Jelentősen nőtt a hazai és az európai gombafogyasztás az elmúlt években. Bár más mezőgazdasági ágazatokhoz hasonlóan a gombaszektort is számos kihívás elé állította a Covid-járvány, a pandémiából azonban sikerrel lábalt ki az ágazat. Az egészségesebb étrend előtérbe kerülésével megnőtt a kereslet a gomba iránt a hazai piacon is. Míg 2020-ban az egy főre jutó éves gombafogyasztás hazánkban fejenként egy kilogramm volt, a járvány alatt és után megnövekedett kereslet hatására ez a mennyiség 1,5-1,6 kg/főre emelkedett. A hazai gombafogyasztás azonban még így is elmarad a 3 kg-os európai és a 4 kg-os brit átlagtól.
Főleg a csiperkét termesztik
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, valamint a Magyar Zöldség- Gyümölcs Szakmaközi Szervezet, a FruitVeB körképe szerint a hazai gombatermés átlagosan 22-23 ezer tonna körül alakul évente.
A termelés 90 százaléka csiperke, 7-8 százaléka laskagomba, 2-3 százalékát pedig a különlegesebb fajták adják.
A legnagyobb termesztőterület a közép-magyarországi régióban, ezen belül Budapesten és a főváros környékén összpontosul. Az országban termesztett csiperkegombának 45 százalékát ebben a régióban termesztik. Meghatározó csiperkegombatermesztő-terület van Győr-Moson-Sopron és Heves megyében is. A laskagomba kiemelt termesztőkörzetei között szerepel Kecskemét és környéke, a Duna-Tisza köze, Budapest és környéke, valamint Győr-Moson-Sopron és Veszprém megye.
Az itthon megtermelt csiperkegomba mintegy 60 százaléka exportra kerül. A kivitel jelentős részét, csaknem 75 százalékát friss gombaként szállítják a külpiacokra (Ausztria, Szlovénia Szlovákia, Románia irányába), a fennmaradó 25 százalék konzerv formájában jut el az exportpiacokra (Olaszország, Ausztria). Laskagomba friss piaciként főként itthon, valamint a német, román piacra kerül. Az egzotikus gombák (siitake, ördögszekér gomba) a friss piacon korlátozott mennyiségben érhetőek el.
Adottak a piaci lehetőségek
A gomba intenzíven termeszthető, egy négyzetméter felületen akár 250-300 kg gomba teremhet. Ugyanakkor ekkora mennyiség eléréséhez komoly beruházásokra van szükség: biztosítani kell a megfelelő klimatikus viszonyokat, illetve a szén-dioxid, a páratartalom és a szűrt levegő arányát.
Sajnos más mezőgazdasági ágazatokhoz hasonlóan a gombatermesztők körében is egyre súlyosabb problémaként merül fel a generációváltás hiánya.
A piaci lehetőségek ugyanakkor adottak, a gomba az elmúlt időszakban a vegánok, húsmentes étrendet követő fogyasztók tányérján is egyre gyakrabban megtalálható. Mivel az összes esszenciális aminosavat tartalmazza, húshelyettesítés, alternatív élelmiszerek előállítása terén sokan keresik alapanyagként a gombát. Ezen felül a hazai gomba megfizethető, helyben és fenntartható módon, korlátozott vízfelhasználással termeszthető, ráadásul felhasználásakor alig keletkezik hulladék. Fontos, hogy a gombát csak rövid ideig tartsuk folyó víz alá, de sose hámozzuk meg, hiszen értékes tápanyagokat tartalmaz a külső borítása is. A gombáknak nemcsak a kalapjuk, hanem a tönkjük is felhasználható.
A gombák rendszertanban régebben a növények világába tartoztak, ma már azonban külön csoportba sorolják őket, mivel sejtjeik felépítése, testszerveződésük és anyagcseréjük nagymértékben eltér a növényekétől.
Igazi szuperélelmiszer
A gomba igazi szuperélelmiszer: fehérjében gazdag, kedvező az aminosav-összetétele, alacsony energiatartalmú, magas a víz- és élelmirost-tartalma, nem tartalmaz koleszterint, A-, B1-, B2-, B3-, B5-, B9-vitamin-forrás és kiemelkedően magas D-vitamin-tartalommal bír. Sokan nem is sejtik, hogy miközben a sajátos ízvilágú kalapos köreteket fogyasztják, az immunrendszerüket erősítik, az érrendszerüket tisztítják, a glükózháztartásukat szabályozzák. A Távol-Keleten már kétezer éve fogyasztják az enyhén fokhagymaízű siitake (Lentinula edodes) gombát, amely amellett, hogy finom csemege, számtalan egészségi probléma során alkalmazható gyógyírként.
A vásárlás során elsődleges szempont a frissesség, a friss gomba kellemes illatú, roppantható, a kalapszéle ép. Minél öregebb a gomba, annál több nedvességet veszít magából, ezért a kalapszélek erősen berepednek, a húsa szivacsossá válik, főzéskor nehezebben puhul. A gomba szobahőmérsékleten nagyon gyorsan veszít minőségéből, ezért vásárlás után mihamarabb fel kell dolgozni, vagy hűtőbe kell tenni, így 2-3 napig eltartható. Ebben az esetben a gombát csomagoljuk ki a fóliából és nedves ruhával letakarva tároljuk a hűtőszekrényben.
A gombát számtalan étel elkészítéséhez használhatjuk, leveshez és húsételhez is kitűnő választás. Grillezve, pörköltnek, salátának, gombás ízesítésű ételekhez egyaránt jó választás. Elkészíthető még rántva, tojásos ételekhez, szószokhoz, mártásokhoz adva.
Borítókép: Az itthoni gombatermelés 7-8 százalékát teszi ki a laskagomba (Fotó: NAK/Lévai Zsolt)
