időjárás -5°C Ágnes 2022. January 21.
logo

„A türk világban Magyarország hídfőállást jelent az EU felé”

Dócza Edith Krisztina
2021.12.06. 06:20
„A türk világban Magyarország hídfőállást jelent az EU felé”

– A türk világban Magyarország hídfőállást jelent az Európai Unió felé – hangsúlyozta hazánk szerepének a türk világban betöltött jelentőségét Hóvári János, a Türk Államok Szervezete budapesti képviseleti irodájának vezetője. Magyarország egykori ankarai nagykövetével a magyar–török kapcsolatokról, valamint az Orbán Viktor miniszterelnök kezdeményezésére a visegrádi országok és a türk államok jövő év első felére Budapestre tervezett csúcstalálkozójáról is beszélgettünk.

– A Türk Tanács a tagállamok legutóbbi csúcstalálkozója során megváltoztatta nevét Türk Államok Szervezetére, mégpedig azzal indokolva, hogy a nemzetközi közösségben erősíteni akarják a szerepüket. Ez milyen lépéseket jelent majd a gyakorlatban?

– A névváltoztatás a lényeget illetően azt jelenti, hogy a Türk Államok Szervezete (TÁSZ), amely jelenleg Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Üzbegisztán és Törökország 2009-ben megkezdett kormányközi együttműködése, a nemzetközi politikai életben nagyobb súllyal kíván jelen lenni. Ezért fogadott el a szervezet a legutóbbi isztambuli csúcstalálkozóján egy 2040-ig szóló stratégiát. A TÁSZ5-ök térsége közel 160 milliós népességnek és gazdaságnak sajátos kapcsolati hálója Európa és Ázsia között, amelynek azonban a saját helyzetéből adódó egyre nyilvánvalóbb geostratégiai és geopolitikai érdekrendszere van. Ennek a globális összefüggésrendszerekben való felvállalása nem csupán a Boszporusztól az Altáj-hegységig húzódó hatalmas térség mindennapjairól, hanem a jövőjéről is szól. Magyarország a szervezet megfigyelő tagállama 2018 óta, így a névváltoztatás bennünket is érint, amelyet nyilvánvalóan elfogadtunk.

– Földrajzilag Magyarország meglehetősen távol van a türk államoktól. Hazánk hogyan profitál a szervezetbeli megfigyelő státusból?

– A földrajzi távolság a 21. század elején mást jelent, mint száz vagy kétszáz éve. Budapesttől Isztambul nincs messzebb, mint Brüsszel. A Kaszpi-tenger térsége pedig olyan távolságban van tőlünk, mint Marokkó vagy Egyiptom. Magyarországot erős gazdasági szálak kötik Törökországhoz, s az elmúlt években a Türk Államok Szervezetének minden tagállamával nőtt a kereskedelmi kapcsolatunk. Ebbe a térségbe nagyobb a kivitelünk, mint a behozatalunk. Többletünk másfél milliárd amerikai dollár körül mozog. De ennél is fontosabb az, hogy a magyar szakembereknek és vállalkozásoknak Közép-Ázsiában lehetőségük nyílik az ottani társadalom és gazdaság innovációs képességeinek megújítására. S ennek képezik hamarosan sajátos hátországát azon egyetemi hallgatók százai, akik Magyarországon tanulnak. A türk világ a magyar nevet igazán a XIX. század közepétől ismerte meg, amikor a szibériai türköktől Isztambulig rokonokat kerestek, miként már mi is tettük kicsit korábbi időktől. Többen közülük már akkor Budapestre jöttek tanulni, s nagy tudósok lettek: például Bekir Szitki Csobánzáde, Hamit Zübeyr Koşay.

Tény azonban, hogy Magyarország neve sok helyütt a türk világban az elmúlt félszáz évben megkopott. A hidegháborút követően nem tettünk eleget azért, hogy ez megváltozzon.

Itt volt tehát az ideje a határozottabb külpolitikának a térséget illetően. Nyilván nem csupán azért, hogy múltunk kutatásának egyes rejtélyeit megoldjuk; hanem leginkább azért, hogy a nemzetközi közösségben tőlünk keletre is politikai, gazdasági és kulturális partnereket, valamint barátokat szerezzünk, s ezzel Közép-Európa, amelynek szíve és lelke vagyunk, tényleg „közép” legyen.

– Magyarországot mi köti a türk népekhez? Ők hogyan tekintenek ránk?

