Különleges ipari övezetet hoz létre Üzbegisztán a magyar beruházóknak, ahol kedvezményes szabályok között működhetnek majd, és ezáltal tovább erősödik az együttműködés a két ország között – jelentette be a tárca közlése szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten.
A tárcavezető a Magyar–Üzbég Gazdasági Együttműködési Kormányközi Bizottság nyolcadik ülése után közölte, hogy megállapodást írtak alá a speciális gazdasági zóna Taskent melletti létrehozásáról, amely kifejezetten rájuk szabott feltételekkel várja a magyar vállalatokat.
Kiemelte, hogy több magyar gyógyszeripari, mezőgazdasági és élelmiszeripari cég már meg is kezdte a különböző projektek előkészítését. A pénzügyi háttér is garantált, hiszen rövidesen feláll a közép-ázsiai beruházások támogatását célzó tőkealap
– közölte a tárcavezető.
Fontos biztosítéknak nevezte, hogy az OTP az egyik legnagyobb üzbég pénzintézet 73 százalékos tulajdonának megvásárlásával a helyi bankszektor fontos szereplőjévé vált, így egyféle zászlóshajóként bátorítást adhat a magyar cégeknek.
Szijjártó Péter az üzbég ipari és kereskedelmi miniszterrel, Laziz Kudratovval közös sajtótájékoztatóján a két ország közötti stratégiai partnerség fontosságát hangsúlyozta, és rámutatott, hogy Magyarország nagy lehetőségeket kapott a részvételre Üzbegisztán egyes ágazatainak modernizációjában.
Kitért arra is, hogy a kormány különösen nagy jelentőséget tulajdonít a nukleáris együttműködésnek, miután azok az országok lehetnek napjainkban igazán biztonságban, amelyek maguk elő tudják állítani az általuk felhasznált energia jelentős részét.
Ennek kapcsán tudatta, hogy Üzbegisztán is atomerőmű építését tervezi, ráadásul olyan helyen, ahol nincsen elegendő víz a hűtéshez, ezért az e téren komoly referenciákkal rendelkező MVM EGI is szóba jöhet a magyar szabvány szerinti szárazhűtéses technológia szállítását illetően.
Ha a magyar technológiai megoldás kerül kiválasztásra, akkor az a magyar energetika történetének legnagyobb exportszerződése lesz
– hangsúlyozta. Hozzátette, hogy évi tíz leendő üzbég nukleáris szakértőt fognak a magyar egyetemeken képezni.
Új lendületet adhat a kétoldalú kapcsolatoknak a közvetlen légi összeköttetés megteremtése, amelyet év végére tervez a WizzAir, azonban a Qanot Sharq üzbég légitársaság már ezt megelőzően, nyár végén elindítja majd Budapest–Taskent járatát, először heti egyszer, majd ősztől heti kétszer, jövőre pedig heti háromszor.
A miniszter végül aláhúzta, hogy az új geopolitikai és világgazdasági realitások jelentősen felértékelték Közép-Ázsiát, s ma már a kelet-nyugati irányú kereskedelmi útvonalak és kapcsolatok is ezen a térségen vezetnek keresztül.
Közép-Ázsia jelentőségét ma már azok is elismerik, akik korábban lesajnálóan mosolyogtak rajtunk, amikor komoly erőfeszítéseket tettünk azért, hogy ezen térséggel felépítsük a jó együttműködésünket, például amikor megfigyelőként csatlakoztunk a Türk Államok Szervezetéhez
– fogalmazott. Szerinte a magyaroknak ebben az új világgazdasági korszakban komoly versenyelőnyt jelent az, hogy nem a nulláról kell kezdeni ennek az együttműködésnek a felépítését, hogy egy strukturált, jó együttműködés van, és ebből már komoly haszonra tett szert a magyar gazdaság.
Ma tehát Magyarország és Üzbegisztán együttműködését megint pár lépcsőfokkal feljebb helyeztük, és ez lehetőséget biztosít mind a magyar, mind az üzbég gazdaság számára, hogy még több hasznot és eredményt vegyen ki ebből az együttműködésből
– összegezte a tárcavezető.
Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (Fotó: MTI/Krizsán Csaba)
