Beérett a gyümölcs, Magyarország az unió élmezőnyébe került

A reálbérek több mint két éve folyamatosan emelkednek, ami élénkítette a kiskereskedelmi forgalmat és javította a fogyasztói bizalmat. Mindezekkel együtt Magyarország az unió élmezőnyében van a bérnövekedés tekintetében.

Magyarország élen jár a bérek növekedésében Fotó: Shutterstock

Az elmúlt évben is erős maradt a magyar munkaerőpiac, dinamikusan nőttek a keresetek, bár a korábbi évekhez képest kisebb mértékben. Tavaly január és október között a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 691 400 forint volt, mely az előző év azonos időszakához képest 9,1 százalékkal nőtt. A nettó átlagkereset hasonló mértékben bővült a vizsgált időszakban (átlagosan 476 600 forint/fő/hó, +9,3 százalék). A nettó átlagkeresetek kedvező bővüléséhez az idén bevezetett különféle családtámogató intézkedések is nagymértékben hozzájárultak (például családi adókedvezmény emelése, szja-mentesség kiterjesztése, csed és gyed adómentessé tétele). A foglalkoztatási ráta stabil maradt és magas szinten áll, és ugyan csökkent az üres álláshelyek száma és aránya Magyarországon, enyhült átlagosan a munkaerőhiány (szektoronként eltérő mértékben), de ezzel együtt is feszesnek mondható továbbra is a munkaerőpiac. Emiatt pedig a bérek emelése továbbra is a munkaerőpiaci verseny egyik fő eszköze, miközben egy gyengébb gazdasági környezetben nehezebb ennek a kigazdálkodása – olvasható az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzésében. 

 

Ezzel együtt a reálbérek – az inflációval korrigált keresetek, melyek a jövedelmek vásárlóerejét mutatják – 2023 szeptembere óta, több mint két éve emelkednek Magyarországon. 2025-ben a reálkereset növekedése 3–5,5 százalék között mozgott éves alapon, ennyivel emelve a lakossági vásárlóerőt.

A nagyobb reáljövedelem hatására – közgazdasági összefüggések alapján – emelkedik a lakosság fogyasztása és/vagy a megtakarítások. A hazai kiskereskedelmi forgalom érdemben 2024 tavaszától indult újra és bővült éves szinten (2025. január–októberében három százalékkal nőtt a forgalom). Addig a lakosság a megtakarításait gyarapította, a háztartások nettó pénzügyi vagyona 2025 második negyedévében  bruttó hazai termék (GDP) 117,3 százalékát át tette ki, míg 2022-ben a GDP száz százaléka körül járt (2022 első negyedéve és 2025 második negyedéve között közel ötvenszázalékos növekedést mutatott a nettó pénzügyi vagyon). Azonban már látszódnak az élénkülés jelei a lakossági fogyasztásnál is. Több őszi kutatás szerint is a fogyasztói bizalom kismértékben, de folyamatos javulást mutat Magyarországon, részben a tartósan javuló reálbéreknek, az infláció stabilizálódásának, részben pedig a családi mozgástér bővülésének (például új szja-kedvezmények) köszönhetően (a Századvég konjunktúraindexe, a GKI fogyasztói bizalmi indexe).

További fontos nézőpont a mediánbérek emelkedése. A mediánbérek növekedése enyhén gyorsabb volt az átlagnál, ami arra utal, hogy 2025-ben az alsó‑középső bérszintek is számottevően felzárkóztak. Már 2021 óta (amióta a statisztika publikálja a keresetek mediánértékét) megfigyelhető a mediánbér átlagbérhez viszonyított arányának emelkedése, tavaly szeptemberben 83 százalékos rekordot elérve.

A foglalkoztatási ráta stabil maradt és magas szinten áll, és ugyan csökkent az üres álláshelyek száma és aránya Magyarországon, enyhült átlagosan a munkaerőhiány (szektoronként eltérő mértékben), de ezzel együtt is feszesnek mondható továbbra is a munkaerőpiac. Emiatt pedig a bérek emelése továbbra is a munkaerőpiaci verseny egyik fő eszköze, miközben egy gyengébb gazdasági környezetben nehezebb ennek a kigazdálkodása.

Magyarország élen jár a bérnövekedésben

Továbbra is élen jár Magyarország a bérnövekedést tekintve az Európai Unió országai között. Az Eurostat 2024-re vonatkozó adatai szerint az EU–27 tagországok közül Magyarországon nőtt a nyolcadik legnagyobb mértékben (tíz százalék) a nominális kereset 2023-hoz viszonyítva. Az unió egészében 51, százalékos keresetbővülést regisztráltak. 

A múlt esztendő évközi adatai szerint is az élmezőnyben található a magyar bérnövekedés: 2025 második negyedévében 11,9 százalékkal nőttek a keresetek egy év alatt (kiigazítatlan adatok), második legnagyobb mértékben a 27 tagállam közül.

Kedvező, hogy idén továbbra is infláció felett emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum. Az intézkedés tehát jelentős reálbér-növekedést vetít előre, ugyanis a kormányzat 2026-ra 3,6 százalékos inflációval számol (a hazai és nemzetközi intézmények előrejelzései szerint is 2026-ban enyhülhet az árnyomás: az év egészében 3,2-3,8 százalékos infláció várható). Piaci várakozások szerint a 2026-os minimálbér-emelés várhatóan 6-7 százalékos reálbér-növekedést indukál a legkisebb keresetűeknél, és ez jelentős lépés a bérfelzárkóztatásban.