Az eurózóna inflációja júliusban az előzetes adatok szerint továbbra is a jegybanki célon, azaz két százalékon állt, miközben a hónap során az árszínvonal átlagosan nem változott. A maginfláció a teljes inflációnál kismértékben magasabban, 2,3 százalékon alakult.
Az építőipar teljesítménye májusban 1,7 százalékkal csökkent az eurózónában és 1,3 százalékkal az Európai Unióban – ez azonban az erőteljes áprilisi növekedés részbeni korrekcióját jelenti. Éves alapon a termelés 2,9, illetve 2,7 százalékkal lett magasabb. Az egyes tagországok közül legnagyobb mértékben Spanyolországban (44,6 százalék), Csehországban (11,6 százalék), illetve Magyarországon és Portugáliában (egyaránt 5,4 százalék) nőtt a termelés volumene, miközben a legnagyobb visszaesést Lengyelországban (4,8 százalék), Németországban (3,4 százalék) és Franciaországban (3,3 százalék) mérték – sorolta Regős Gábor.
A régiós monetáris politikában és a nagyobb jegybankoknál sem várható a héten döntés,
ám a Fed csütörtök és szombat közötti konferenciájára érdemes lesz figyelni.
Ez a minden évben megrendezett Jackson Hole-i szimpózium, ahol a monetáris politika fő döntéshozói megszólalnak. Az elmúlt időszakban az amerikai kamatvárakozások érdemben módosultak, kihatva ezzel a forint árfolyamára is. A múlt héten beérkező, egymásnak némileg ellentmondó adatok (vártnál minimálisan kisebb infláció, de jóval nagyobb termelői árindex) után jó lesz tisztábban látni azt, hogy mit gondol a Fed vezetése a makrogazdasági helyzetről, és milyen üzenetet küld a piacoknak.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!