– A gazdasági érdekeink okán a türk világgal jól kapcsolatokkal kell rendelkeznünk. Ebben akár Németországtól és Csehországtól is példát vehetünk. Jó lenne, hogyha az arányokat tekintve olyan fajsúlyú kereskedelmi forgalmunk lenne a türk világgal, mint Berlinnek és Prágának van. De megnyugtató, hogy a nyomukban vagyunk. Törökország hatalmas piac, a közép-ázsiai országoké pedig nagy fejlődések előtt áll, főleg ezen államok fiatal lakossága okán. A térség legnagyobb állama, Üzbegisztán csak az elmúlt években szakított a központi utasítású gazdaságpolitikával és nyitotta meg az országot a külföldi befektetők előtt. A türk népek ráadásul rokonokként tekintenek ránk: a magyarság számukra az ő világukból kiszakadt nyugati, sikeres nép.

A türk világban Magyarország hídfőállást jelent az Európai Unió felé, amelynek erősebb és építőbb szerepvállalására van szükség ebben a hatalmas térségben.

– Orbán Viktor miniszterelnök már számos alkalommal hangsúlyozta: Budapest számára geopolitikai szempontból fontos, hogy Berlin és Moszkva mellett Ankarával is baráti, stratégiai szövetséget ápoljon. A mai geopolitikai kontextusban a Törökországgal fenntartott baráti viszony miért fontos?

– Törökország az elmúlt évtizedekben fontos erőközpont lett, amely az ország demográfiai, gazdasági és biztonságpolitikai súlyából következik. A magyar–török áruforgalomnak már évek óta célja az ötmilliárd amerikai dollár elérése az áruforgalomban. Ha becsléseink helyesek, 2021 végére nagyon közel kerülünk hozzá. Kivitelünk és behozatalunk összege valószínűleg 4,4 milliárd amerikai dollár lesz. A magyar és a török gazdaság között az elmúlt években mély gazdasági és pénzügyi kapcsolatok jöttek létre, amelyek remélhetőleg harmadik országbeli piacokon is kamatoztathatók. Ezen túl pedig nem kérdés, hogy Törökország állítja meg az égei-tengeri migrációs áradatot, amely a Balkánon át hazánkra is veszélyt jelent. Ankara jelenleg nagyon fontos stabilizációs erő a Közel- és Közép-Keleten is, amely az új migráció kibocsátási helye az ottani polgárháborúk és egyéb válságok miatt. Törökország nem csupán Délkelet-Európa, hanem Kelet-Közép-Európa biztonsági viszonyainak alakulásában is fontos szerepet tölt be.

– A magyar miniszterelnök kezdeményezte, hogy a Türk Tanács államai és a visegrádi országok részvételével 2022 első felében Budapesten tartsanak csúcstalálkozót. Magyarország lehet kapu a két térség között?

– A V4-ek érdekei a türk világot illetően egybeesnek. A csehek a szovjet időket követően is jelen maradtak Közép-Ázsiában. Törökországban pedig az 1990-es évek végén stratégiai beruházásokat kezdtek. A lengyelek kapcsolatai Törökországgal nagyon sok tekintetben hasonlítanak a magyarságéhoz. Az Oszmán Birodalom soha sem ismerte el a Lengyel Királyság XVIII. századi felosztását. A lengyelek ankarai nagykövetségi épülete azért olyan hatalmas, mert a két világháború között Varsóban Ankarát menedékhelynek tekintették – az is lett 1939-et követően. Közép-Ázsiában és Azerbajdzsánban minden nagyvárosban van lengyel közösség, amelyet a római katolikus templomok is jeleznek. A lengyel gazdaságnak a türk világ jelenleg fontos és bővülő piaca. A pozsonyi politika Törökországban rendkívül aktív, a távoli türk országokban való mozgásukat azonban a térségbeli diplomáciai jelenlétük szűk keresztmetszete korlátozza. Egészében azonban elmondható, hogy a V4-térség Németországhoz mérhető partnere a Türk Államok Szervezetének még akkor is, ha az áruforgalomban egyelőre hozzávetőlegesen csak a kétharmadát tudjuk elérni annak, amit német barátaink teljesítenek.

A tervezett budapesti diplomáciai csúcs, a V4-ek és TÁSZ5-ök találkozója azonban mindenképp történelmi, kezdeményező és jövőt építő lesz.

Borítókép: Dr. Hóvári János nagykövet, a Türk Államok Szervezetének magyarországi képviseleti irodájának vezetője (Fotó: Türk Államok Szervezete, Budapest)