A nemzeti konzultációval a magyarok megálljt parancsolhatnak az adóemelési terveknek

A napokban lezárul a nemzeti konzultációs ívek postázása, így minden magyarnak lehetősége nyílik arra, hogy véleményt mondjon a hazánkat érintő legfontosabb kérdésekben. A nemzeti konzultáció kitöltésével az állampolgárok nemet mondhatnak a Tisza Párt adóemelési terveire. De megálljt parancsolhatnak a brüsszeli nyomásnak is, amely arra irányul, hogy Magyarország váljon le az olcsó orosz nyersanyagokról, amivel megszűnne a rezsicsökkentés.

Fotó: Bodnár Boglárka Forrás: MTI Fotószerkesztőség

A Tisza Párt alelnöke buktatta le Magyar Péter terveit

Később Tarr Zoltán, a Tisza Párt alelnöke volt az, aki elszólta magát, hogy a párt átalakítaná a személyi jövedelemadó rendszerét. A politikus az etyeki beszédében kikotyogta: pártja progresszív, többkulcsos adóemelést tervez, minderről azonban nem lehet beszélni. 

Ez egy olyan kérdés, amiről beszélgetni kell, de most nem lehet erről beszélgetni. Itt most magunk között természetszerűleg lehet, és majd, ha ez kikerül, én magyarázkodok, de annak sem lesz semmi értelme. És számtalan olyan dolog van, amiről nem lehet beszélgetni. Ezért mondjuk azt, hogy határozottan, hogy nagyon sok mindent lehet és kellene. Választást kell nyerni, utána mindent lehet

– fogalmazott Tarr Zoltán. Magyar Péter alelnöke azt is mondta, hogy nem fog mindent elmondani, mert akkor megbuknak.

Különleges egyeztetési forma a konzultáció

A polgári kormány a 2010-es választás után vezette be az egykulcsos személyi jövedelemadót, ami most 15 százalékos. Azóta pedig többek között adómentessé tették a csedet és a gyedet, növelték a családi adókedvezményt, életre szóló adómentességet vezettek be a háromgyermekes és fiatal édesanyáknak. A kormánypártok elsöprő választási sikerei pedig azt mutatják, hogy a magyarok egyetértenek a jelenlegi adópolitikával. Nem új keletű, hogy a kormány a hazánkat érő veszélyek és külföldi nyomásgyakorlás esetén a magyar emberekhez fordul, hogy kikérje a véleményüket, hiszen az elmúlt években már számos alkalommal élt a kabinet a nemzeti konzultáció intézményével.

Ez az egyeztetési forma lehetővé teszi, hogy az állampolgárok két választás között, különleges helyzetekben nyilvánítsanak véleményt arról, hogy milyen irányba lépjen a kormány egyes stratégiai kérdésekben. 

Legutóbb tavaly ősszel tartottak nemzeti konzultációt, amivel a gazdasági kérdésekben kérte ki a kormány az emberek véleményét. A témák között szerepelt a gazdasági szuverenitásunk és semlegességünk kérdése, de a gazdasági növekedés, a bérek emelése, a vállalkozások támogatása és a fiatalok lakhatásának biztosítása is kiemelt figyelmet kapott. A nemzeti konzultáción 1 350 690 ember mondta el a véleményét a kérdésekről, és 95–99 százalék közötti arányban a kormány javaslatait és álláspontját támogató válaszok születtek.

Az egyik legismertebb nemzeti konzultáció 2015 májusában, az Európát elérő migrációs válság idején volt, és a bevándorlásról, valamint a terrorizmusról szólt. Ekkor 1,254 millióan vettek részt a konzultáción, és a válaszadók túlnyomó többsége támogatta a kormányt abban, hogy Brüsszel politikájával szemben a nemzeti érdek mellett álljon ki.

A nemzeti konzultáció kérdései:

1. Egyetért-e Ön azzal, hogy a jelenlegi egykulcsos jövedelemadó-rendszert egy magasabb adókulcsú, többsávos adórendszer váltsa fel?
2. Egyetért-e Ön azzal, hogy szűkíteni kell a családi adókedvezményeket?
3. Egyetért-e Ön azzal, hogy el kell törölni az adómentességet az édesanyáknál és a fiataloknál?
4.  Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarország az olcsóbb orosz energia helyett drágább forrásokból szerezzen be olajat és gázt, akkor is, ha emiatt nő a családok rezsiszámlája, és megszűnik a rezsicsökkentés?
5. Egyetért-e Ön a vállalatok által fizetett társasági adó megemelésével?

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Bodnár Boglárka)