Magyarország a magyaroké, hazánkban csak a magyar állam által meghatározott célból, jogcímen és feltételek teljesülése, valamint az állam ilyen döntése esetén lehet átmenetileg tartózkodni és munkát vállalni. Az új idegenrendészeti törvény és rendeletei is a lehető legszigorúbban szabályozzák a Magyarországon történő tartózkodást a külföldiek számára – emelte ki szerdai közleményében Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.
A Magyarországon tartózkodó külföldiek létszáma a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2010 óta 53 ezerrel emelkedett, ami mindössze évi négyezer fős átlagos növekedést jelent. Szó sincs arról, hogy külföldiek tömege lepte volna el hazánkat az elmúlt évtizedben – hangsúlyozta Czomba Sándor.
Az adatok azt mutatják, hogy 2010 és 2023 között Magyarországra érkezett 514 ezer külföldiből jelenleg kevesebb mint a fele, 251 ezer fő tartózkodik hazánkban, ami a teljes népesség csupán 2,6 százaléka. Közülük 36 ezren tanulmányaik miatt tartózkodnak ideiglenesen hazánkban.
A hivatalos adatok szerint 2010 óta 324 ezer magyar állampolgár távozott külföldre, közülük pedig 219 ezren tértek vissza Magyarországra. A hazai vándorlási egyenleg ugyanakkor mintegy negyvenezer fős többletet mutat az elmúlt 13 évben. Ez annak köszönhető, hogy 143 ezer külföldön született magyar állampolgár tért haza Magyarországra – sorolta az adatokat az államtitkár.
Leszögezte: a kormány elkötelezett a magyar munkahelyek védelme mellett, elsődleges célja, hogy a hazai munkaerőhiány enyhítése érdekében elsősorban a mintegy háromszázezer fős magyar munkaerő-tartalékot aktivizálja, főként az álláskeresőket és az inaktívakat.
Csak abban az esetben jöhetnek harmadik országból munkavállalók, ha a magyar és az uniós munkaerő elfogyott.
Jelenleg mintegy 120 ezer vendégmunkás dolgozik hazánkban. Ezzel a harmadik országból érkező munkavállalók aránya a V4-országokban továbbra is Magyarországon a legalacsonyabb, azaz a vendégmunkások nem veszik, nem is vehetik el a magyarok munkahelyét.
A foglalkoztatottak számához viszonyítva a külföldről érkezők aránya hazánkban 2,6 százalék, miközben Szlovákiában 3,8 százalék, Lengyelországban 6,4 százalék, Csehországban pedig 17 százalék
– sorolta az adatokat Czomba Sándor.
Vendégmunkások foglalkoztatására csak és kizárólag azokban a hiányszakmákban kerülhet sor, ahol hazai és európai uniós munkaerő már nem áll rendelkezésre. A magyar munkahelyeket többek között kvóta, országlista és negatív foglalkozási lista is védi. A tartósan munkában állók vendégmunkásokra való lecserélése pedig jogszabályilag tiltott Magyarországon – fogalmazott az államtitkár.
Kitért arra is, hogy a magyar béreket a vendégmunkások nem törik le. A bérek letörését a jogszabályok megakadályozzák, hiszen a harmadik országbeliek munkavállalásához kapcsolódó díjazások nem térhetnek el jelentős mértékben a vonatkozó országos átlagos személyi alapbértől, így nem okozhatnak versenyhátrányt a munkaerőpiacon a magyar munkavállalóknak – szögezte le Czomba Sándor.
