Szerinte azonban ez súlyos kockázatokkal járna. Az Alkotmánybíróság specializált, absztrakt normakontrollja és alkotmányértelmezése ugyanis eltér a rendes bíróságok egyedi ügyekben történő jogalkalmazásától. A Kúria már most is jelentős terhelés alatt áll; alapjogi panaszok tömeges átvétele lassítaná az igazságszolgáltatást és gyengítené a hatalommegosztást.
A jelenlegi rendszerben az Alkotmánybíróság nem a többség önkényét szolgálja, hanem éppen azt korlátozza, miközben a parlamentáris demokrácia keretein belül működik. A kétharmados választás ugyanakkor biztosítja, hogy ne egy szűk politikai csoport, hanem széles konszenzus alakítsa ki a testület összetételét. Ez védi a kisebbségeket és a hosszú távú alkotmányos értékeket – szemben egy olyan modellel, ahol egy egyszerű többség vagy átmeneti kétharmad könnyen átírhatná a szabályokat.
Az alkotmányjogász kiemelte:
A jelenlegi közjogi vezetők és struktúra mellett szóló érv egyszerű: a jogállam nem folyamatos »rendszerváltást« igényel, hanem intézményi megbízhatóságot és kiszámíthatóságot. Gyors, személyi alapú tisztogatások vagy új alkotmányra hivatkozó radikális átalakítások instabilitást, bizalmatlanságot és nemzetközi jogvitákat szülnek.
Az alaptörvény és az Alkotmánybíróság jelenlegi működése éppen azt bizonyítja, hogy Magyarország képes önállóan, saját alkotmányos identitása alapján őrizni a demokratikus értékeket. A magyar Alkotmánybíróság több mint 30 éve a jogállam egyik legsikeresebb intézménye, amely átvészelte a rendszerváltást és az alaptörvény bevezetését is. Ez a megközelítés ráadásul nem pártpolitikai, hanem a klasszikus alkotmányjogi elvek – hatalommegosztás, jogbiztonság, intézményi kontinuitás – alapján áll – hangsúlyozta.
Borítókép: Polt Péter, az Alkotmánybíróság elnöke a parlament alakuló ülésén (Fotó: Németh András Péter)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!