A lakások száma számottevően nőtt a Balaton környékén, a fővárosban és az agglomerációjában, egyes régióközpontokban és az északnyugati határszélen.
A lakások több mint egyharmada 1960 és 1980 között épült, 14 százalék az ezredforduló után, 16 százalék pedig a II. világháború előtt. A legrégebbi és a legújabb lakások többsége is Budapesten található.
A lakások leggyakrabban téglából épültek, Budapesten és a megyei jogú városokban a panelfalazat a második leggyakoribb, a községekben pedig a tégla után a vályog a legjellemzőbb – közölte Kovács Marcell.
A leggyakoribb fűtőanyag a vezetékes gáz, de minél kisebb egy település, annál jellemzőbb, hogy más fűtőanyagot is használnak, leginkább fát.
Jelentősen nőtt azon lakások száma, amelyekben áramot is használnak fűtésre, fővárosban 10, vidéken majdnem 9 százalékban használnak áramot is fűtésre.
A projektvezető kiemelte, tavaly először rákérdeztek a megújuló energiaforrások használatára is: 2022-ben 68 ezer háztartásban használtak hőszivattyú, 165 ezerben napelemet, 28 ezerben pedig napkollektort. A hőszivattyú a fővárosban a leggyakoribb, a napelem és a napkollektor pedig vidéken jellemző.
Vezetékes internet a lakott lakások 73 százalékában volt - fűzte hozzá.
Szólt arról is, hogy egyre több az idényszerűen használt lakás, 2022-ben 599 ezer lakásban nem laktak életvitelszerűen, arányuk 2011 óta két százalékponttal, 13 százalékra nőtt.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!