjait, tehát erre nem nagyon lehet válaszolni

– emelte ki a Burevesztnyik félelmetes képességét a szakértő.

Az új orosz fegyvernek nincs lopakodó képessége, nem is túl gyors, vagyis klasszikus első csapásra, amelynek a célja az ellenség vagy az ellenfél parancsnoki állásainak, a politikai vezetésének és csapásmérő képességének a kiiktatása, ez az eszköz nem alkalmas. Az alacsony repülési magasság és a váratlan irányból érkező támadás a két különlegessége, ami viszont ideálissá teszi a második csapások elvégzésére.

Azzal kapcsolatban, hogy milyen következtetést vonhatunk le abból, hogy az új fegyvert éppen most mutatták be, Somkuti Bálint szerint két válasz is lehetséges.

Nagyon érdekes ez a történet, mert azzal, hogy egy ilyen egyértelműen elrettentő, de nem csapásmérő eszközt mutattak be Oroszországban, ezzel azt is üzenhette az orosz vezetés, hogy ők a legvégsőkig tartó küzdelemre is fel vannak készülve. De szerintem egy nagyon régóta, a 2018 óta húzódó fejlesztési folyamatnak a végeredményét láthattuk

– vélekedett.

Ez inkább arról szólt, hogy Oroszország egy ilyen eszköz rendszerbe állítására is képes. Fontos hozzátenni, hogy ilyen típusú fegyver jelenleg a világos sehol nem áll rendszerben

– húzta alá.

Ez azt jelenti, hogy ha valaki atomcsapást akar mérni Oroszországra, annak az eddigi 80-90 százalékosan garantált megsemmisítés helyett néhány százalékkal magasabb valószínűséggel kell számolnia – tette hozzá a szakértő.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: AFP)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.