Magasabb árrést hozott az árspekuláció + videó

Van alapja a kritikáknak, a jelenlegi magas élelmiszer-inflációs környezetben a nagyobb nyereség realizálása a kormányfő és a fogyasztók szempontjából is joggal tűnhet nyerészkedésnek vagy árspekulációnak. Az sem véletlen, hogy több szakember úgynevezett profit hajtotta inflációról beszél – mondta lapunknak Rigó Csaba Balázs, aki arról is szólt, hogy miként növelték meg egyes termékek esetében az árrést a kiskereskedelem szereplői. A Gazdasági Versenyhivatal elnöke hangsúlyozta: jelenleg is több olyan versenyfelügyeleti eljárás van folyamatban, amelyben élelmiszer-kiskereskedelmi cégek érintettek, köztük multinacionális vállalatok.

– A nagy élelmiszerláncok olyan körülmények között is emelik az árakat, amikor annak semmiféle alapja nincsen – mondta pénteki rádióinterjújában Orbán Viktor. A miniszterelnök szerint a multik lényegében árspekulánsként viselkednek. Ennek kapcsán a Magyar Nemzet megkereste a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnökét.

– Van alapja a miniszterelnök úr kritikájának. Múlt év ősze óta kiemelt figyelmet fordítunk az élelmiszerpiac folyamatainak feltárására, valamint az infláció mögött rejlő, a versenyjogot érintő okok részletes vizsgálatára – közölte kérdésünkre Rigó Csaba Balázs. A szervezet vezetője emlékeztetett arra is, hogy július elsejétől működik az online árfigyelő rendszer, amely az első huszonhat nap tapasztalatai alapján eddig legalább két százalékponttal járult hozzá az élelmiszer-infláció letöréséhez. A versenyhivatal vezetője felhívta a figyelmet arra is, hogy az idei első fél évben két gyorsított szektorvizsgálatot tartottak a tej és tejtermékek, valamint a tartós élelmiszerek piacain.

Magasabb lett az árrés

– Az ellenőrzések igazolták, miszerint a kiskereskedelem szereplői törekedtek arra, hogy az egyes élelmiszerekre átmenetileg bevezetett, szociális támogatásként működő árstopok miatt felmerülő veszteségeiket csökkentsék. Mégpedig úgy, hogy az árstoppal nem érintett termékek esetében magasabb árrést realizáltak – ismertette a hivatal elnöke. Rigó Csaba Balázs elmondta azt is, hogy az ellátási lánc minden szintjén – termelők, feldolgozók, kiskereskedők – találtak példát olyan termékre, amelynek árrése, nyereségtartalma – az indokolható költségeket meghaladóan – növekedett, és olyanra is, amelynél ez csökkent 2022-ben. A vizsgált tartós termékek esetén a vállalkozások bruttó árrése jellemzően a fogyasztói ár nagyobb részét tette ki, mint amit a GVH a tejtermékek esetén tapasztalt. Azaz: a tartós termékeken a kiskereskedők jellemzően magasabb nyereséget tudtak realizálni a múlt évben.

– A jelenlegi magas élelmiszer-inflációs környezetben a nagyobb nyereség realizálása a kormányfő és a fogyasztók szempontjából joggal tűnhet nyerészkedésnek vagy árspekulációnak. Az sem véletlen, hogy több szakember úgynevezett profit hajtotta inflációról beszél – hangsúlyozta a versenyhivatal vezetője.

Jelentős mértékű szankciók

Rigó Csaba Balázs szólt arról is, hogy az elmúlt három évben összesen mintegy 30,3 milliárd forint versenyfelügyeleti bírságot szabtak ki 160 vállalkozással szemben. Ebből összesen mintegy 20,3 milliárd forintot tettek ki a különböző versenykorlátozó megállapodások, kartellek miatt kirótt büntetések. Jelenleg is több olyan versenyfelügyeleti eljárás van folyamatban, amelyben élelmiszer-kiskereskedelmi cégek érintettek, köztük multinacionális vállalatok. Versenykorlátozó megállapodás, illetve a fogyasztókat megtévesztő kereskedelmi gyakorlatok gyanúja miatt is zajlanak eljárások.

– Ezekről egyelőre nem áll módunkban bővebb tájékoztatást adni, de jelzem, hogy az említett ügyekben a kiszabható maximális bírság az eljárás alá vont cégek előző évi nettó árbevételének a 13 százaléka is lehet. Tehát az érintett társaságok rendkívül komoly mértékű szankció lehetőségével néznek szembe – emelte ki az elnök.

Rigó Csaba Balázs: A kiskereskedelem szereplői törekedtek arra, hogy az árstoppal nem érintett termékek esetében magasabb árrést realizáljanak 
Fotó: Bach Máté

Cél az infláció letörése

A fentieken túl több mint hárommilliárd forint a fogyasztóvédelmi bírságok összege, melyet a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok szabtak ki, jellemzően az árstopok ellenőrzése kapcsán. Azaz ebben az összegben nincsenek benne a versenyhivatal bírságai. A kötelező akciózás és az árstopok betartásának ellenőrzése, illetve a be nem tartás szankcionálása ugyanis nem a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe tartozik. Ezzel együtt a szervezet a fogyasztók védelme és a tiszta piaci verseny erősítése érdekében folyamatosan látókörében tartja mind az élelmiszer-kiskereskedelem, mind az egyes szolgáltatások piacait.

– Tapasztalataink szerint a bírságoknak, de már önmagában a versenyhivatal aktív jelenlétének is visszatartó, a piaci folyamatok normalizálódását segítő hatása van. Ezúton is megerősítem, hogy a nemzeti versenyhatóság a továbbiakban is kiemelt figyelmet fordít a magyar fogyasztók védelmére és a jogkövetésre törekvő vállalkozások segítésére. Továbbra is aktívak leszünk mind a hatósági ellenőrzésekben, mind az infláció letörése érdekében végzett tevékenységeinkben – mondta Rigó Csaba Balázs.

Népszerű lett az árfigyelő adatbázis

A Gazdasági Versenyhivatal működteti az arfigyelo.gvh.hu címen elérhető online árfigyelő adatbázist, amelyben hat kiskereskedelmi lánc mintegy 1200 boltjában összesen 62 termékkategóriában kereshetnek a felhasználók. A július elsejei indulás óta közel hétszázezer egyedi látogatója volt az oldalnak, akik mintegy 48 millió letöltést és 264 ezer kulcsszavas keresést hajtottak végre. Az árfigyelő segítségével bárki könnyedén összehasonlíthatja a termékek árait a különböző kiskereskedőknél, így a vásárlók megtalálhatják a legjobb ajánlatokat és lehetőségeket. Az adatokat szolgáltató kiskereskedelmi láncok naponta frissítik a termékek árait és láthatóan reagálnak egymásra. A kereskedők között kialakult a napi árverseny.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Világgazdaság/Kallus György)