A kormány az élelmiszereknél tapasztalt indokolatlan áremelkedéseket árrésstop bevezetésével igyekszik kezelni, miután a multinacionális kiskereskedelmi láncokkal folytatott tárgyalások nem vezettek eredményre. A döntés nem volt véletlen, hiszen a pénztárgépi adatokból jól látható volt, hogy esetenként teljesen indokolatlan mértékű árrést alkalmaztak a kereskedők – írja a Világgazdaság.
Nagy port kavart fel korábban a liszt ára is, amely a közbelépés egyik hivatkozási pontja is volt a tej és tejtermékek mellett. A februári inflációs jelentésben az élelmiszerek között éves alapon a legnagyobb arányú, 44,3 százalékos drágulás a liszté volt. Ráadásul a szakmabeliek szerint ez az árnövekedés az összes liszt maximum mintegy 12 százalékára vonatkozik csupán, ez az a mennyiség, amelyet egy- vagy kétkilós kiszerelésben a fogyasztók közvetlenül a boltokban vásárolnak meg, a többit pedig péktermékként, tésztaként fogyasztják el.
A búza finomliszten lévő árrés 17,7 százalék, vagyis itt legalább 7,7 százalékos árcsökkenésre lehet számítani a tízszázalékos árrésplafon bevezetésével. Ennél jelentősebb, 36,2 százalékos a januárban 339 forintos átlagárú rétesliszten mért árrés, vagyis itt még nagyobb árcsökkenés jöhet.
A húsoknál viszont jóval inkább érzékelhető lesz a fogyasztói hatás.
A sertéshús kategóriában például
- a combnál 14,3,
- a karajnál 54,6,
- az oldalasnál 25,
- a tarjánál 48,9,
- a sertészsírnál pedig 45 százalékos
átlagos januári árrés jött ki az AKI, a KSH és a piaci adatszolgáltatások számai alapján. Alapesetben az árrésszabályozás ezeknél a termékeknél a fogyasztói ár – arányaiban eltérő – csökkenését vonhatja maga után, ami keresletnövelő hatású lehet, ez pedig jó hír a hazai termelőknek és feldolgozóknak.
Az árrésstopba a csirkehúsok közül a mellfilé, comb, a farhát, a szárny és az egész csirke került bele, és a pulykamellfilé is érintett. A legnagyobb árrés ezek közül a farhát után a második legkevésbé értékes részen, a kilónként 1120 forintért kínált csirkeszárnyon volt januárban, 42,5 százalék, míg a legértékesebb mellfiléken tíz százalék alatti, a csirkéén 5,8, a pulykáén öt százalék, a farhát pedig éppen tízszázalékos átlagos árréssel került a fogyasztókhoz januárban.
Vége az indokolatlan áremelésnek
