Karácsony Gergely főpolgármester azzal fenyegette meg az agglomerációban lévő településeket, hogy ha nem sikerül díjemelést elérnie, akkor egyoldalúan felmondja a vízátadásra vonatkozó szerződéseket, így a főváros körüli települések nem jutnak hozzá a budapesti szolgáltató által kitermelt vízhez. A kormány célja, hogy hosszú távon biztosított legyen a magyar családoknak a minőségi vízszolgáltatás és nem engedi, hogy Budapest zsarolja az agglomerációt, ezért jogszabály-módosítást kezdeményezett – közölte az Energiaügyi Minisztérium.
A tárca jelezte: a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosítása biztosítja, hogy a víziközmű-szolgáltató ne mondhassa fel egyoldalúan az átadási szerződést akkor, ha az – az adott terület műszaki körülményei miatt – elengedhetetlen egy másik víziközmű-szolgáltató kötelezettségének teljesítéséhez. A módosítás emellett – a lakossági rezsicsökkentés fenntartásával – lehetővé teszi az országosan egységes nem lakossági díjak bevezetését.
A 2024. január 1-jétől érvényes egységes alap- és fogyasztásarányos díj a nem lakossági területen jelenleg létező több mint kilencszázféle víz- és csatornadíj helyébe lép, kiegyenlítve a legalacsonyabb és a legmagasabb tétel közötti akár 49-szeres különbséget. A díjak mértéke országszerte eltérő mértékben módosul.
Az elfogadott törvénymódosítás emellett létrehozta a Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alapot, amely az eltérő üzemeltetési környezetből fakadó bevételkülönbségek kiegyenlítését szolgálja, ugyanis bizonyos szolgáltatóknál a különböző helyi adottságok miatt magasabb költségek jelentkeznek. A víziközmű-szolgáltatónak a – MEKH módszertana és javaslata alapján – rendeletben meghatározottak szerint az elismert indokolt költségeihez képest elért többletbevételeire tekintettel kell befizetést teljesítenie az alapba, illetve ebből igényelhet ellentételezést, amennyiben arra jogosult.
A minisztérium hozzátette: az ágazati bevételek kiegyensúlyozott elosztása hozzájárul a szolgáltatók fenntarthatóbb működéséhez, ezáltal segíti az ellátásbiztonság növekedését, a rekonstrukciós szükségletek csökkentését, valamint a hálózat műszaki-technológiai állapotának fenntartását.
