Ahol jóváhagyta az EU, oda sem érkeznek meg a helyreállítási források

Gyakran hangzik el az uniós pénzek kapcsán, hogy az Európai Bizottsággal való megállapodáson a magyar gazdaság életképessége múlik. Fontos látni ugyanakkor, hogy miközben a többi tagállamnak hiába engedélyezték a kifizetéseket, mégsem érkeznek meg a források. A Covid-pénzek szétosztása akkora csúszásban van, hogy szinte biztosan ki kell tolni az elszámolás 2026-os eredeti határidejét – írja a Vg.hu.

Brüsszel, 2023. március 22. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a bizottság hetenkénti ülésére érkezik Brüsszelben 2023. március 22-én. MTI/EPA/Stephanie Lecocq Fotó: Stephanie Lecocq

Míg az egyik fő kérdés itthon az uniós pénzek kapcsán az, hogy mikor oldja fel végre az Európai Bizottság a hazánkkal szembeni vétóját a kifizetésekről, a teljes uniót nézve az látható, hogy ezeknek a pénzeknek a megérkezése a tagállamokhoz bizonytalan, még akkor is, ha Brüsszel már jóváhagyta a forrásokat, ami pedig már a 27 tagország túlnyomó többségénél megtörtént. A teljesítsek azonban nagyon alacsony szinten állnak – világít rá a Világgazdaság cikke. 

Mindez azért lényeges, mert általánosságban elterjedt nézet, hogy az EU-s pénzek megérkezése közvetlenül és számottevően befolyásolja a magyar gazdaság helyzetét. Az biztos, hogy bizonyos programok – például a pedagógusbérek nagyarányú fejlesztése – kötött ehhez, azonban azt is látni kell, hogy az eddigi gyakorlat alapján ha Brüsszel zöld lámpát is adna a magyar kifizetésekre, arra kellene készülni, hogy ezeket a pénzeket csak nagyon lassan, hosszan elnyújtott bürokratikus folyamatban kapná meg Magyarország.

Ez pedig felveti azt a kérdést, hogy valójában mekkora hatása is lenne a hazai gazdaságban az uniós források feloldásának, és hogy nem túlzottak-e az ehhez kapcsolódó gazdasági várakozások, akár a forint–euró árfolyam vonatkozásában is.

A fenti gondolatmenetet a helyreállítási pénzek kifizetéséről (Recovery and Resilience Facility, RRF – az EU kiemelt kezdeményezése, amelynek célja a Covid-járvány gazdasági és társadalmi hatásainak mérséklése) szóló konkrét kimutatások is alátámasztják. Ezeknek az április 5-i összefoglalója került a Világgazdaság birtokába.

Ebből többek között kiderül, hogy

• az idén eddig, tehát több mint három hónap alatt hat kifizetésre került sor (görög, portugál, máltai, cseh, szlovák és spanyol), összesen 13,1 milliárd euró értékben.
• 2023-ban még egy tagállam sem adott be kifizetési kérelmet, pedig hétnek (Belgium, Észtország, Görögország, Franciaország, Ciprus, Lengyelország és Szlovénia) még 2022-ben kellett volna benyújtani igényt mintegy 27,5 milliárd euró értékben.
• továbbá kilenc tagállam (Bulgária, Csehország, Írország, Spanyolország, Horvátország, Litvánia, Portugália, Románia és Szlovákia) március végi határidővel tervezett benyújtani kifizetési kérelmet, összesen 11-et 21,2 milliárd euró értékben.

A jellemző pedig az, hogy nem csak a kérelmek, hanem a kifizetések is csúsznak: tizennégy tagállamhoz egyáltalán nem érkezett pénz, bár a kérelmeiket eljuttatták az Európai Bizottsághoz. Igaz, közülük tízen az előfinanszírozást legalább megkapták. Öt tagállam (Írország, Magyarország, Hollandia, Lengyelország, Svédország) azonban egyeurónyi forráshoz sem jutott hozzá.

Az indikatív, 2023. első negyedévi határidőig a 22 operatív megállapodást kötött tagállamnak 60 kifizetési kérelmet kellett volna benyújtania, ebből eddig 36-ot sikerült, de csak úgy, hogy 10-et eleve később adtak be. A hiányzó 24 azt jelenti, hogy az igénylések 40 százaléka nem is készült el.

Az összeget tekintve pedig eddig 151,8 milliárd eurót fizetett ki Brüsszel (56,6 milliárd előfinanszírozás, 95,2 milliárd kérelem utáni kifizetés). Bírálat alatt van még 23,5 milliárd, és 43,6 milliárd euró értékű kifizetési kérelmet (ez 20 százalék) még nem adtak be. 

Tehát az eddig esedékes kifizetési kérelem 40 százaléka (24 a 60-ból), összegét tekintve a 20 százaléka (44 milliárd a 219 milliárd eurónyi teljes keretből) egészen egyszerűen hiányzik – állapítja meg a lap. 

Az elmúlt hetekben az Európai Bizottság ugyanis bejelentette, hogy amennyiben az adott tagállam a részlegesen kedvezően elbírált kérelmeknél 6 hónapon belül nem valósítja meg a nem teljesített intézkedéseket, akkor elveszíti az érintett források egészét. Mivel minden tagállam abban érdekelt, hogy elkerülje a forrásvesztést, ezért ennek fényében várhatóan csak akkor adja le a kifizetési kérelmét, ha már minden benne vállalt intézkedés (uniós szakzsargonban mérföldkő) teljesült. Ebből fakadóan lapunk forrásai azt valószínűsítették, hogy előbb-utóbb felmerül az RRF 2026-os végrehajtási határidejének meghosszabbítása. Ez amúgy magyar szempontból jó hír lenne, ugyanis teljesen életszerűtlen, hogy miután Brüsszel jelenleg is blokkolja a magyar pénzeket, ezeket egy esetleges feloldás esetén sikerülne elkölteni és ezekkel elszámolni kevesebb mint három év alatt.

Borítókép: Ígérgetések mögé bújik az Európai Bizottság: sok olyan tagállamhoz sem érkezett még helyreállítási pénz, amelyiknek a kérelmét jóváhagyták (Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq)