Még velünk marad az árréscsökkentés

Nem az árréscsökkentés meghosszabbítása a kérdés a lapunknak nyilatkozó elemzők szerint, mivel egyhangúan úgy vélik, az inflációs mutatók alapján semmiképp nem november végén vezetik ki a kormányzati intézkedéseket, de azt sem tartják lehetetlennek, hogy fokozatosan vezetik ki őket vagy pedig leszűkítik a termékkört, főleg alapélelmiszerekre.

A drogáriákban alkalmazott árréscsökkentés az inflációs mutatóban kevés nyomot hagy ugyan, ám sok termék ára kedvezőbb lett és nem valószínű, hogy ezeket egyik napról a másikra megszüntetnék év végén Fotó: Róka László Forrás: Róka László

Az árrésstopokat szerinte is akkor érdemes kivezetni, ha a kivezetés nyomán várható inflációs növekmény sem viszi túl magasra a pénzromlást, emellett a választások előtt egy egy-máfél százalékpontos ugrást az inflációban „nincs az a kormányzat, amely önként bevállal”.

Árréscsökkentés: valahogyan velünk marad

Molnár Dániel arra számít, hogy az árréscsökkentést nem szüntetik meg egyszerre vagy teljesen hanem valamilyen formában továbbra is fennmarad. Ez megvalósulhat a jelenlegi tízszázalékos árrésnél magasabb kulcs mellett is, ez segítené a szabályozás fenntarthatóságát a kereskedők helyzetének javításával, de akár oly módon is, hogy csak a leginkább alapvető élelmiszerek (kenyér, liszt, tojás, tej) esetében lenne korlátozva a kereskedők által alkalmazható árrés mértéke, annak érdekében, hogy a rászoruló háztartások helyzetét segítse. Erre van nemzetközi példai is Izraelből.

Regős Gábor pedig hozzátette, az MNB szigorú monetáris politikája nyomán erősödő forint az infláció letörésének irányába hat, míg a kormányzati keresletélénkítés felfelé húzza a pénzromlást. Fontos – és egyelőre nem pontosan látható – kockázatot jelentenek az energiapiaci folyamatok: amennyiben megtörténik az orosz energiahordozókról való kényszerített leválás, az biztosan növeli majd az inflációt és egyelőre nem látni, hogy mennyivel – ez a bizonytalanság tehát nem az árrésstopok kivezetésének irányába hat.