Edina 2024. február 26.
logo

Ötéves csúcson a külföldiek lakásvásárlási kedve

Magyar Nemzet
2023.11.30. 14:04 2023.11.30. 14:15
Ötéves csúcson a külföldiek lakásvásárlási kedve

Az északi és a keleti határszél, valamint a Dunántúl kínálta lehetőségeknek – az ingázásnak, illetve az időskori letelepedésnek – köszönhető, hogy a külföldi lakásvásárlók érdeklődése már meg is haladja a járvány előttit. Ezekhez képest a főváros inkább háttérbe szorult, mivel a jellemzően itt érdekelt kínai, vietnámi és izraeli vásárlóknak még csak egy töredéke tért vissza a magyar piacra.

Bár a Covid sokkja máig nem múlt el nyomtalanul, 2022-re jobbára visszatértek a külföldiek a hazai lakáspiacra – írta közleményében az OTP ingatlanpont. A mélyponton, 2020-ban, a járvány első évében az addigiaknál mintegy 20-30 százalékkal kevesebb lakást vásároltak nálunk. Azóta – a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint – már a korábbi eredményeket is sikerült túlszárnyalni: míg a jó forgalmú 2018-as békeévben mintegy 7300 lakásra találtak külföldi vevőt, addig 2022-ben már nyolcezerre. Az öt év alatt ennél jóval több is változott: akár azt vizsgáljuk, hogy honnan érkeznek a vásárlók, akár azt, hogy hazánk melyik tájára igyekeznek.

Egyre több külföldi ingatlanvásárló keresi a vidék nyugalmát
Fotó: Világgazdaság/Kallus György

A küldő országok közül négy emelkedik ki a forgalmat tekintve: Németország, Szlovákia, Kína és Románia. 2018 és 2022 között minden évben Németországból érkezett a legtöbb vevő úgy, hogy a számuk az időszak végére meg is duplázódott, 2127-re. A kínai vásárlók érdeklődése 2018-ban még holtversenyben volt a németekével, de náluk a Covid drámai, mintegy 50 százalékos visszaesést hozott, aminek 2022-re csak a felét sikerült ledolgozniuk (814 lakás). A román vásárlók aktivitása 2018-ban alig maradt el a már említettek mögött, de a következő évben gyengült, és végeredményben 25 százalékkal alacsonyabb szinten, 750 tranzakciónál stabilizálódott. A szlovák vásárlók fordított utat jártak be: ők öt év alatt 45 százalékkal növelték a magyarországi lakásvásárlások számát, amivel a németek mögött ma már a második legnagyobb vásárlócsoportnak számítanak (1042 db).

A vevők egyes csoportjai abban is markánsan különböznek, hogy hol keresik az új otthonukat az országban: a kínaiak, a vietnámiak és az izraeliek közül tízből kilencen a fővárost választották. Ezzel szemben a hollandok és a németek a magyar vidék igazi rajongói, megírtuk, az ő köreikből átlagosan háromból két vásárló a Balaton környékét választotta. Az okok között találjuk a nosztalgiafaktoron túl a közbiztonságot, számukra megfizethető ingatlanárakat és persze az euróban kapott nyugdíjuk magas vásárlóértékét.

Rajtuk kívül még számos külföldi választja inkább a csendesebb hazai településeket: a fővárosi vásárlás aránya húsz százalék alatt marad így a románoknál, szlovákoknál, osztrákoknál, belgáknál és a svájciaknál is. Míg például az olaszok, az oroszok, a britek és a franciák gyakrabban vásárolnak budapesti lakást, mint bármilyen vidékit.

Az elmúlt öt év egyik látványos változása, hogy a külföldi vásárlók szemében – ahogy a statisztika mutatja – felértékelődött a vidék, míg 2018-ban az összes vásárlásuk 42 százaléka jutott a fővárosra, addig 2022-ben már csak 33 százalék. Ennek a folyamatnak több összetevője is van. Így hozzájárul az is, hogy az eleve vidékbarát németek vásárlásainak a száma nagyot nőtt, míg a Budapesthez leginkább ragaszkodó kínaiak, vietnámiak és izraeliek jelenléte viszont számottevően csökkent. Mások érdeklődése pedig ez idő alatt is érzékelhetően változott, például a franciák és az olaszok vásárlásaiban 10, a románokéban 5 százalékponttal nőtt a vidéki ingatlanok részesedése.

A statisztika azt is rögzíti, hogy mennyit fizettek a külföldi vevők az új lakásaikért. Ez egyrészt tükrözi, hogy általában mekkorát nőttek az árak, másrészt jelentős különbségeket is mutat aszerint, hogy kik, és hol vásárolnak leginkább. A legnagyobb költségnövekedést 2018 és 2022 között (+119 százalék) az osztrákok és az ukránok érezhették. Az előbbiek átlagos költése ez alatt 14,7 millióról 32,2 millióra nőtt, az utóbbiaké pedig 19,3 millióról 42,3 millióra. Kevéssel maradtak el ettől a 107 százalékos drágulást megélő svájciak. Ezzel szemben a franciáknál – akik időközben erőteljesebben fordultak a vidék felé – mindössze 19 százalékos átlagos árnövekedést rögzített a statisztika. Hasonlóan mérsékelt drágulással (+26 százalék) találkozhattak a román vevők, akikről tudható, hogy előszeretettel vásárolnak a közös határhoz közeli, békési ingatlanokat. Ennek az oka egyszerű, sokkal kedvezőbb áron tudnak magyar oldalon ingatlant vásárolni, a határ közelsége miatt megérheti nekik az ingázás is.

A tavalyi év legnagyobb újdonsága az Egyesült Királyságból érkezők számának megugrása volt: bő háromszor annyi lakást vásároltak nálunk, mint a járvány előtt, amikor még EU-tagok is voltak. Ez a dinamika azt is eredményezte, hogy tavaly a fővárosban már a brit volt – a kínai után – a legnagyobb otthonfoglaló közösség. Laczi Csaba, az OTP Ingatlanpont budapesti régióvezetőjének legfrissebb tapasztalatai szerint az EU-ból érkező érdeklődők száma idén továbbra is stagnál, de azzal számol, hogy amennyiben a forint árfolyama érezhetően változni fog, akkor ők is növekvő számban érkeznek majd Budapestre. Jelenleg inkább keletről vannak ügyfeleink: sok orosz vásárol, elsősorban Budán nagyobb értékű ingatlanokat, mellettük ukrán és román állampolgárok is érdeklődnek az itteni lehetőségek iránt.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Magyar Nemzet/Kurucz Árpád)

 

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.