Magyarország gazdagabbá válása érdekében bizonyos gazdasági szektorokban erősíteni kell a szuverenitást, erről szól az állami építési beruházásokról szóló már elfogadott és a még parlament előtt lévő építészeti törvény is – mondta az építési és közlekedési miniszter sajtótájékoztatón csütörtökön Budapesten.
Lázár János közölte, 2010 és 2022 között Magyarországon az állam mint megrendelő mintegy 28 ezer milliárd forint beruházással járult hozzá a gazdasági növekedéshez, ennek a pénznek körülbelül az ötven százaléka azonban „külföldre vándorolt”.
Amennyiben a folyamatot megfordítva a nagy infrastrukturális beruházások magyar vállalkozók kezében lesznek, a magyar építőiparban magyar vállalkozók dolgoznak és magyar építőanyagot használnak fel, akkor az ország gazdagabb és jóval erősebb is lesz
– fogalmazott a tárcavezető.
Lázár János hangsúlyozta, miniszterként az a legfontosabb elve az építésgazdaság területén, hogy „Magyarországon semmi keresnivalója nincs külföldi építőipari vállalatnak, és meg kell akadályozni, hogy az építésgazdaságban magas importtal és külföldi építőanyagokkal dolgozzunk”.
Ennek vannak ösztönző és szabályozó eszközei is – tette hozzá. A miniszter az ösztönzés legfontosabb tételének nevezte, hogy az állami beruházásoknál előnyt kell élveznie a magyar és azon belül a helyi vállalkozásoknak. Ezért jött létre az állami beruházások érdekegyeztető tanácsa, amely december 4-én tartja első ülését.
Kitért az építésgazdaságban felhasznált építőipari alapanyagokra is, amelyeknek az ötven százaléka eleve import. Kifejtette, hogy az ezen a területen működő külföldi vállalatok nyolcvan százalékban külföldről hozzák be az építőipari alapanyagot, illetve külföldi cégek állítják elő az országban. A miniszter szerint ez egészségtelen arány, amelyen változtatni kell.
Erre szolgál az építészetről szóló törvény, amely a magyar építésgazdaságban a magyar építőipari gyártók számára próbál helyet teremteni állami szabályozással, állami korlátozással és a versenyben vállalt beavatkozással – ismertette a miniszter.
Lázár János elmondta, hogy a törvény jellegét tekintve patrióta, ugyanakkor azt is megfogalmazza, hogy „nem elég magyarnak lenni, jónak is kell lenni”. Hiszen az építőanyagoknak jó minőségűnek, versenyképesnek és megfizethetőnek kell lenniük.
Lejárt annak az ideje, hogy egy építőipari gazdasági megszállás elszenvedői legyünk a franciák, a németek, az osztrákok tekintetében
– fogalmazott.
Kár kilincselnie a különböző építőipari vállalatoknak politikusoknál, üzletembereknél Nyugat-Európában vagy itthon. A legegyszerűbb, ha leteszik a lantot, értékesítik a vállalkozásaikat vagy a magyar állam, vagy magyar vállalkozó számára
– fogalmazott Lázár János.
Hozzátette, hogy 2022–2023-ban a teljes magyar építőipari szabályozást átalakították az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) közreműködésével. Kérdésre válaszolva elmondta, hogy nem fognak létrehozni egy új, állami kézben lévő tüzép-hálózatot. Azzal azonban számolni kell, hogy az államnak elővásárlási joga van az építőanyag-kereskedelemben.
Szólt arról is, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter munkájának köszönhetően építési szakaszba lépett a paksi atomerőmű új blokkjának megvalósítása, ahol elképesztő mennyiségű betonra lesz szükség, a beton legfontosabb alapanyaga pedig a cement. Hozzáfűzte: elképzelhetetlen, hogy az országban nincs magyar tulajdonban cement előállítására alkalmas vállalkozás.
Ezért a magyarországi cementgyárak jobban teszik, hogyha eladják a magyarországi gyáraikat magyar vállalkozásoknak
– jelentette ki Lázár János. Egyúttal jelezte, az ország nem mondhat le arról, hogy a paksi atomerőmű tízmilliárd eurós bekerülési költségéből a magyar építőipar ne részesüljön.
A sajtótájékoztató másik résztvevője, Koji László, az ÉVOSZ elnöke méltatta az állami építési beruházásokról szóló, már elfogadott törvényt, amelynek az előkészítésében az ÉVOSZ is részt vett. Rámutatott, hogy alaposabb előkészítésre inspirálja az állami megrendelőt a törvény, amely újszerű minőséget vár el, így a szakma számára is kihívást jelent.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Havran Zoltán)
