Egyre borúsabban látják a gazdák a jövőjüket az aszályos évek miatt. Az elmúlt két nap során mindössze 6-8 milliméternyi csapadék esett a Duna–Tisza közén. Az idei télen alig volt csapadék, az elmúlt évek során 400 milliméternyi eső sem hullott le.
Hogyan lehet vizet hozni a két nagy folyam közti homokhátsági területre? Ezzel kapcsolatban rendezett szakmai fórumot az Izsáki Hegyközség, az Izsáki Gazdakör és a megyei agrárkamara az izsáki művelődési házban, az eseményről a BAON.hu tudósított.
A Kárpát-medence felmelegedési folyamata 20 százalékkal gyorsabb, mint a korábbi időszakban volt tapasztalható. Tasnádi Gabriella, a NAK vízügyi szakembere megjegyezte, hogy 45 ezer hektárnyi olyan terület létezik, ahol amennyiben a csatornákban megjelenik a víz, akkor ott belvizes térségek keletkeznek. Ebben az esetben ajánlatos ott megtartani a vizet.
A szakember előadása után Gacsályi József, a Duna–Tisza közi Homokhátság vízhiányos állapotának a javításáról tartott ismertetőt. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgató-helyettese vázolta a helyzetet. Idehaza két igazán nagy terület küzd hatalmas gondokkal, az egyik a nyírségi térség, a másik a Duna–Tisza köze.
A Homokhátság vízhiányos ökológiai állapotának javítása 11 788 négyzetkilométer területet, 4 vármegyét, 17 kistérséget, 171 önkormányzatot érint. A négy vízügyi igazgatóság területeit lefedő, komplex vízpótlási terv az itt élő 800 ezer magyarországi állampolgár életét befolyásolja közvetlenül. A hazai vízhelyzetre hatással van a mostoha, kevés csapadékkal járó időjáráson kívül az is, hogy míg korábban évente átlagosan 107 köbkilométernyi víz érkezett külföldről, addig ez tavaly 100 köbkilométerre csökkent. Az ország felszíni vízkészletének 75 százaléka a Dunántúlon jelentkezik, míg a 25 százaléka pedig a Dunától keletre – idézte fel a szakember.
Gacsályi József szólt arról is, hogy a hazai talajvízkészlet jelentősen csökkent az elmúlt időszakban. Egy rövid helyzetelemzés után a szakember felvázolta a homokhátsági vízproblémák pótlásának a lehetőségét. Mint mondta, minden szakterületen konszenzus van, hogy a Homokhátság vízhiányos területeinek vízgazdálkodási problémáira megoldást kell találni.
A vízpótlás lehetőségeinek sokrétű vizsgálata vezetett a megtervezett vízpótlórendszerhez, amely hét célterületre bontva, összetetten kezeli a térség vízkészlet-gazdálkodását alapvetően a Duna vízkészletére alapozva. A klímaváltozási előrejelzéseket is számba vevő hidrológia számítások alapján a vízkivételek várhatóan nem fogják túlterhelni a Duna vízkészletét.
Szó esett arról is, hogy Fülöpszállás mellett egy kisebb duzzasztót terveznek, ahol egy napelemes szivattyúrendszerrel emelnék át a vizet a száraz csatornákba, amelyek Fülöpháza, Ágasegyháza és Orgovány térségeibe vinnék a vizet. Ez a víz pedig táplálná a Kondor-tavat, a Kurjantó térségét és a Kolon-tó is revitalizálódhatna. Másodpercenként 1 köbméteres kapacitású szivattyút alkalmaznának – mondta Gacsályi József, a Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgató-helyettese az izsáki fórumon.
A fórumon részt vevő egyik gazda úgy nyilatkozott a BAON.hu-nak, hogy három hektárnyi földjét nem fogja az idén bevetni, mert nincs értelme. Eső nincs, a mag úgysem kelne ki – mondta a termelő. Varga István helyi szőlész kiszámolta, hogy tavaly nagyjából 10-15 százalékos terméskiesés érte az aszály következtében a családját.
A teljes cikk a BAON.hu-n olvasható.
