Ötéves csúcson a külföldiek lakásvásárlási kedve

Az északi és a keleti határszél, valamint a Dunántúl kínálta lehetőségeknek – az ingázásnak, illetve az időskori letelepedésnek – köszönhető, hogy a külföldi lakásvásárlók érdeklődése már meg is haladja a járvány előttit. Ezekhez képest a főváros inkább háttérbe szorult, mivel a jellemzően itt érdekelt kínai, vietnámi és izraeli vásárlóknak még csak egy töredéke tért vissza a magyar piacra.

Építkezés, építőipar, lakás, ingatlan, munkaerő, gazdaság, Fotó: Arpad Kurucz

Rajtuk kívül még számos külföldi választja inkább a csendesebb hazai településeket: a fővárosi vásárlás aránya húsz százalék alatt marad így a románoknál, szlovákoknál, osztrákoknál, belgáknál és a svájciaknál is. Míg például az olaszok, az oroszok, a britek és a franciák gyakrabban vásárolnak budapesti lakást, mint bármilyen vidékit.

Az elmúlt öt év egyik látványos változása, hogy a külföldi vásárlók szemében – ahogy a statisztika mutatja – felértékelődött a vidék, míg 2018-ban az összes vásárlásuk 42 százaléka jutott a fővárosra, addig 2022-ben már csak 33 százalék. Ennek a folyamatnak több összetevője is van. Így hozzájárul az is, hogy az eleve vidékbarát németek vásárlásainak a száma nagyot nőtt, míg a Budapesthez leginkább ragaszkodó kínaiak, vietnámiak és izraeliek jelenléte viszont számottevően csökkent. Mások érdeklődése pedig ez idő alatt is érzékelhetően változott, például a franciák és az olaszok vásárlásaiban 10, a románokéban 5 százalékponttal nőtt a vidéki ingatlanok részesedése.

A statisztika azt is rögzíti, hogy mennyit fizettek a külföldi vevők az új lakásaikért. Ez egyrészt tükrözi, hogy általában mekkorát nőttek az árak, másrészt jelentős különbségeket is mutat aszerint, hogy kik, és hol vásárolnak leginkább. A legnagyobb költségnövekedést 2018 és 2022 között (+119 százalék) az osztrákok és az ukránok érezhették. Az előbbiek átlagos költése ez alatt 14,7 millióról 32,2 millióra nőtt, az utóbbiaké pedig 19,3 millióról 42,3 millióra. Kevéssel maradtak el ettől a 107 százalékos drágulást megélő svájciak. Ezzel szemben a franciáknál – akik időközben erőteljesebben fordultak a vidék felé – mindössze 19 százalékos átlagos árnövekedést rögzített a statisztika. Hasonlóan mérsékelt drágulással (+26 százalék) találkozhattak a román vevők, akikről tudható, hogy előszeretettel vásárolnak a közös határhoz közeli, békési ingatlanokat. Ennek az oka egyszerű, sokkal kedvezőbb áron tudnak magyar oldalon ingatlant vásárolni, a határ közelsége miatt megérheti nekik az ingázás is.

A tavalyi év legnagyobb újdonsága az Egyesült Királyságból érkezők számának megugrása volt: bő háromszor annyi lakást vásároltak nálunk, mint a járvány előtt, amikor még EU-tagok is voltak. Ez a dinamika azt is eredményezte, hogy tavaly a fővárosban már a brit volt – a kínai után – a legnagyobb otthonfoglaló közösség. Laczi Csaba, az OTP Ingatlanpont budapesti régióvezetőjének legfrissebb tapasztalatai szerint az EU-ból érkező érdeklődők száma idén továbbra is stagnál, de azzal számol, hogy amennyiben a forint árfolyama érezhetően változni fog, akkor ők is növekvő számban érkeznek majd Budapestre. Jelenleg inkább keletről vannak ügyfeleink: sok orosz vásárol, elsősorban Budán nagyobb értékű ingatlanokat, mellettük ukrán és román állampolgárok is érdeklődnek az itteni lehetőségek iránt.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Magyar Nemzet/Kurucz Árpád)