Sok milliárdot hagyott a háztartások zsebében az árfigyelő

Érdemben mérsékelte egyes élelmiszerek árának növekedését az árfigyelő rendszer működése, 21 kategóriából 14 esetben ellensúlyozta az átlagárak emelkedését – ez derül ki a Makronóm Intézet elemzéséből. A bevezetése utáni első nyolc hónap elteltével 1,11 százalékponttal fogta vissza az élelmiszerek drágulásának az ütemét, míg a teljes gazdaság inflációját 0,2 százalékponttal lassította, amellett, hogy csak a téli hónapokban 19,4 milliárd forintot hagyott a magyar háztartásoknál.

Illusztráció Fotó: Vémi Zoltán

A 21 vizsgált élelmiszertípusból 14 esetén kimutatható, hogy az árfigyelő hozzájárult az átlagárak mérséklődéséhez az ársapkák 2023. augusztusi kivezetését is figyelembe véve. Az árfigyelő rendszer bevezetése előtti időszakot (2023. június) bázisul véve 2024 februárjára az élelmiszerárak 1,35 százalékkal mérséklődtek, míg az árfigyelő nélkül ez mindössze 0,24 százalékra becsülhető, így a teljes hatás 1,11 százalékpontra tehető. Az elemzésbe bevont termékcsoportok közül az ESL zsírszegény tej, a tojás, a vaj, a friss gyümölcsök, valamint a kenyér esetén volt a legjelentősebb hatása az árfigyelő rendszernek. A teljes magyar gazdaság árdinamikáját tekintve, a fogyasztói kosáron belüli súlyokkal korrigálva az eredményeket, az élelmiszerárakon keresztül összesen 0,20 százalékpontos inflációcsökkenés tulajdonítható az árfigyelő rendszernek.

Az intézet számításai szerint a 2023 decembere és 2024 februárja közötti időszakban átlagosan 1,45 százalékponttal volt alacsonyabb az élelmiszer-infláció az árfigyelő bevezetése nyomán. 

A rendszer segítségével így három hónap alatt 19,4 milliárd forint maradt a háztartásoknál, ennyivel kellett volna többet fizetniük ugyanazon megvásárolt élelmiszer-mennyiségért. Ez egy háztartásra vetítve mintegy 4800 forint megtakarítást jelent.

A Makronóm elemzése arra is kitér, hogy véleményük szerint szükség van az online árfigyelő rendszer fenntartására és további bővítésére, hiszen számos alapvető élelmiszer, úgymint a kristálycukor, a sertéshúsok, a zsíros ESL és UHT tejek, valamint a friss zöldségek esetén a kötelező akciózás és a beszerzési áron való értékesítés kivezetésével ismét jelentős áremelkedés volt megfigyelhető.

Továbbá annak érdekében, hogy a jövedelmek emelkedése nyomán várhatóan élénkülő keresletre válaszul a vállalatok ne kezdjenek ismét agresszívebb árazási gyakorlatba, szükség van a kereskedelmi láncok közötti verseny fenntartására és erősítésére, amelynek az elmúlt időszakban hatékony eszközének bizonyult az árfigyelő rendszer. Emellett annak adatai a szabályozó hatóságok számára is segítséget nyújtanak úgy a piacellenes viselkedések, mint az összejátszások felderítése érdekében.