Még velünk marad az árréscsökkentés

Nem az árréscsökkentés meghosszabbítása a kérdés a lapunknak nyilatkozó elemzők szerint, mivel egyhangúan úgy vélik, az inflációs mutatók alapján semmiképp nem november végén vezetik ki a kormányzati intézkedéseket, de azt sem tartják lehetetlennek, hogy fokozatosan vezetik ki őket vagy pedig leszűkítik a termékkört, főleg alapélelmiszerekre.

A drogáriákban alkalmazott árréscsökkentés az inflációs mutatóban kevés nyomot hagy ugyan, ám sok termék ára kedvezőbb lett és nem valószínű, hogy ezeket egyik napról a másikra megszüntetnék év végén Fotó: Róka László Forrás: Róka László

November végén jár le az árréscsökkentések meghosszabbított határideje, ezért hamarosan dönteni kell arról, hogy az élelmiszerüzletek és a drogériák esetében is fennmaradjon-e a megjelölt termékkörökre kijelölt lényegében árkorlátozás. A kereskedői oldal következetesen a kivezetés mellett érvel, ám a kormányzat célja világos: védeni kívánja a lakosságot a hirtelen árváltozástól.

Az árréscsökkentés az élelmiszerek esetében egy százalékpontot számít, a kivezetést az inflációs adatok nem indokolják, ráadásul pont a leggyakrabban vásárolt termékek érintettek
(Fotó: Havran Zoltán)

Az inflációs adatokban az élelmiszerek árrésstopja egy százalékpontot jelent, ha a drogériában alkalmazott árréscsökkentéssel egyidejűleg vezetnék ki, a lapunknak nyilatkozó elemzők szerint nagyjából 1,2 százalékponttal nőne meg az infláció. Az előbbiek alapján jó eséllyel ismét meghosszabbítja a kormány ezeket az intézkedéseket, és inkább az időtartam, a várható hatások és az indokok a kérdés.

Molnár Dániel, a Nemzeti Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője lapunk megkeresésére azt mondta, az MNB számításai szerint szeptemberben az infláció az árkorlátozások nélkül (beleértve a telekommunikációs ágazattal, a bankszektorral és a gyógyszerkereskedőkkel kötött megállapodást is) 1,5 százalékponttal lett volna magasabb, 5,8 százalék.

A fenntartás mellett szól, hogy még az árrésstopokkal együtt is a jegybanki toleranciasáv felett alakul az infláció, vagyis még nem tértünk vissza az árstabilitás időszakába. Azonban mindenképpen kedvező, hogy az elmúlt hónapok átárazási mintázatai nem mutattak jelentősebb árnyomást a gazdaságban, miközben a forint erősödésének hatása is megjelent már szeptemberben, amelynek fennmaradása a következő havi adatokat is lefelé húzhatja. Ugyanakkor a kilátásokkal kapcsolatos bizonytalanság miatt mégis inkább az árszabályozás fenntartása lehet a logikusabb lépés, az árak stabilizálása elősegítheti az inflációs várakozások horgonyzását és a fogyasztói bizalom erősödését is. Emellett egy rosszkor időzített feloldással az inflációs mutató ismét megugrana, ami a magasan ragadt várakozásokkal együtt önbeteljesítő jóslatként eredményezne magasabb árszinteket.

Várakozásaim szerint 

az élelmiszerek és drogériatermékek árrésstopját november után is meghosszabbítja a kormányzat, hiszen az intézkedés sikeresen lejjebb húzta az inflációt és a meghosszabbítások eddig is csak formalitást jelentettek

 − válaszolta lapunk megkeresésére Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza, aki már korábban is felvetette, hogy az év végéig velünk maradhat az árréscsökkentés. Kifejtette, az árrésstopok kivezetéséről való gondolkodás során segítségünkre lehet az, hogy a kormányzat meddig kötötte meg az önkéntes árkorlátozásról szóló megállapodásokat az érintett ágazatokkal (például telekommunikáció, bankok). Ezek a megállapodások június közepéig vannak érvényben, így feltehető, hogy nagyságrendileg az árrésstopok is eddig maradnak hatályban, bár az inflációs adatok ezt befolyásolhatják.

Az árrésstopokat szerinte is akkor érdemes kivezetni, ha a kivezetés nyomán várható inflációs növekmény sem viszi túl magasra a pénzromlást, emellett a választások előtt egy egy-máfél százalékpontos ugrást az inflációban „nincs az a kormányzat, amely önként bevállal”.

Árréscsökkentés: valahogyan velünk marad

Molnár Dániel arra számít, hogy az árréscsökkentést nem szüntetik meg egyszerre vagy teljesen hanem valamilyen formában továbbra is fennmarad. Ez megvalósulhat a jelenlegi tízszázalékos árrésnél magasabb kulcs mellett is, ez segítené a szabályozás fenntarthatóságát a kereskedők helyzetének javításával, de akár oly módon is, hogy csak a leginkább alapvető élelmiszerek (kenyér, liszt, tojás, tej) esetében lenne korlátozva a kereskedők által alkalmazható árrés mértéke, annak érdekében, hogy a rászoruló háztartások helyzetét segítse. Erre van nemzetközi példai is Izraelből.

Regős Gábor pedig hozzátette, az MNB szigorú monetáris politikája nyomán erősödő forint az infláció letörésének irányába hat, míg a kormányzati keresletélénkítés felfelé húzza a pénzromlást. Fontos – és egyelőre nem pontosan látható – kockázatot jelentenek az energiapiaci folyamatok: amennyiben megtörténik az orosz energiahordozókról való kényszerített leválás, az biztosan növeli majd az inflációt és egyelőre nem látni, hogy mennyivel – ez a bizonytalanság tehát nem az árrésstopok kivezetésének irányába hat.