A Stratégiai dialógus elnevezésű brüsszeli javaslatcsomag egyik leghangsúlyosabb pontja a területalapú támogatások kivezetésére vonatkozik – derült ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), illetve a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) közös közleményéből.

A területalapú támogatás megszűnésével azonban a gazdák jelentős versenyhátrányba kerülnének az Európai Unión kívüli szereplőkkel szemben, mint például
- Ukrajna,
- Brazília
- és Marokkó.
A gazdák létszáma pedig drasztikus mértékben csökkenne, ami társadalmi szinten súlyos következményekkel járna. Egyes falvakból eltűnne a maradék vállalkozói réteg, a termőföldek használatát pedig a nagy gazdasági társaságok vennék át.
A támogatások megszüntetésével rendkívül megemelkednének a termelési költségek, ami a fogyasztói árak számottevő emelkedésével járna, ez pedig teret nyitna a jóval olcsóbb, de kétes minőségű és élelmiszer-biztonsági szempontból igencsak aggályosnak számító harmadik országokból származó élelmiszerek előtt.
Brüsszel adóterhekkel sújtaná a gazdákat
A bizottság által felkért testület egyértelmű célként jelölte meg a húsfogyasztás csökkentését, ennek érdekében pedig adókkal is sújtanák az állattartó gazdákat. Ez – minden hazai kormányzati intézkedés és támogatás ellenére – nagyban lerontaná a hazai állattenyésztési ágazat kilátásait.
A javaslat jelentősen kibővítené az Európai Bizottság beavatkozási lehetőségét a támogatási rendszerbe, miközben a tagállamok mozgástere tovább szűkülne. A területalapú támogatási rendszer megszüntetésével pedig még a mostanihoz képest is drasztikusan megnőne a gazdákra nehezedő adminisztratív terhek súlya, hiszen kevesebb támogatásért jóval több bürokratikus előírást kellene teljesíteni.
A NAK és a Magosz álláspontja szerint a közös agrárpolitika jövőjének alakításakor kiemelt figyelmet kell szentelni az uniós piac védelmének, a harmadik országokból származó import ugyanis nem élvezhet előnyt az EU-ban megtermelt árukkal szemben. Az uniós döntéshozatal során a versenyképességi szempontokat és az élelmiszer-ellátás stratégiai szerepét kiemelten kell kezelni. Ennek érdekében a támogatási szabályokat nem túlbonyolítani, hanem egyszerűsíteni kell, és csökkenteni a gazdákra háruló adminisztrációs terheket. A legfontosabb azonban, hogy az uniós döntéshozók ne ideológiai alapon, hanem szakmai szempontok alapján alakítsák az európai mezőgazdaság jövőjét.
Az uniós javaslatokkal szemben a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, illetve a Magosz aláírásgyűjtésbe kezdett, melyet már közel 250 ezren írtak alá. Hatástanulmány is készült arról, hogy mindez milyen negatív következményekkel járna a gazdákra és a fogyasztókra nézve.