Következő mérkőzések
Németország
21:002024. június 14.
Skócia
Magyarország
15:002024. június 15.
Svájc

A gomba valódi kincs, mégis keveset eszünk belőle

Az európai gombák a helyi és fenntartható termesztésnek köszönhetően értékes tápanyagokat tartalmaznak, amelyekből változatos és ízletes fogásokat készíthetünk. Népszerűsítése érdekében az Európai Gombatermesztők Szövetsége promóciós kampányt indít. Vajon miért eszünk keveset annak ellenére, hogy anyagilag megérné?

2023. 10. 11. 5:10
gomba
Fotó: Koltay Gábor
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Illatos almák és ropogós paprikák sorakoznak katonás rendben a harsogó petrezselyemzöld mellett a zöldségespulton. A gombák diszkréten bújnak meg a sarki hűtőben, a vásárlók többsége rá se hederít a barnafejű óriás csiperkére vagy mellette a szeletelt fehérre. Az eset nem kizárólag magyar jelenség, ezért indít a Európai Gombatermesztők Szövetsége (GEPC) hazánkban, Belgiumban, Franciaországban, Németországban, Írországban, Olaszországban, Hollandiában, Lengyelországban és Spanyolországban promóciós kampányt – különösen a Z generációnak. Az ötmillió eurós befektetés három év alatt várhatóan 28 millió eurós forgalomnövekedést hoz majd a tervek szerint. A cél: felhívni a fogyasztók figyelmét az európai gomba előnyeire, hiszen a megfizethető, egészséges, egész évben elérhető és termesztése fenntartható, így valódi kincs – áll a GEPC közleményében.

gomba
A Bio-Funghi ócsai telephelyén termesztőházakban terem a gomba. Fotó: Havran Zoltán

 

A vásárolt gomba biztonságos

Kevés olyan táplálék létezik, amelynek fogyasztása kapcsán annyira megoszló véleményekkel találkozhatunk, mint a gomba esetében. Egyesek kizárják az étrendjükből, mások tudatosan illesztik be. Vidéken sokan járják az erdőt és gyűjtik a gombát, de legalább annyian félnek a mérgezéstől, ezért meg sem kóstolják az erdei darabokat.

A vásárolt termékek jó eséllyel a Bio-Fungi készítményei, amely apró vállalkozásból nőtt mára az ország és a régió egyik legnagyobb termesztőjévé és gombakomposztgyártójává. A cég a felszíni, holland típusú, számítógép által vezérelt termesztőházakban negyvenezer négyzetméteren nevel fehér és barna csiperkét, laskát és többféle egzotikus gombát.

– Európában kicsivel több mint egymillió tonnát termelünk, ami jelentősnek tűnik, azonban ha elosztjuk a több mint hétszázmilliós európai lakosságra, ez maximum fejenkénti másfél kilogramm éves fogyasztás, de legalább öt kiló lenne egészséges – avat be Mutsy Árpád, a Bio-Fungi tulajdonosa az ócsai telephelyen, ahol éppen a fodros kalapú laskák sorai között sétálunk. – A gomba szuperélelmiszer, magas a fehérje-, vitamin- és rosttartalma, szénhidrát és zsír viszont alig van benne. Energiatartalom és koleszterin nélkül tartalmaz teljes értékű fehérjéket. A fehér csiperke harmonikus ízvilágával például nélkülözhetetlen nyersanyaga a konyháknak, egyszerűen és változatosan elkészíthető élelmiszer, egész évben elérhető vitaminforrás.

A gazdaságos előállításhoz zárt, klimatizált körülmények kellenek. Nincs más olyan gyümölcs vagy zöldség, amely egész éven tartja az árát, még a jelenlegi inflációs helyzet ellenére is. A szükséges hűtési-fűtési energiák bár tavaly nagyon megdrágultak, a gombák ára viszont nem emelkedett annyival, így jelentős fogyasztáscsökkenés sem alakult ki.

 

Az aggteleki erdő kincsei

– A termesztett darabok fogyasztása a legbiztonságosabb, ám az erdei gombák az erdő által kínált „terített asztal” részei – álltja Koltay Gábor, aki feleségével 2002 óta él Aggteleken, és akivel az első tavaszi napsugaraktól a tél beköszöntéig járják a természetet és feldolgozzák, amit a Jóisten ad.

