A nemzeti konzultációval a magyarok megálljt parancsolhatnak az adóemelési terveknek

A napokban lezárul a nemzeti konzultációs ívek postázása, így minden magyarnak lehetősége nyílik arra, hogy véleményt mondjon a hazánkat érintő legfontosabb kérdésekben. A nemzeti konzultáció kitöltésével az állampolgárok nemet mondhatnak a Tisza Párt adóemelési terveire. De megálljt parancsolhatnak a brüsszeli nyomásnak is, amely arra irányul, hogy Magyarország váljon le az olcsó orosz nyersanyagokról, amivel megszűnne a rezsicsökkentés.

Fotó: Bodnár Boglárka Forrás: MTI Fotószerkesztőség

Javában tart a nemzeti konzultációs ívek kézbesítése, a következő napokban mindenki postaládájába eljutnak a kérdések, amelyekre válaszolva a magyarok véleményt mondhatnak az adórendszerről, valamint hazánk energiaszuverenitásáról. Várható továbbá, hogy hamarosan elindul az online kitöltés lehetősége is. 

A brüsszeli tervek ellen léphetünk fel a nemzeti konzultációval (Fotó: AFP/Kisbenedek Attila)

A kormány álláspontja a konzultáció mindkét témájában egyértelmű: meg kell őrizni a jelenlegi adórendszert, valamint biztosítani kell Magyarország energiaszuverenitását. Brüsszelből folyamatos támadások érik hazánkat, hogy mindkét ügyben adja fel az eddigi álláspontját. Ha az emberek kiállnak azonban a magyar érdekek mellett, akkor a kormány erősebben tudja azokat képviselni az uniós vitákban.

A nemzeti konzultáció válasz a nyomásgyakorlásra

Az Európai Unió komoly nyomás alá helyezi Magyarországot azért, hogy váljon le az olcsó orosz energiaforrásokról, és vásároljon máshonnan drágábban kőolajat és földgázt. A kormány álláspontja szerint ez viszont megemelné a rezsiárakat és nem tudnánk megtartani az Európai Unióban legalacsonyabb rezsiköltségeket. Brüsszel az idén megjelent országjelentésben is támadta a rezsicsökkentést, és annak megszüntetését követelték.

Az Európai Bizottság szerint a támogatások eltörlése összhangban lenne az uniós vállalásokkal, továbbá ösztönözné az energiatakarékosságot. Kifogásolják, hogy Magyarország továbbra is az olcsóbb orosz energiahordozókat vásárolja, vagyis hogy a kormány nem az emberekkel fizetteti meg a háború folytatásának az árát.

De a brüsszeli országjelentés adóreformot is javasol Magyarországnak. Az Európai Bizottság 2025-ös országjelentésében arról írnak, hogy Magyarország szja-rendszere ma egyoldalúan laposnak tekinthető. Emellett az országjelentés adóemelést javasol, amennyiben adóreformra kerül sor. Mindez egybevág azzal a Tisza párti adóemelési tervezettel, amelynek értelmében háromkulcsos progresszív adózás bevezetését tervezik.

Mint ismert, egy feljegyzés szerint a Tisza Párt gazdasági munkacsoportja egy hosszabb, összetett gazdasági programot készített, amit azóta gazdasági szakemberek szélesebb körének is bemutattak. A Tisza Párt gazdasági kabinetjének tervei szerint csak egy nagyon szűk rétegnek maradna a mostani adószint, és már az átlagbér is 22 százalékos adósávba esne, míg 1,25 millió forint fölött jönne a 33 százalékos sáv is.

A Tisza Párt alelnöke buktatta le Magyar Péter terveit

Később Tarr Zoltán, a Tisza Párt alelnöke volt az, aki elszólta magát, hogy a párt átalakítaná a személyi jövedelemadó rendszerét. A politikus az etyeki beszédében kikotyogta: pártja progresszív, többkulcsos adóemelést tervez, minderről azonban nem lehet beszélni. 

Ez egy olyan kérdés, amiről beszélgetni kell, de most nem lehet erről beszélgetni. Itt most magunk között természetszerűleg lehet, és majd, ha ez kikerül, én magyarázkodok, de annak sem lesz semmi értelme. És számtalan olyan dolog van, amiről nem lehet beszélgetni. Ezért mondjuk azt, hogy határozottan, hogy nagyon sok mindent lehet és kellene. Választást kell nyerni, utána mindent lehet

– fogalmazott Tarr Zoltán. Magyar Péter alelnöke azt is mondta, hogy nem fog mindent elmondani, mert akkor megbuknak.

Különleges egyeztetési forma a konzultáció

A polgári kormány a 2010-es választás után vezette be az egykulcsos személyi jövedelemadót, ami most 15 százalékos. Azóta pedig többek között adómentessé tették a csedet és a gyedet, növelték a családi adókedvezményt, életre szóló adómentességet vezettek be a háromgyermekes és fiatal édesanyáknak. A kormánypártok elsöprő választási sikerei pedig azt mutatják, hogy a magyarok egyetértenek a jelenlegi adópolitikával. Nem új keletű, hogy a kormány a hazánkat érő veszélyek és külföldi nyomásgyakorlás esetén a magyar emberekhez fordul, hogy kikérje a véleményüket, hiszen az elmúlt években már számos alkalommal élt a kabinet a nemzeti konzultáció intézményével.

Ez az egyeztetési forma lehetővé teszi, hogy az állampolgárok két választás között, különleges helyzetekben nyilvánítsanak véleményt arról, hogy milyen irányba lépjen a kormány egyes stratégiai kérdésekben. 

Legutóbb tavaly ősszel tartottak nemzeti konzultációt, amivel a gazdasági kérdésekben kérte ki a kormány az emberek véleményét. A témák között szerepelt a gazdasági szuverenitásunk és semlegességünk kérdése, de a gazdasági növekedés, a bérek emelése, a vállalkozások támogatása és a fiatalok lakhatásának biztosítása is kiemelt figyelmet kapott. A nemzeti konzultáción 1 350 690 ember mondta el a véleményét a kérdésekről, és 95–99 százalék közötti arányban a kormány javaslatait és álláspontját támogató válaszok születtek.

Az egyik legismertebb nemzeti konzultáció 2015 májusában, az Európát elérő migrációs válság idején volt, és a bevándorlásról, valamint a terrorizmusról szólt. Ekkor 1,254 millióan vettek részt a konzultáción, és a válaszadók túlnyomó többsége támogatta a kormányt abban, hogy Brüsszel politikájával szemben a nemzeti érdek mellett álljon ki.

A nemzeti konzultáció kérdései:

1. Egyetért-e Ön azzal, hogy a jelenlegi egykulcsos jövedelemadó-rendszert egy magasabb adókulcsú, többsávos adórendszer váltsa fel?
2. Egyetért-e Ön azzal, hogy szűkíteni kell a családi adókedvezményeket?
3. Egyetért-e Ön azzal, hogy el kell törölni az adómentességet az édesanyáknál és a fiataloknál?
4.  Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarország az olcsóbb orosz energia helyett drágább forrásokból szerezzen be olajat és gázt, akkor is, ha emiatt nő a családok rezsiszámlája, és megszűnik a rezsicsökkentés?
5. Egyetért-e Ön a vállalatok által fizetett társasági adó megemelésével?

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Bodnár Boglárka)