Az építőipar számai enyhíthetik a kedvezőtlen beruházási adatokat

Az építőipari adatokból az látszik, hogy az ágazatban már nem olyan kedvezőtlen a helyzet, ennek pedig látszódnia kell a beruházási adatokon is. Az eurózóna inflációja júliusban az előzetes adatok szerint továbbra is a jegybanki célon volt. A múlt héten beérkező, némileg ellentmondó adatok után jó lesz tisztábban látni azt, hogy mit gondol a Fed vezetése makrogazdasági helyzetről és milyen üzenetet küld a piacoknak.

Az eurózóna inflációja a célértéken maradt Fotó: Shutterstock

A héten a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) egyetlen adatot közöl – pénteken a beruházások második negyedéves adatait. Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza lapunk megkeresésére ismertette, a beruházások hosszabb ideje visszább húzzák a gazdasági teljesítményt, aminek oka az alacsony külső kereslet és bizonytalan légkör miatti alacsony vállalati beruházási volumen, az önkormányzatok és az állam forráshiánya, illetve a hazánknak járó uniós források visszatartása. A beruházások a GDP-n belül is komoly visszahúzó erőt jelentenek – mutatott rá –, és ez így lehetett a második negyedévben is: az építőipari adatokból az látszik, hogy az ágazatban már nem olyan kedvezőtlen a helyzet, ennek pedig látszódnia kell a beruházási adatokon is, azonban a gépberuházások vélhetően továbbra is inkább visszahúzhatták az invesztíciók volumenét. Az első negyedévben a beruházások volumene negyedéves alapon 3,4, míg éves alapon 12,1 százalékkal csökkent.

A beruházások a GDP-n belül is komoly visszahúzó erőt jelentenek, ezt ellensúlyozhatják az építőipari számok
Fotó: Kallus György

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) hétfőn közli az államháztartás és a háztartások előzetes második negyedéves pénzügyi számláinak adatait – ebből képet kaphatunk arról, hogy hogyan alakult a háztartások és az állam nettó hitelfelvétele/hitelnyújtása a második negyedévben, illetve hogyan változott a GDP-arányos adósságráta. Az első negyedév végén a GDP-arányos államadósság 75,5 százalék volt, ami az egy negyedévvel korábbinál két százalékponttal magasabb, míg az egy évvel korábbinál 0,1 százalékponttal alacsonyabb – sorolta Regős Gábor. Az államháztartás nettó finanszírozási képessége a GDP –5,2 százaléka volt, míg a háztartásoké 6,3 százalék – azaz az államháztartás nettó hitelfelvevő, míg a háztartási szektor nettó hitelnyújtó volt.

Az Eurostat héten megjelenő adatai közül a hétfőn megjelenő júniusi termék-külkereskedelmi adatot, a szerdán napvilágot látó júliusi inflációs adatot (második becslés) és a csütörtökön megjelenő júniusi építőipari adatokat érdemes kiemelni a vezető közgazdász szerint.

Májusban az eurózóna külkereskedelmi többlete az egy évvel korábbi 12,7 milliárd euróról 16,2 milliárd euróra emelkedett, ami az export euróban számított értékének 0,9 százalékos növekedéséből és az import 0,6 százalékos mérséklődéséből állt össze. Hasonló folyamatok látszódnak a teljes Európai Uniót nézve is: az egyenleg 8,9 milliárd euróról 13,1 milliárd euróra nőtt, miközben az export alig változott, az import viszont két százalékkal visszaesett – sorolta Regős Gábor.

Az eurózóna inflációja júliusban az előzetes adatok szerint továbbra is a jegybanki célon, azaz két százalékon állt, miközben a hónap során az árszínvonal átlagosan nem változott. A maginfláció a teljes inflációnál kismértékben magasabban, 2,3 százalékon alakult.

Az építőipar teljesítménye májusban 1,7 százalékkal csökkent az eurózónában és 1,3 százalékkal az Európai Unióban – ez azonban az erőteljes áprilisi növekedés részbeni korrekcióját jelenti. Éves alapon a termelés 2,9, illetve 2,7 százalékkal lett magasabb. Az egyes tagországok közül legnagyobb mértékben Spanyolországban (44,6 százalék), Csehországban (11,6 százalék), illetve Magyarországon és Portugáliában (egyaránt 5,4 százalék) nőtt a termelés volumene, miközben a legnagyobb visszaesést Lengyelországban (4,8 százalék), Németországban (3,4 százalék) és Franciaországban (3,3 százalék) mérték – sorolta Regős Gábor.

A régiós monetáris politikában és a nagyobb jegybankoknál sem várható a héten döntés, 

ám a Fed csütörtök és szombat közötti konferenciájára érdemes lesz figyelni. 

Ez a minden évben megrendezett Jackson Hole-i szimpózium, ahol a monetáris politika fő döntéshozói megszólalnak. Az elmúlt időszakban az amerikai kamatvárakozások érdemben módosultak, kihatva ezzel a forint árfolyamára is. A múlt héten beérkező, egymásnak némileg ellentmondó adatok (vártnál minimálisan kisebb infláció, de jóval nagyobb termelői árindex) után jó lesz tisztábban látni azt, hogy mit gondol a Fed vezetése a makrogazdasági helyzetről, és milyen üzenetet küld a piacoknak.