A gombaszakellenőrként is dolgozó agrármérnökkel a szokatlanul meleg szeptemberi napsütésben gázolunk az avarban. Koltay Gábor szerint így kell együtt élni a természettel. Az aggtelekiek ugyanígy kerestek elsősorban vargányát és rókagombát eladásra. A kucsmagombákat nem keresték, ebben a Koltay házaspár volt az úttörő, így nem is voltak tönkre téve a termőhelyek.

A gombászásnak szigorú szabályai vannak: két kilóig bárki gyűjthet azokban az engedélyezett területeken, de a védett darabokat nem lehet felszedni. Kosarat kell használni, mert így a spórák szabadon szóródhatnak. Koltayék nem tarolják le és nem túrják fel a földet, figyelnek az élőhelyre.

– Ahhoz, hogy működjön a természet, vigyázni kell rá – figyelmeztet Koltay Gábor. – Az idős példányok íze már úgysem finom, sokkal jobb, ha elszórják a spóráikat. A fiatalokat pedig hagyni kell, hadd nőjenek még. Fontos, hogy ha nem ismerjük fel a gombát, semmiképp se pucoljuk meg, mert a szakellenőr csak úgy tudja biztonsággal meghatározni, ha megvan a tönk, bocskor és gallér is. A töredék nem elegendő. Tudni kell, milyen fák alatt, milyen növények környezetében gyűjtötték az adott darabot. A gomba nagyon romlékony, ezért azonnal el kell készíteni.

A különböző évszakokkal különböző fajták jelennek meg. A kucsmagomba akkor bújik ki a földből, amikor az utolsó hófoltok is elolvadnak. A hideg talaj ugyanis visszaveti a növekedését, április végétől pedig már nincs is, lemegy a szezonja. A redős papsapkagomba nagyon hasonlít a kucsmagombákra, de vigyázni kell vele, mert mérgező. Ezért is szükség van a szakellenőri megtekintésre.

– Tavasszal jön a tövisalja gomba, ami galagonyák és kökénybokrok tövében terem. Mérges párja a nagy döggomba, amelynek komoly toxikus hatása lehet. Az első kaszálás után érkeznek a mezei gombák, ilyen például a szegfűgomba, de mellette mindig megjelennek a pöfetegek, majd a különféle csiperkék. A mezőn nőnek még különböző kis tarlógombák, őzlábgombák. Június közepén az erdőben megjelenik a rókagomba, aratás előtt bújnak ki a vargányák, avagy tinóruk. Ahogy közeledünk az őszhöz, egyre sötétebb kalapjuk lesz. Sokszor csak egy hét áll rendelkezésre, hogy az ízletes vargányát összeszedjük. Közben jön a májgomba a tölgyfarepedésekben, és a pecsétviaszgomba is. S miután az Aggteleki Nemzeti Park területén járunk, nem is az a cél, hogy mindent felszedjünk, hanem hogy minél tovább örülhessünk a természet adományainak. Ősszel jönnek még a „kozákok”, amelyek majdnem a fagyokig megtalálhatók az erdőben. Aztán a különböző csigagombák, majd előbújnak a rizikék a fenyők alatt. Télen is van gomba, a téli fülőke – sorolja Koltay Gábor. A szakember szerint egyszerűbb levenni a polcról a dobozos gombát a boltban, mint elmenni az erdőbe, megkeresni, összegyűjteni, felismerni, ellenőriztetni. Ám a fárasztóbb időtöltés nagyobb örömet szerezhet, és az erdei gomba ízvilága semmihez sem fogható: ahány darab, annyi íz. A minél változatosabb és a helyi alapanyagokból összeállított étrend az egészséges életmód egyik kulcsa. A másik a mozgás, amire az ebédkeresés lehetőséget ad.

A színes levelek és a susogó fák festői környezete után a Koltay házaspár a korábban eltett csemege gombából készült különlegességeit kínálja. Először tokaji furmint borecetes salátalében savanyított, borókabogyóval, rózsaborssal ízesített csemege, kucsma- és a különböző erdei gomba ínyencséget kóstolunk, majd szárított gombát, amelyből őrleményeket, gombamorzsát és fűszersót készítenek. Így az étvágygerjesztő séta után teli hassal térhetek haza.

 

Borítókép: Fenyőtinóruk egy kiadós eső után Aggteleken (Fotó: Koltay Gábor)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.