A hazai termékek szerepéről és élelmiszer-kiskereskedelmen belül elfoglalt helyükről egyeztetett a hazai üzletláncok képviselőivel a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) augusztus 8-án. A találkozón többek közt a Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége (FÉSZ), az Agrárminisztérium, tanácskozási joggal a Gazdasági Versenyhivatal, valamint az Országos Kereskedelmi Szövetség és a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség is részt vett.
A megbeszélés résztvevői áttekintették a hazai élelmiszer-kiskereskedelem szempontjából fontos piaci, illetve szabályozási változásokat, az ágazatot érintő kihívásokat. A felek egyetértettek abban, hogy a kereskedők – megértve annak szociális intézkedés jellegét – az élelmiszerárstop időszaka alatt jelentős árengedményt közvetítettek a magyar vásárlók felé. Ugyanakkor – mint azt a termelőket, élelmiszer-előállítókat, kereskedőket képviselő szervezetek korábban is jelezték – az árstop a kiskereskedelemben kedvezőtlen folyamatokat indított el, illetve erősített fel az élelmiszerláncban, kivezetése szükségszerűvé vált, amit üdvözölnek. Az árstop mellett a mostani megbeszélésen szó esett a kötelező bolti akciózás eddigi tapasztalatairól és az online árfigyelő rendszer működéséről is.
Győrffy Balázs, a NAK elnöke arra hívta fel a jelen lévő üzletláncok (Metro, Tesco, Auchan, Spar, Lidl, Aldi, Penny, Coop, Reál) képviselőinek figyelmét, hogy bár az élelmiszer-infláció visszaszorítása érdekében hozott kormányzati intézkedések kapcsán ismét előtérbe kerültek a rövid távú gazdasági előnnyel kecsegtető olcsó importáruk, azonban
a hazai vállalkozások működésének fenntartása érdekében továbbra is kiemelten fontos a hazai termékek arányának fenntartása és növelése a kiskereskedelemben.
– A magyar élelmiszer-gazdaság nevében arra kérjük a kiskereskedelmi láncokat, hogy lehetőségeik szerint maximálisan segítsék a magyar élelmiszerek forgalmának, a magyar termékek polci arányának növekedését – mutatott rá a NAK elnöke. Kiemelte: a kamara és a szakmai szervezetek is készek segítséget nyújtani a kiskereskedelem szereplőinek a magyar termékek előtérbe helyezése kapcsán.
Éder Tamás, a FÉSZ elnöke emlékeztetett arra, hogy hazánk uniós csatlakozását követően folyamatosan csökkent a magyar termékek aránya a kiskereskedelmi láncok kínálatában. Mindezt nemcsak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal által végzett polctükörfelmérés jelezte, hanem az is, hogy az élelmiszer-kiskereskedelmi forgalom növekedésétől másfél évtizeden keresztül érdemben elmaradt a magyar élelmiszeripari szereplők belföldi értékesítésének növekedése.
Bár 2018-tól kezdődően – az élelmiszeripar és a kiskereskedők közötti együttműködésnek köszönhetően – néhány évig megfordult ez a folyamat és erősödött a hazai termékek aránya a forgalomban, idén azonban ismét romlik a helyzet.
Mindez a magyar élelmiszeripar idei teljesítményében is megmutatkozik: az első negyedévben tapasztalt 13 százalékos visszaesést követően áprilisban 20 százalékkal, májusban pedig 17 százalékkal csökkent az ágazat kibocsátása. Eközben a feldolgozók növekvő termelési költségek mellett kell tevékenykedjenek.
A hazai termelés fenntartása érdekében az elmúlt években több üzletlánc tett vállalást a magyar termékek arányának növelésére, akár egy-egy termékkategórián belül is, amit a hazai élelmiszeripar szereplői nagyra értékeltek. A kamara reményei szerint a hazai kiskereskedők a jövőben is partnerek lesznek a magyar termékek piacra juttatásában, az élelmiszeripari termelés fenntartásának támogatásában.
A résztvevők egyetértettek abban, hogy a hazai termelésnek és feldolgozóiparnak rövid távon javítania kell a hatékonyságán, mert csak úgy maradhatnak hosszú távon meghatározó szereplői a hazai élelmiszer-ellátási láncnak.
Borítókép: Illusztráció (Havran Zoltán)
