A magyarországi munkaerőpiaci folyamatokat elemezte Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, aki előadást tartott a Tranzit Választások éve –változások éve című tavaszi konferenciáján. A tárcavezető kiemelte, hogy a gazdasági növekedés újraindítása, majd további emelése
érdekében a munkaerőpiaci aktivitás további bővítése szükséges. A kormány célja, hogy az uniós fejlettség 90 százalékának eléréséhez 85 százalékra emelje a foglalkoztatottság szintjét a 20–64 évesek körében.
A legfrissebb munkaerőpiaci adatok szerint Magyarországon kismértékben nőtt a munkanélküliségi ráta, miközben továbbra is 4,7 millióan dolgoznak, a regisztrált álláskeresők száma pedig történelmi mélyponton van. Nagy Márton rávilágított, hogy a munkanélküliség emelkedése egyrészt átmeneti, másrészt azt jelzi, hogy egyre több, korábban inaktív lép be a munkaerőpiacra. Ez a gazdaságnak kifejezetten előnyös, a kormány céljaival összhangban
mobilizálódik a hazai munkaerőpiaci tartalék, teret nyitva a foglalkoztatottság további növekedése előtt.
Az inaktív népesség szinte minden korcsoportban csökkent, de az inaktív státusból a munkaerőpiacra lépés leginkább a 15 és 34 év közötti, főként alacsonyabb végzettségű fiatalok és az 55 és 64 év közötti, nyugdíj előtt álló szakképzettek körében tapasztalható. Az inaktívak közül a legtöbben Budapestről és vonzáskörzetéből, valamint Kelet-Magyarországról szeretnének a munkaerőpiacra lépni és jellemzően a nagy ipari parkok vonzáskörzetében találnak munkára, mivel ezeken a területeken emelkedik leginkább a foglalkoztatás.
Nagy Márton felhívta a figyelmet arra is, hogy a magyar munkaerőpiacon folyamatban van egy belső, ágazati átrendeződés. Múlt év eleje óta legnagyobb mértékben a közigazgatásban csökkent a foglalkoztatottak száma (49 ezerrel), ezzel egyidejűleg a legjelentősebb növekedés a feldolgozóiparban volt tapasztalható. További pozitív folyamat, hogy trendszerűen csökken a közfoglalkoztatottak száma, akik szintén az elsődleges munkaerőpiacon tudnak elhelyezkedni.
A miniszter hangsúlyozta:
Magyarország munkaalapú és nem segélyalapú, hazánkban van az egyik legalacsonyabb munkanélküliség és legmagasabb foglalkoztatottság, így a munkaalapú társadalom alappillérei megszilárdultak és tovább erősödnek. A foglalkoztatáspolitikai eredmények egyértelműek, a Gyurcsány-korszakhoz képest egymillióval dolgoznak többen, átlagosan már háromszor magasabb fizetésért.
A Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program plusz keretei között a kormány 2030-ig több mint 460 milliárd forint uniós forrás bevonásával segíti a foglalkoztatás és az aktivitás további növelését, a munkaerő-tartalékok mozgósítását, a munkában állók képzését, valamint a munkakörülmények javítását – írta a minisztérium közleménye.
