A magyar munkás állását külföldi nem kaphatja meg

A KSH adatai is segítenek abban, hogy elérjék azokat a magyar állampolgárokat, akik nem dolgoznak, de nem is regisztrált munkakeresők – mondta Czomba Sándor államtitkár az InfoRádió Aréna című műsorában. Arról is beszélt, ha van magyar munkavállaló egy állásra, akkor azt harmadik országbeli személy nem kaphatja meg.

Az államtitkár úgy vélekedett, az egyik legnehezebb feladatuk megtalálni őket, és ezért örülnek annak, hogy rájuk látnak a KSH adatain keresztül. Bár az inaktív népesség egy része szeretne dolgozni, élethelyzete vagy egészségi állapota korlátozza ebben, ezért esetükben a kormányzat komplex támogatására van szükség – fejtette ki.

A regisztrált álláskeresőkről viszont a kormányzatnak pontos adatai vannak, tudja még azt is, milyen végzettségük vagy képzettségük van,

nagyjából ennek a 235 ezer embernek a negyven százaléka pedig szakképzett. – A baj csak az, hogy húsz-harminc éve szerezte azt a szakképzettséget, vagy adott esetben egy percet nem dolgozott a szakmájában – jelezte.

A regisztrált álláskeresők közül van negyvenezer ember, akik viszonylag jó képességűek, gyorsan felkészíthetők a munkavállalásra, motiváltak a munkába állásra, hatékony közvetítéssel és kis segítséggel el tudnak helyezkedni. A mobilitási problémák miatt az államtitkár úgy vélte, nagyon lényeges kérdés, hogy végre a munkahelyek, a beruházások oda mennek, ahol a munkáskéz van. Példaként említette, hogy Debrecen, Nyíregyháza, Szeged vagy Pécs környékén most meg tudnak szólítani sok olyan álláskeresőt, aki a regiszterben volt, kapta az ellátást, de nem tudtak a végzettségének megfelelő munkát ajánlani neki.

Garancia a magyaroknak

– Törvényileg garantált, hogy ha van magyar munkavállaló egy állásra, akkor azt harmadik országbeli személy nem kaphatja meg 

– mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.

Czomba Sándor a műsorban elmondta, jelenleg 120 ezer harmadik országbeli munkavállaló dolgozik Magyarországon, ők tavaly és tavalyelőtt kaptak engedélyt, és kettő plusz egy évig tartózkodhatnak az országban. A szám nagyságát azzal illusztrálta a politikus, hogy Csehországban ötmillió foglalkoztatott van, akik közül ötszázezer külföldi, ez 10 százalékos ráta. Lengyelországban 16 millió foglalkoztatott van, csaknem egymillió a vendégmunkás, ez hatszázalékos ráta. Szlovákiában 2,5 millió munkavállalóból 97 ezer a külföldi, ez 3,8 százalék. Magyarországon a 4,7 millió dolgozóból 120 ezer érkezett külföldről, tehát 2,4 százalék a magyar ráta. Ezért arra hívta fel a figyelmet, nem igazak azok az állítások, hogy elözönlöttek bennünket már most a harmadik országbeli munkások, ez nem politikai, hanem szakmai kérdés.

Mi világossá tettük az idegenrendészeti törvénnyel kapcsolatban is, hogy addig, ameddig magyar ember van országhatáron belül, tud, akar és képes dolgozni, akkor az övé a munkahely. Ezt jogszabályban is rögzítettük

– jelentette ki az államtitkár.

Mint az eljárásrendről és az ellenőrzésről elmondta, a vállalkozás beadja a munkaerőigényét a harmadik országbeli munkavállalóra, a munkaügyi hivatal ezt befogadja, és azonnal az álláskereső regiszterében megkeresi azokat a magyarokat, akiknek ilyen képzettsége vagy szakképesítése van a környező járásokban. Ez egy hétnapos folyamat, és ha találnak alkalmas embert, akkor ő kap egy közvetítőlapot, ezzel elmegy a munkáltatóhoz, megbeszélik a feltételeket, ha elvállalta a munkát, akkor onnantól az övé az állás. 

Utána a hivatalnak ellenőriznie is kell a foglalkoztatást, és ha például a húsz munkahelyre öt magyart találnak, akkor azt az öt státust ők fogják betölteni, és csak a fennmaradó tizenöt helyre lehet harmadik országbelit keresni – magyarázta. – Amikor azt látjuk, hogy az összes álláshelyet magyarral be tudják tölteni, piros lámpa van a harmadik országbelire. És az az igazság, hogy az esetek 99 százalékában úgy nyilatkoznak a munkáltatók, hogy ők alapból magyar munkaerőt keresnek, mert sokkal többe kerül a harmadik országbeli – mondta Czomba Sándor.

Tiltott munkakörök

Az érdekképviseletekkel, munkaadókkal, munkavállalókkal is egyeztetett a kormány, amikor meghatározta, hogy mely szakmákban nem dolgozhatnak harmadik országbeli munkavállalók Magyarországon – tudatta a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára. 

Jelenleg a csaknem ötszáz szakma közül nagyjából háromszáz került fel a védettek közé, de ez egy rugalmasan alakítható lista, a piac igényei szerint akár évente változhatnak a rajta szereplő szakmák. 

– Ez persze nem jelenti azt, hogy egyetlenegy ember sem érkezhet ezekből a szakmákból, mert ha a jogszabály lehetővé teszi, akkor a normál üzemmenetben a munkaerő-közvetítőkön keresztül elvi lehetősége megvan rá, de ez a létszám, ha lenne is, minimális lenne – tette hozzá.

Czomba Sándor érdekesnek nevezte, hogy nem lehet például külföldről érkező munkavállalót foglalkoztatni utcaseprőként, parkolóőrként, illetve a járművezetők között tiltott a mozdonyvezető, a villamosvezető, a metróvezető és a trolibuszvezető, ugyanakkor külföldi autóbusz-vezetőt lehet felvenni. Budapesten éppen ebben a munkakörben toboroznak ázsiai munkavállalókat. Ennek az az oka, hogy elsősorban a személy- és teherszállításban van sofőrhiány, ezért is hirdettek meg március elsejétől gépjárművezető képzési programot. Az 1,7 milliárd forintnyi hazai forrásból megvalósuló programban több mint ezren szerezhetnek jogosítványt, ami érdemben hozzájárulhat a foglalkoztatás bővüléséhez, a közúti áru- és személyszállítás versenyképességének javulásához – tájékoztatott. 

Az államtitkár úgy fogalmazott: a keret gyorsan kimerülhet, mert alig néhány nap alatt 8600-8700-an jelentkeztek a pályázatra, jelentős a túljelentkezés, még úgy is, hogy nem teljesen ingyenes a képzés. A jelentkezőknek önrészt kell vállalniuk, amit a sikeres képzést követő 12 hónapnyi, a megszerzett jogosítványnak megfelelő gépjárművezetői munkakörben történő munkavégzés után maradéktalanul visszatérít a lebonyolító, így a résztvevők lényegében ingyen juthatnak egy piacképes képzettséghez – fogalmazott Czomba Sándor.

Borítókép: Czomba Sándor, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium államtitkára (Fotó: Világgazdaság/Kallus György)