– A Türk Tanács a tagállamok legutóbbi csúcstalálkozója során megváltoztatta nevét Türk Államok Szervezetére, mégpedig azzal indokolva, hogy a nemzetközi közösségben erősíteni akarják a szerepüket. Ez milyen lépéseket jelent majd a gyakorlatban?
– A névváltoztatás a lényeget illetően azt jelenti, hogy a Türk Államok Szervezete (TÁSZ), amely jelenleg Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Üzbegisztán és Törökország 2009-ben megkezdett kormányközi együttműködése, a nemzetközi politikai életben nagyobb súllyal kíván jelen lenni. Ezért fogadott el a szervezet a legutóbbi isztambuli csúcstalálkozóján egy 2040-ig szóló stratégiát. A TÁSZ5-ök térsége közel 160 milliós népességnek és gazdaságnak sajátos kapcsolati hálója Európa és Ázsia között, amelynek azonban a saját helyzetéből adódó egyre nyilvánvalóbb geostratégiai és geopolitikai érdekrendszere van. Ennek a globális összefüggésrendszerekben való felvállalása nem csupán a Boszporusztól az Altáj-hegységig húzódó hatalmas térség mindennapjairól, hanem a jövőjéről is szól. Magyarország a szervezet megfigyelő tagállama 2018 óta, így a névváltoztatás bennünket is érint, amelyet nyilvánvalóan elfogadtunk.
– Földrajzilag Magyarország meglehetősen távol van a türk államoktól. Hazánk hogyan profitál a szervezetbeli megfigyelő státusból?
– A földrajzi távolság a 21. század elején mást jelent, mint száz vagy kétszáz éve. Budapesttől Isztambul nincs messzebb, mint Brüsszel. A Kaszpi-tenger térsége pedig olyan távolságban van tőlünk, mint Marokkó vagy Egyiptom. Magyarországot erős gazdasági szálak kötik Törökországhoz, s az elmúlt években a Türk Államok Szervezetének minden tagállamával nőtt a kereskedelmi kapcsolatunk. Ebbe a térségbe nagyobb a kivitelünk, mint a behozatalunk. Többletünk másfél milliárd amerikai dollár körül mozog. De ennél is fontosabb az, hogy a magyar szakembereknek és vállalkozásoknak Közép-Ázsiában lehetőségük nyílik az ottani társadalom és gazdaság innovációs képességeinek megújítására. S ennek képezik hamarosan sajátos hátországát azon egyetemi hallgatók százai, akik Magyarországon tanulnak. A türk világ a magyar nevet igazán a XIX. század közepétől ismerte meg, amikor a szibériai türköktől Isztambulig rokonokat kerestek, miként már mi is tettük kicsit korábbi időktől. Többen közülük már akkor Budapestre jöttek tanulni, s nagy tudósok lettek: például Bekir Szitki Csobánzáde, Hamit Zübeyr Koşay.