Segítség a megtakarítások értékének megőrzéséhez

Céllal fokozza a kormányzat a lakosság állampapírok iránti keresletét.

1. Az új szabályozás miatt a lakossági befektetők elveszítik-e befektetett pénzük egy részét?

Az intézkedés folytán a befektetők nem veszítik el a megtakarításaikat, a kiterjesztett szocho ugyanis a megtakarításokon elért kamatjövedelmekre terjed ki. A befektetett pénzösszegek, megtakarítások tőkeösszege után tehát nem kell szochót fizetni, csak az azon realizált kamat után kell az adót fizetni bizonyos esetekben.

2. Milyen esetekben nem kell szochót fizetni a befektetések után?

A kiterjesztett szochofizetési kötelezettség egyáltalán nem vonatkozik a 2023. július 1-je előtt lekötött betétekre, illetve megvásárolt értékpapírokra, így a lakosság jelenleg meglévő megtakarításait, illetve azok kamatát sem érinti. Emellett mentesek a szochofizetési kötelezettség alól azon befektetésekből, illetve megtakarításokból származó jövedelmek, amelyek után a személyijövedelemadó-törvény szerint eleve nem kell kamatadót fizetni. Ezen körbe esnek például a 2019. június 1. után kibocsátott, a lakosság mint befektetői célpiac részére forgalomba hozott állampapírok, tőzsdei részvények. Szintén adómentes a lakás-takarékpénztárakról szóló törvény szerint nyújtott állami támogatás és a támogatásra, valamint a lakástakarék-betétre fizetett (jóváírt) kamat, illetve az adófizetési kötelezettség nem terjed ki a kormányzati családpolitika kiemelt elemére, a babakötvényre sem. A rendelet alapján nem kell továbbá szochót fizetni az ingatlanalap befektetési jegyeiből származó kamatbevétel után.

3. Milyen befektetésekre vonatkozik a szochokiterjesztés?

A szochót olyan befektetésekből és megtakarításokból származó jövedelmekre vonatkozóan kell majd megfizetni, amelyek a hatályos személyijövedelemadó-törvény szerint kamatjövedelemnek minősülnek, amelyek után jelenleg 15 százalékos személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség áll fenn.
A szochót emellett csak a 2023. július 1-től lekötött betétekből, vásárolt értékpapírokból, illetve egyéb – a rendelet hatálya alá eső – befektetésekből származó kamatjövedelem után kell megfizetni.

4. Mikortól meddig alkalmazandó az új szabályozás?

A rendelet alá eső kamatjövedelmekre „felmenő rendszerben”, azaz főszabály szerint 2023. július 1-től követően lesz irányadó a szochofizetési kötelezettség, amely az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktus miatt elrendelt veszélyhelyzet ideje alatt, átmeneti jelleggel fogja terhelni a lakosságot.

5. Mekkora a szocho mértéke, mellette kell-e kamatadót is fizetni?

A szocho mértéke 13 százalék, amelyet a kamatjövedelmeket terhelő 15 százalékos személyi jövedelemadó (kamatadó) mellett kell megfizetni.

6. Milyen adóteherrel kell számolni 2023. július 1-jét megelőzően, illetve 2023. július 1-jét követően a kamatjövedelmekre?

Július 1-jét megelőzően a kamatjövedelmekre csak 15 százalékos mértékű kamatadót kell fizetni. Ennek megfelelően ezer forint összegű (tőke), tízszázalékos kamatot biztosító befektetés után éves szinten száz forint kamatjövedelem keletkezik, amiből 15 forintot vonnak le kamatadó címén. A befektetőt tisztán megillető kamat így 85 forint. Július 1-jét követően a kamatjövedelmekre 15 százalékos kamatadó és 13 százalékos szochofizetési kötelezettséggel kell számolni. Ennek megfelelően ezer forint összegű, tízszázalékos kamatot biztosító befektetés után ebben az esetben is éves szinten száz forint kamatjövedelem keletkezik, de ebből 28 forintot (15 forint kamatadó és 13 forint szocho) vonnak le. Így a befektetőt tisztán megillető kamat csak 72 forint lesz.

7. Miért éri meg állampapírt venni, mekkora az adóelőnye?

A szocho és a kamatadó a kamatjövedelemnek számító nyereség összesen 28 százalékát vonja el. Ezzel szemben – a 2019. június 1. napját követően kibocsátott lakossági – állampapír-vásárlás esetén a lakossági befektetőknek adófizetési kötelezettsége nem merül fel. Az előző pontban kifejtett válaszban szereplő példával szemléltetve, egy ezer forint összegű, tízszázalékos kamatot biztosító lakossági állampapírba történő befektetés után éves szinten száz forint kamatjövedelem keletkezik. A kamatadó és szochomentesség következtében, a kamat után a befektetőknek adófizetési kötelezettsége nem keletkezik, amelynek eredményeként a befektetőt megillető kamat száz forint lesz.

8. A kamatjövedelemre kiterjesztett szochót be kell vallani vagy levonják automatikusan?

Amennyiben  kamatjövedelem kifizetőtől származik, úgy a szocho megállapítása és levonása (például bank, biztosító) feladata. Ha a kamatjövedelem nem kifizetőtől származik, a szocho megállapítása és megfizetése a kamatjövedelmet szerző személy feladata, amelyet a kamatjövedelmet terhelő személyi jövedelemadó megfizetésével és bevallásával egyidejűleg teljesít. 
 

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Mediaworks/Szabó Miklós)